2014. február 25., kedd

Záróra


Szerintem minden meghívót kiosztottam, illetve a megadott e-mail címekre elküldtem.  Kapott mindenki. Szóval akár zárhatok is? 

Zárás után majd írok munka témában is.

Zalán rajzol



Túl lusta fáradt vagyok ahhoz, hogy a konyhai "faliújságra" kitűzött Zalán rajzot trimmeljem, színhelyessé varázsoljam, vagy bármi más módon szerkesszem. (Már tegnap is az voltam. ) Igazából az történt, hogy a tablet-tel fotóztam le a mesterművet, majd
véletlenül a blog helyett egyenesen a facebook-ra küldtem (még jó, hogy nem Tibi ruhátlan képeivel tettem ugyanezt...Na jó, olyanok nincsenek. Túl sok. :)) ) Szóval, aki "ismer" facebookilag, már láthatta a rajzot.


Ez Zalán első "egész lapos" rajzos műve, afféle csendélet és hihetetlenül boldog vagyok miatta. Nagyon ügyes (ahhoz képest pláne, hogy fiú és még nincs 4 éves...) és hirtelen jutott el idáig. Az egész úgy kezdődött, hogy Zalánom újra felismerte, hogy hoppá, tud négyzeteket rajzolni.... Nagyon kis pofás példányok születtek, mondtam is Zalinak, hogy nem kerekítene nekem egy házat, ha már ilyen szupi négyszög bukkan elő a ceruzája alól? Erre nekiült alkotni. Először a ház született meg, már azon ledöbbentem, mert életében még házat nem rajzolt (hiszen négyszöget is kb. karácsony óta). Utána kémény, füst, a bal szélére ajtó és kilincs is került. Naaaagyon megdícsértem és már alig vártam, hogy a kezem közé kaparintsam a rajzot. Hogy archiváljam az örökkévalónak. Türelmetlenségem nem volt véletlen, Zalánnak is megvan az a szokása, hogy addig rajzol, míg végül idővel magával ragadja valami örvény, vad firkálásba színezésbe fog, egészen addig, amíg - teszem azt - kiszínezi vastagon feketére az egészet, hogy már nem sok vehető ki belőle. 



Most azonban nem ez volt a forgatókönyv, helyette Zalánom virágokat kezdett el kanyarítani. Egyik bukkant elő a filctolla alól a másik után. Oda vissza voltam az örömtől. Majd következtem én, majd Apa, bár addigra elfogyott a lelkesedés és inkább úgy döntött, kitűzi a konyha falára a világszép rajzát. Késznek nyilvánította azt. Hurrá!

Tibi vacsora közben hosszan figyelte a faliújságot, rajta a rajzot, hosszan forgatta a szájában a falatot, majd kibökte:
- " És....Mi van a kezedben? Pókok??" 
No, az ki van zárva!

Ui. Utólag olvastam, hogy gyermekrajz elemzők leírása szerint, ha egy gyerkőc elég szeretetet kap itthon, (persze egy rajz alapján nem lehet véleményt alkotni. ) arányosan rajzolja a Napot a házhoz képest.  Na puff neki, szegény szeretethiányos Zalán! :) Jobb oldalon van a Nap, vagyis Apától kap több szeretet. Réka is rendre a jobb oldalra rajzolja, sőt, én is. Na puff neki megint! Jelzem, ez - nálam speciel - nem jelent semmit. Viszont engem rajzolt le Zalánkám először, szóval fontosnak fontos vagyok neki. (MIlyen meglepő!)