2014. szeptember 9., kedd

Mókuskerék lájt



Elég kómás hétvége volt a most elmúlt. Szombaton reggel átügettem Rékával M.-ékhez, mert végre valahára átválogattam a ruhákat, amiket E. kinőtt (két nagy kék IKEÁS szatyi....) és eldöntöttem mi kell ebből nekünk. Belebújós pulcsi is van benne, pedig olyat Réka fel nem vesz. De olyan puha termó anyagból volt, teljesen újszerű, hogy nem tudtam neki ellenállni. M. sok mindent mesélt, például, hogy a friss német tagozatos E. kicsit meg van szeppenve, mert csupa jó vagy kitűnő tanuló van az osztályban, nehéz lesz így kitűnni, pedig ő nagyon szeretne. :) Tantónéni a régi maradt, a banda fele szintén. És egyetlen kisebbségi sincs az osztályban, míg az angolosoknál ott termett hirtelen 8....Megkapta a fülem, hogy nem egy tanárnál elhangzott a "szigorú" szó, ami kigyújtott egy fajta vészfényt a fejemben, úgy finoman.....

E. (a harmadikos) élénken gesztikulálva tiltakozott az ellen, hogy beírassam Rékát táncra, merthogy Márta néni egy sárkány, de amolyan igazi. M. bólogatott, az a némber még a szülőket is leordítja, ha megfeledkeznek a próbákról. Réka pislogott hármat, de egyelőre hajthatatlan, ő biza táncolni is akar.

Beszereztünk egy sor dolgot vasárnap, ami hiányzott a suliból, extra kulacsot, úszósapkát, mappákat. Most már minden tantárgynak van egy külön mappája, amibe a füzetet és a feladatlapot beteheti Réka. Valahogy így is gyűröttek a papírosok, mire hazaérnek, szerintem még a munka hevében történik velük valami. Vasárnap akadtam rá egy másik feladatlapra a matek (?) mappában, amin már pontok is szerepelnek, ijesztő, komolyan mondom (18/17). Óvónéni (Tantónéni, még szoknom kell) felolvasott egy szöveget és azt kellett lerajzolni. Julcsikán milyen színű a szoknya, hány labda van a gyerekek között és abből hány színes, jobbra ezt, fölülre azt rittyentsenek....Ügyi volt Réka.

Fontos még megörökíteni az örökkévalóságnak, hogy az első csillagját technikából kapta eme remek lány, a méhecskére. Vagy már írtam???? Piros ill. zöld pontból már annyi van, hogy nem is tudom, ezeket egyáltalán számolják e. Elvileg igen. Ma (hétfő) lesz dupla magyar, matek, ének, úszás és erkölcstan órájuk, ez rögtön hat, de legalább az elején van a neheze. Kérdeztem Récit, milyen 45 percen keresztül egyhelyben ülni és ugyanarra figyelni, mire viccesen legyintett, hogy micsoda?? 45 perc egy óra?? Elrepül, elszáll gyorsan, husss! Megnyugtatott ez a válasz.

Ma tehát újra hétfő, Zalán gyüminapos az oviban, amit persze elfelejtettem. Hívtam Tibit, nem volt gond reggel, szépen bemasírozott a ded a csoportba, főleg miután meglátott egy tortás dobozt és kapcsolt, hogy ebéd után buli lesz. Réka sem késett el a suliból.

Kedden folytatom a történetet. Ebéd után, leltár előtt. Bláááááá......

A vasárnap beszerzett kulacsot már tegnap a suliban hagyta Réka. Szóval megvan az első veszteség. De mégsem az első, reggelre előkerült a vadiúj kulacs. Egyébként pedáns, minden a helyén van, még semmi nem lett oda. Úszócuccára is vigyáz koppkoppkopp.....Tegnap a házit megírta a napköziben, itthonra nem maradt semmi lecke. Már befogták a matek füzetet is, melyből rögtön kettő darab is van, egyeke és ketteske, hogy egyik mindig a tantónéninél, másik itthon legyen. Minden cuccot mégsem hordanak haza, pl. a tartós könyvek, ének és erkölcstan a suli pihen illetve az ofő bekérte a környezet cuccot is, tankönyvestül, munkafüzetestül. Gondolom, csak amíg nem lesz benne házi.....

Előfizettünk Tappancs újságra (egész évre) és kaptunk valami jelentkezési lapot matek versenyre is (levelezős, feladatos). Egyébként ezen a meglévő, alap 29 órán kívül más különórával nem tervezek, nem is férne bele az időbe. Zenét nem tanulhatnak majd csak harmadik osztálytól, Réka máris választott, fuvolázni fog. Nahiszen! Szoktam volt hallani, mikor a szomszéd unokája gyakorolt....meggondolandó....Lovagolni klassz lenne, Zalán is élvezné, de az hétvégén is van, blablabla...Majd meglátjuk, csak ezt szokjuk meg. Vagyis inkább én, Réka úgy tűnik tök jól elvan a suliban.....Hogy minden nap van házi, mennyisége egyelőre kérdéses, ahhoz nem tudom hogy fog szólni hosszabb távon. Főleg a monoton írásos feladatokra gondolok.

Az üzenőbe ragasztva két papírost találtam tegnap délutána, az egyik a tantónénik telefonszáma, a másik pedig egy bográcsolásra hívó kérdőív. Amolyan "csapatépítő tréning", vagymiaszösz. Nagy kedvem nem lesz hozzá, mire oda jutunk, mert mostanság egyik legnagyobb kincsünk éppen a hétvége. Főleg, hogy az utóbbi hónapokban Tiboromnál a szombat is munkanappá lépett elő (nagyon boldog vagyok, hát persze!). De ettől függetlenül jó lesz az, egyrészt mert imádom a bográcsos kaját (paprikás krumpli lesz virslivel), másrészt meg klassz lesz megismerni a bandát, akikkel kb. 8 évet együtt leszünk (kettőt biztos).

Első nap egy kisfiú eltörte a karját, ahogy leesett a mászókáról. Rá egy hétre egy kislány esett le ugyanerről a mászókáról (csak egy van az egész suliban). Gipszben van a karja, bár  Réka szerint nem tört el neki, csak fájdalmai vannak. Gipszben meg nincsenek. Haragszik ez a mászóka az első bésekre.....Mindez csak azért érdekes, mert annak idején az igazgatóbácsi nagyon furcsállotta, hogy Réka leesett a mászókáról az oviban és eltört a karja. Még mondta is, hogy a Rákócziban soha ilyen nem történt, amióta ő az igazgató. Kb. 4-5 éve? Hát a mi osztályunk rontott ezen a tökjó statisztikán....

Nohát ölég érdekes egy bejegyzés lett, amolyan semmilyen és csapongó, nem tudom, van e füle és farka, de elküldöm, ennél jobbra mostanában nem futja.....