Fokhagymás hangyaboly

Tegnap nagyon zsúfolt napom volt, az a fajta, amit a munkahelyen lehet kipihenni. Másnap reggel. Magyarán nagyobb a pörgés, hajtás meló után, mint előtt. 4 órakor téptem be a városba, be az Intersparba, mert néhány hozzávaló hiányzott Réka névnapi süteményéhez. Amit a suliba visz ma. Közben ott a helyszínen eszembe jutott, hogy Tibi születésnapjára tiramisut rittyentek, na ahhoz sincsenek meg a hozzávalók. Ja és még 2 perc alatt valami bort is választottam. Innen száguldottam haza, ledobtam a súlyos cekkerem a kapuban, tovább a suliba. Rékával séta haza. Na itt egy kicsit kiengedtem, olyan édesen csicsergett....az Olvasás Hete programjai volt a téma. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy milyen jó vele / velük és akár az egész napot el tudnám velük tölteni, mert sosem elég belőlük. Ilyenkor bezzeg nem villan be egyetlen olyan jelenet sem az életünkből, amikor az őrületbe kergetnek....de hát így van ez rendjén.

 

Otthon kiderült, hogy Réka elfelejtette, mi az erkölcstan házi. Nosza egy körkérdés a facebook csoportban, mely kemény 3 tagú, így hamar a végére jártam. Aztán telefon és az isteni szikra Á. anyukájától, Réka meg békében elvonult házit rajzolni..  Villámgyors szemle, hogy mennyire van rend a lakásban ,hát tízes skálán mondjuk hét....de nem volt kedvem felhúzni kilencre. Így maradt a nappaliban egy kosár szekrénybe vágyó vasalt ruha és a játékos polcok sem álltak éppen glédában. Kit érdekel? Az ingatlanos nőcit vártuk ugyanis, akivel már egy éve tartjuk a kapcsolatot, bár szerződést még nem kötöttünk. Fél hatra megérkezett, fél nyolcig maradt is, erről majd később írok, ha írok.

 

Háromegyed nyolckor láttam neki Réka névnapi sütijének. Sebaj, roppant egyszerű hangyaboly sütit választottam, mely tényleg 10 perc alatt sütésre várva készen állt a tűzhelyen. Valami nyolcadig érzéktől vezérelve megkóstoltam a nyers tésztát, amit egyébként sosem szoktam. És sátáni gyanúm támadt. A tésztának fokhagyma íze volt. Igen enyhén, alig észrevehetően, de Józsi séf a Konyhafőnökből bizonyára kiszúrta volna. Tibi úgy nevetett, majdnem szétpukkadt. Nekem meg nagyon cifra káromkodásokat kellett elfojtanom. Remélem, nem leszek beteg tőlük, nem jó dolog semmit lefojtani. :) Nem kellett Patrick Jane-nek lennem, hogy rájöjjek, olyan tejfölt használtam, ami be volt ízesítve fokhagymával. Csapda nem volt benne, én magam voltam a főízesítő.....

 

Mit volt mit tenni, kavartam be egy másik tepsivel, volt hozzá szerencsére elegendő alapanyagom. Mit mondjak, bár első kóstolásra nem találtam kifogást a fokhagymás tésztában sem, csokival egész jó, finom citrom háttérízzel , csokimázzal....azért a foghagyma nélküli egy parányit finomabb. Majdnem 11 óra volt, mire a csokimázat is rá tudtam aplikálni és magára hagytam a süteményt, dermedni.

 

Mindez biztosan a Jóisten büntetése volt, amiért túl egyszerű sütivel meg akartam úszni a sulis névnapozást. Csinálhattam duplán, nesze neked időspórolás és praktikum. Egyébként a receptet ajánlom, a sütemény fincsi, könnyű, kellemes desszert lehet. Azért fokhagymát ne tegyetek bele!

Isten éltesse Rékáinkat!

Ui: Réka névnapján mindig a 2007-es Réka névnap jut eszembe. Az a novemberi este, túl egy közös sétán Tibivel a környék utcáiban, nagy pocakkal, tele örömteli várakozásokkal...félig ünnepelvén a még meg nem született, de nagyon is eleven pocaklakó Rékámat.... Ma pedig sütit visz a MásodikBének, délután valami vetélkedőre nevezték be és ha hazaérek vele délután, garantáltan laposra puszilgatom. Bár már reggel megtettem!