Kicsit úgy éltük napjainkat az elmúlt napokban, mintha kijárási tilalom lett volna érvényben reggel 10 és délután 5-6 óra között. A hőség négy fal közé kényszerített bennünket és nem mellesleg egy forró lapostető alá, amely csak ontotta, ontotta a meleget az elviselhetetlenség határáig. Szerencsére tegnap jött a megváltó lehűlés, ma reggel a zivatar. Huhh, úgy megkönnyebbültem, hogy nem szakad rólam a víz álló nap....
Délelőtt egy 132. hitetlen pillantást is vetettem a határozatra, amit Réka óvodai felvételi kérelmére válaszul kaptunk...és most is azt találtam, hogy december 13-tól Rékám biza óvodás lesz, úgyhogy holnap mehetünk életünk első szülői értekezletére Tibivel. Együtt megyünk, ha bármi gikszer folytán nekem le kellene lépnem mondjuk szoptatni, legyen aki szívja magába az információkat is....
Azt hittem, furcsa lesz majd szülői értekezletre menni, nekem, aki valamennyire örök gyerek maradok....de egyáltalán nem. Teljesen magától érthetődő, ha már felvették leánykánkat. Mondjuk, nem tegnap estem ki az iskolapadból, ha leszámítjuk a felsőoktatás idegborzoló szemesztereit és mai csirke sem vagyok, tehát valahol természetes, hogy mindez nekem természetes....
Jelen állás szerint mindkét gyerkőc alszik. Réka váratlan fordulattal maga bújt be az ágyába, amikor megpendítettem, hogy ideje lenne alukálni, Zalán hosszú órák éber kínlódása után elaludt a sokadik cicire tétel során. Előbb kukkantottam át a hálóba, Rékám a szopis párnámból alkotott magának fészket az ágyában és abban szunyókál, Zalán úgyanúgy horpaszt, mint ahogy letettem kb. 1 órája....
Na szóval, ha szülői értekezlet, akkor távollét és ha távollét, akkor cumisüveg. A cumisüveg újdonságként a héten került bemutatásra Zalánom számára. Jóval később, mint Réka esetében, aki talán már egy hetesen is kapott lefejt tejcsit cumisüvegből vagy kanálból, mindent elfogadott, csak tej legyen benne, nem okozott nála ez semmilyen zavart. Hogy is okozott volna, mikor a Cici felszentelt híve és imádója volt....ahogy most Zalán is.
Ahogy próbaképpen 20 ml-nyi anyatejet tartalmazó, vadiúj cumiüveggel megközelítettem Zalánomat, ő először bizalmatlanul ki-kitologatta a szájából a cuclit. Azt gondolhatta, már megint a cumival ostromolja az édesjóanyja, kinek kell az?! De anya kitartó volt és addig addig nyomult, kínálgatta a cumisüveget, amíg Zalánom véletlenül-szándékosan szippantott belőle egy picit. Ez mindjárt máááás! - ült ki kisfiam arcára nyomban a megkönnyebbülés és mohón evéshez fogott.
Szóval reményeim szerint nyugodtan végigülhetem ama szülői értekezletet, oda is fogok tudni figyelni az elhangzottakra és nem fészkelődöm idegesen a fenekemen, mint egy sajtkukac, hogy vajh másodszülőttem hogy és mint lehet a nagymamák felügyelete alatt...Egy biztos, jegyzettömböt és tollat viszek magammal, mert a szita agyammal kevés dologra fogok segédeszköz nélkül emlékezni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzésedet, üzenetedet köszönöm!