Ettől a héttől a gyerekek már maszkban ücsörögnek a suliban, aminek nem nagyon örültem, hogy finoman fogalmazzak. Ráadásul a szünetben kötelezően ki kell menni a ködös, nyirkos, gusztustalan időben is az udvarra, kit érdekel, hogy a diák esetlen témazárót ír, vagy uram bocsá, tízóraizna. El is képzeltem a zsúfolt folyosókat a szünet elején és végén...abszolút ideális járvány idején.
Sopánkodtam-sopánkodtam, aztán hétfőre számomra váratlanul jöttek a szigorítások is. Meg mondom őszintén, megkönnyebbültem egy kicsit, főleg, amikor kiderült, hogy az általános iskolák nyitva maradnak. Rékának ebben a kritikus hetedik évben fontos lenne, hogy az órákat megtartsák. Zalánnak sajnos szinte mindegy, mert őt úgyis én tanítom, többnyire.
Réka félelmetes tempóban kamaszodik, képes egyik pillanatban kacagni, a következőben kövér könnyeket hullajtva zokogni, mert a fizika feladatban felcserélte a számlálót és a nevezőt véletlenül. Ilyenkor én csak lesek, hogy ez most valami vicc vagy mi van, de nem. Olyan is van, hogy szól a kutyának, hogy menjen oda hozzá, de valami okból Dió nem fogad szót (ő úgy gondolja, hogy 3. a rangsorban a gyerekek után), mire Réka hangosan elkezd óbégatni, de mint a siratóasszony, hogy őt már a kutya sem szereti. Szó szerint!
Tegnap kitalálta, hogy nincs kedve fuvola órára menni. Én megértem, este fél 6-ra vissza a suliba....node fél ötkor még semmi baja nem volt, háromnegyed ötkor már nem volt kedve, negyed hatkor egyenesen őrjöngött és azzal vádolt, hogy kényszerítjük olyanra, amit nem is akar. Végül bevágta maga mögött az ajtót és elment (végre), bár sajnos utána kellett mennem, mert nem vitt kabátot a bolond lány...A jegyei elég vegyesek, a dolgozatokban olyan hibákat vét, amik nem jellemzők rá, valahogy nem elég koncentrált. Hogy hogy lesz ebből kitűnő bizonyítvány év végére, én nem tudom...
Hétvégén sajtos hajtoványt sütöttem, annyira beleszerettünk ebbe a finomságba, hogy ezen túl pogácsa helyett is ezt fogom sütni. Kívül roppan, belül csodás, vajas-sajtos....Annyit sütöttem, hogy vittünk anyunak és anyósomnak is. A szívem szakad, hogy nem látogathatjuk őket csak beadjuk a kaját, vagy amit kérnek, és ők sem látták a gyerekeket szeptember óta.
Ma szóba került a Főnivel a home office, lehetne az, hogy felváltva vagyunk az irodában, azt sok cég műveli, vagy otthonról. Viszont jövő héten jön az új vállalatirányítási rendszer,3 napig tanuljuk használni, szóval még jövő héten biztos bentről dolgozunk. Már ha nem robban le egyikőnk sem....Ma már maszkot húztam , ha jött valami vendég...olyan bátrak, még mindig jönnek tárgyalni, egyeztetni, maszkkal a nyakukban...Egyébként dolgozni határozottabban jobb az irodában, mert itthon elvonja a figyelmem a Netflix. Igaz, az az irodában is van, de nem volt még soha pofám bekapcsolni a Gilmore Girls-t...Csak mondjuk egyszerűbb nekiülni a melónak itthon, nem kell az orrom sem kidugni itthonról.
Közben elkezdtük roham léptekben beszerezni a szülinapi és karácsonyi ajándékokat, online eddig. Réka névnapjára lovas felszerelést kapott, egy csizmát, egy felsőt, lovaglónadrágot és egy mellényt. Örült neki nagyon és Mekis vacsit kért a nap zárásául. Nem volt sem buli, sem süti, sem semmi..... Ennyi volt a névnap, persze kapott sok puszit és ölelést is, úgy látom, most extrán rászorul. Hátha elhiszi, hogy nagyon is szeretjük, a kutya is, mi is. Esténként még mindig igényelik az esti mesét, most éppen a Cseresznyeligetet olvasom nekik, de majd jön az Abigél is, újra. Ebben a félévben még ez a kötelező, a Szent Johanna gimin túl vagyunk, a Kőszívű januárban esedékes.
Ma jött a hír, hogy a csodálatos fogorvos doktornénink elhunyt....Valósággal sokkolt a hír, nem lehetett sokkal idősebb nálam....én annyira szerettem őt, végtelenül kedves és türelmes volt, szakmailag abszolút toppon. A A tökéletes fogorvos mintaképe. Nagyjából 15 évvel ezelőtt kerestem fel először és aztán a gyerekek az ő székében ültek először fogorvosnál. Legalábbis Réka, Zalán nem jutott el a székig. Két éve már nagyjából, hogy feladta a rendelőjét, voltak hírek, hogy műtötték a gerincét, eltörte a karját....majd hogy nem fog rendelni újra. Rettenetes űrt hagy maga után, nyugodjon békében, mindig szeretettel fogok gondolni rá!
Feszült napok ezek, sok szempontból, a hétvégéken igyekszünk lazítani...aztán vagy sikerül, vagy nem. A héten még állandóan csak a dolgozatok és témazárók bűvkörében éltünk, tegnap volt fizika TZ, holnap Zalának matek TZ, de pénteken megint írnak németből (ruha vásárlás témaköre), úgyhogy még nincs pihenő. Réka írt az epigrammákből, időmértékes verselésből, feleltek németből, mint általában (vagy írtak, már nem is tudom). Jövő héten lesz föci TZ, az már tuti és még ki tudja mi minden....A téli szünet még nagyon messze, nekem viszont van december 18-ig 3 nap szabim még......
