Elsírtam minden könnyem, ahogy hazaértem a tagozatos dolgozatok eredményhirdetéséről. Megnéztem az összes tesztlapot. Jó lett a német, csak egy pontot vesztett a kakukktojáson. A magyar nyelvtan is elfogadható lett, bár ha álmából felkeltjük, akkor is tudja, hogy SZŐLŐ és nem SZÖLLŐ, LESZ és nem LESSZ, ennek ellenére például ezt a két hibát nem javította ki a szándékosan elírt szavak közül. Nem tudom, miért, ilyen formában volt. A szövegértése is klassz lett, mindössze egyetlen hiba szorult belé. Meg sem néztem, mi volt az, nem érdekel. Ami elrontott, de nagyon, az a matek. Megint a matek. Az, amiből elvileg a legjobb.
Matekból összesen öt feladat volt, ebből rögtön az elsőben ejtett két hibát. Ilyesmit nem tudott pl.:
- Mennyi a 8 kétszeresének és a 39-nek az összege? Szépen leírta, hogy 16+39=54
Át sem nézte, mert ha átnézte volna, ráébredt volna, hogy talán mégsem...
Aztán következett a második feladat. Három kör volt, benne itt és ott számok. Ki kellett tölteni a hiányzó rublikákat. De vajon mi volt a szabály? A két belső szám szorzata volt a külső. Nagyon szomorú vagyok, hogy erre Rékának nem sikerült rájönnie. Így az elérhető 19 pontból 4, azaz négy (vier, four) pontot kapart össze. Az elsőben még akadt találata, pont az a négy, a többi nulla pont. Nulla pont. Nulla pont!
Azon már meg sem lepődtem, hogy a többi három feladat HIBÁTLAN volt, azoknál az elérhető 21 pontból mind a 21-et bezsebelte. De mindez hiába, ha összességében a matek kemény kettes szintű lett. Mondom, hogy minden könnyem elsírtam....
Egyrészt, mert nagyon sajnálom magát Rékát, hogy ilyen eredményt ért el, valahogy nem ezt érdemli. Vagyis, nyilván ezt érdemli, ha ezt kapta, de értitek, na.....Másrészt meg bosszant az egész. Úgy érzem, nincs mit tenni, nincs min javítani. Nincs mit gyakorolni. Ez van. És hogy hogyan tovább, vagy hogy mi lesz, én nem tudom.
Hát így kell izgalmassá tenni ezeket a francos tagozatos dolgozatokat. Sima ügynek kellett volna lennie és így már nem lesz az....Egyébként összességében 76% lett. Borzasztóan és hihetetlenül kevés. És mindez egyetlen elszúrt feladat miatt....
Próbálom magam persze nem stresszelni és hinni azt, hogy semmit sem jelent. De az van, hogy csak végtelenül szomorú vagyok. Majd elmúlik ez is, na!
