Mély és nem mély vegyesen

- Megvagyunk, vagyogatunk. Várjuk a ponthatárhúzást. Eddig teljes nyugalomban. Most már viszonylagos nyugalomban. Reggel azzal ébredtem, hogy vajon elképzelhető, hogy jelentős ponthatár emelkedés áll be az adott egyetemeknél és meglepődünk? Az a legegyszerűbb, ha arra készülök fel, hogy az lesz a biztos, ha megjön az értesítés, hová vették fel Rékát. Ez eddig nem volt bennem, biztos voltam, hogy felveszik az első vagy a második helyre. Hiába, közeledik a huszonharmadika.... Akárhogy is lesz, bárhová is veszik fel, rendben lesz. Este azon vihogtunk Rékával, hogy mi van, ha valami technikai gikszer miatt sehová nem veszik fel? Durva lenne. Arra is csiholtunk forgatókönyvet, akkor itthon marad, tanul egy évet nyelvet, dolgozik valamit, amit lehet, aztán jövőre például nem felejti el feltölteni az évvégi eredményeit a rendszerbe. Persze nem felejtette el, ezt legalábbis biztos nem. 

- Spanyolország kiverte a franciákat tegnap este a foci VB-n meglepően simán. Ma angol-argentín lesz. Bízom egy angol-francia bronzmeccsben....

- Tesóm (ismét) nősül a hétvégén, szombaton. Réka picit nyivákol, hogy neki nincs mit felvennie. Javasoltam neki az érettségis fekete ceruzaszoknyát. Ha már csakis rövidnadrágja és hosszú nadrágja van elmondása szerint a nyári ruhatárában. Mármint azok közül, amit hajlandó felvenni. Illetve megszámlálhatatlan fekete felső, amiben főleg lovagol vagy itthon teng-leng. Nem kiöltözős buli, úgyhogy kíváncsi vagyok, végül mit vesz majd fel.

- Újabb diétába kezdtem....nem tudok erről többet írni.  Túl kegyetlen ez.

- Eltűnődtem, vajon miért küld nekem az AboutYou kuponokat szinte kizárólag férfi ruházatra? Nem értem. Persze vettem már ruhákat Zalánnak,  szentigaz. De monduk a nevem, hogy Erika, mint vevő nem volt elég erős jelzés, hogy nő vagyok? 

- Megint voltunk párterápián, a rendes havin....Érdekes volt. Én mindenkinek ajánlanám csak a móka kedvéért (ha ingyen lenne). Tibi ezúttal meglepően gyakorlatias volt, határozott. Hangsúlyozta saját feladatait, előnyös tulajdonságait, én meg csak azt éreztem, hogy valami nem stimmel. Velem kapcsolatban nem mondott kifejezetten hamis dolgokat, mégis hiányérzetem támadt,  enyhe szégyenérzet E. előtt, finom csalódás... Estére állt össze a fejemben, hogy mi történt igazából és másnap reggel meg is tudtam fogalmazni. Ott rögtön azt kellett volna mondanom Tibinek az elhangzottak alapján, hogy  "hé, most azt érzem, hogy én lettem az aggódó, a problémás, te pedig a mindent megoldó fél. Pedig én nem így élem ezt meg. Ez rosszul esik, mert nem érzem, hogy látod, mit viszek én. Sőt, megkérdőjelezed, mit viszek én." Persze nem ment. Azonban ha nem tudom neki elmondani, kimondani, nem is tudja, hogy itt elcsúszás van. Szóval a feladat, hogy az érzéseket ki kell mondani,  minél hamarabb. Nyilván ahhoz az kellene, hogy ott rögtön az érzésből gondolat legyen. 

 - tegnap a varrós dobozban találtam egy darab csipkét. Megörültem neki, mert rögtön bevillant, hogy annak idején eltettem ezt emléknek. Ez része  volt a hálóingemnek, amelyben világra hoztam Rékát. Meglebegtettem este eme szalagot a levegőben, mire Réka megjegyezte, hogy 1) ez gusztustalan 2) ez benne van a top10 olyan dologban, amiről nem akart tudni. Aztán este ahogy már lefekvéshez készülődtem, elgondolkodtam, hogy lehet, én vagyok fura...Elképzeltem komolyan, hogy egyszer majd Réka meghatódva néz a fekete csipkecuccra, hogy édesanyám ebben hozott a világra? Hol élek én? Elteszek egy csipkeszalagot az egykori kedvenc hálóingemről, csak mert abban szültem? Jó, hogy a szülőágyból nem hoztam haza egy darabot. Vagy a szülőágyakat elválasztó rettenetes függönyökből. Zalán persze reklamált, hogy bezzeg az ő születése ilyen szempontból nincs megörökítve hálóingileg a varrósdobozban. Megnyugtattam reflexből, hogy ugyanebben szültem őt is. Na ezen megint elbődültek a kamaszok, hogy ez milyen gusztustalan....ugyanabban a hálóingben. Hiába volt közte 2,5 év. Ezt majd amúgy ellenőriznem kell a Zalán születéses babafotókon, nehogy lebukjak. Persze. Romantikusabb lett volna, ha gólya hozza őket babakék/babarózsaszín kendőben, ugye?  

UI: Tibi most mondja, hogy az Aboutyou az ő nevén van számlailag, ezért lehet, a sok pasis kupon. Megkövetem az Aboutyou-t.... Egy rejtéllyel kevesebb. 

Paradicsomos penne arrrrrabiata beütéssel

 Akkor készül tobbnyire, ha kevés idő van főzni és éhes a banda. Most nem volt itthon parmezán, úgyhogy maradék sajtokat reszeltem a tetejére illetve a szószba is. Elkészítése nagyon egyszerű - olivaolajon megpiritunk 1-2 gerezd fokhagymát és chilit. Erre jön a paradicsompüré, amit rottyantunk egy párat. Só, bors, pirospaprika (nem a recept része, de a kezem ügyébe került) és kész. A tészta főzőlevéből is szoktam löttyinteni a szószba. (Pici cukor, ha a paradicsompüré savanyú lenne, de pszt!) A legvégén aprított petrezselyemzöld is került a cuccba, illetve szárított bazsalikom. 

Raising cane csirke -

 Ahogy ên olvastam, hogyan kell. Aztán lehet, hogy máshogy készül.

Valamiért eleinte a neve sem jutott az eszembe. "Crazy chicken" annál inkább.

A recept úgy néz ki, hogy a csirkemellet felszeleteljük vékonyabb szeletekre. Mintha rántani szeretnénk őket, csak még hosszában félbe. Így keskeny csíkokat kapunk. Mellékszál, hogy így ötven felett, azon kaptam magam, hogy felkockázom a csirkét gondolataimba merülve. Úgyhogy fel kellett bontanom félúton egy másik doboz csirkemellet. Amit felkockáztam, az ment a csirke paprikásba. Senki nem panaszkodott. Szóval felcsíkozzuk a csirkét. 

A pác a következő kb. 60 dkg csirkéhez.

2 tojás

5 ek (evőkanál) liszt

1 bögre tej (hát olyan 2,5 dl-es) 

2 ek worcester szósz

1 tk (teáskanál) füstölt pirospaprika

2 gerezd fokhagyma reszelve vagy fél tk fokhagyma granulátum, de az nem volt itthon

só, bors, ahogy tetszik - fél-fél tk elvileg

Ezt jól összekeverjük, mondjuk,először a tejet a tojással, aztán a fűszerek. Majd beletesszük a csirkemellet, hagy ázzon!  Pihentetjük pár órát vagy akár egy éjszakát.

Amikor készen állunk a falatozásra, elkészítjük a bundát.

2  bögre liszt

6 ek keményítő

1-1 teáskanál füstölt pirospaprika, só, bors és fokhagyma  

Ez sok lesz, marad ki, de 1 bögre liszt kevés, tapasztalat. Fele ennyiből készítettem és rögtönöznöm kellett az utolsó 5 szelet húsra. A pácból kipiszkáljuk a husikat, megforgatjuk a lisztes cuccban és mehet a forró olajba.  Nem kell túlsütni, nem érdemes. 

Na és a lényeg, amibe a kisült husit mártogatjuk - a raising cane szósz maga.

1 bögre majonézból kiindulva fél bögre ketchupot rakunk hozzá. Ez elég bizarr volt nekem, de bíztam a receptnek. Ehhez adunk 1 tk worcester szószt,és a már ismert füstölt pirospaprikát, fokhagymát, sót, borsot. Meglepően finom rögtön,  kikavarva. Mehet a hűtőbe kicsit pihenni. 

Később Zalán megkóstolta, szerinte sok volt benne a mustár. Nagy gourmand a gyerek, nincs is benne mustár.  Ja, akkor a ketchup. Tettem hozzá még majonézt, az nem árt, gondoltam, nem rontotta el. Kicsit lehet játszani az ízekkel, kinek mi jön be. Nekünk pl. fokhagyma fokhagymával is ízlik, nincs is vámpír nálunk. 

Sült krumplival ettük, faltuk. Nagyon finom. Nem lehet abbahagyni, repkednek a gatyagombok, csak mondom ..

 

Hétvégi gasztro rovat

 Hétvégén olyat műveltem, amit már nagyon régen nem - kelt tésztát sütöttem. A kutyát szoktuk fahéjas csigának, vagy ha Réka menőzni akar, cinnamon rollnak becézni, amikor összegömbölyödik. Addig-addig, hogy megkívántuk, na. Nem a kutyát, dehogy, a fahéjas csigát. Van ilyen. Anyukám mesélte, hogy az ő nagymamája mindig tortát sütött, ha lakodalom volt a faluban.  

Szóval fahéjas csiga. Ehhez nincs receptem, nem is nagyon érdekelt az eredeti, mert van egy fantasztikus Gabicsek féle kakaóscsiga receptem, ami szerintem világbajnok, most is ehhez a tésztához folyamodtam. 

Élveztem az alkotást. Általában élmény kelt tésztát sütni, már ha jól viselkedik "őkeltme". Most ez ilyen volt. Akkor végez vele a dagasztó program, ha már nem ragad a tészta,  vagyis kiveszem a tálból a gombócot, kicsit formálgatom, és láss csodát, nem tapad a kezemhez. Ilyenkor mehet szépen a langyos helyre kelni. Ha duplájára duzzad, akkor kinyújtom, megkenem fél csomag olvasztott vajjal, szórok rá barnacukrot, vagy ami van, majd bizonytalan mennyiségű fahéjat. Ízlés szerint. Nem igazán tudtam, hogy mennyit érdemes rá tenni, úgy szórogattam, ahogy gondoltam, ide is, oda is. A gyerekek szerint keveset tettem bele, féltem, hogy túl fahéjas lesz. Hát nem. 

Aztán pacsmagoltam egy kicsit a langyos vajas, barnacukros cuccal. Amikor éreztem, hogy túlzásba viszem, a kezemhez jobban tapad a cucc, mint a tésztához, abbahagytam. Kerestem egy kenőlapot vagy mit, elegyengettem a kulimászt - mármint levakartam a kezemről - majd feltekertem óvatosan a tésztát.  Nem árt, ha egyenlő átmérőjű lesz a rúd mindenütt. Úgy lesznek szép egyformák a tekercsek.....  majd 2 centinként felvagdostam a rudat. Egy nagy tepsi megtelt velük .Sem szorosan, sem túl szellősen nem érdemes tenni őket egymástól, úgy kb. egy- egy centire. Valahogy így:  

Az utcát bizonyára belengte a nyálcsorgató fahéj illat. Hát nem meseszépek? Az eredmény egy habkönnyű, pihe-puha fahéjas kalácsszerűség, amiből nem lehet eleget enni....

A csiga tetejére krémsajtot kevertem ki brutál mennyiség cukorral és vajjal. Némileg bizalmatlan voltam, hogy ez jó lehet és kell -e ez az extra a csigákra.  Szerintem nélküle is finom, de pl. Zalánnak nagyon bejött ez a máz is. Kanállal még lapátolt rá, amitől némileg kigúvadt a szemem, de mindegy, kamaszok....  

 

 Ja, hopsz, az első képen az ebéd látható, Raising Cane csirke. Erről én még soha nem hallottam, amíg J. el nem csicseregte, hogy egy szülinapi bulira ilyet készített és hát mennyei.... Valóban az, főleg a szósz, de úgy együtt az egész az, ahogy van.  A receptet a netről halásztam, asszem, de szívesen leírom, ha van rá igény.

 

Holnap péntek

 Innen is jobbulást kívánok Enikőnek, ha olvas! 

Állítólag véget ért a kánikula - átmenetileg - de némileg bosszúsággal öntöztem meg reggel a teraszon a leandert. Reggel hétkor sem volt valami hűvös...Jó, hát nyár van és tán 30 fok körül megáll a melegedés, nem panaszkodom.

Mondanám, hogy nyugodtan várjuk a július végén esedékes ponthatár húzást, ámde a Pázmány nem nagyon akarja az emelt érettségikért járó 100 intézményi pontot megadni Rékának. Pontosabban még nem dolgozta fel - szerintem - az érettségiket. A nyelvi pluszokat megadta, bár feleslegesen, így 50 pont fájón hiányzik. Na mindegy. Várunk még egy kicsit. Írtam Julcsi barátnőmnek, náluk sincsenek fent az intézményi pontok. Réka finoman eszi emiatt a kefét, hiszen pont az első helyen a Pázmány áll. Amúgy fáradt is, ebben a melegben egész héten este 6ig kint aszalódott/aszalódik a lovardában. Onnan tudom, hogy ki van purcanva, hogy irritálja a humorom. Ez egy. Kettő, fél 10-kor már mélyen alszik az ágyamban...

Zalánt próbáljuk rávenni egy kör fodrászatra. Azt dörmögi negyedik napja, hogy ő aztán ki nem lép a hőségbe a hűs házból. Úgy néz ki, mint a bozontos változata Harry Potternek. Majd csak vége lesz ennek a hétnek is....Mi is le vagyunk fáradva a sok focimeccs miatt, melyek a késő éjszakába nyúlnak. Bár én 2:2 után otthagytam a belga-szenegáli meccset mérgemben és lefeküdtem aludni.