Első reggel volt, amikor Zalánostul indultunk reggel az óvodába. Fogalmam sincs, hogy lesz ez majd, ha egyszer nekem még majd a munkahelyemre is be kell érnem azt követően, hogy a gyerekeket az oviba bepakolom......Nyilván nem 10-re járok majd dolgozni.....Kész káosz volt a reggel. Na mindegy, holnap biztosan jobb lesz. Nem az utolsó pillanatban jut eszembe, hogy Réka csizmáját elfelejtettem előző nap megtakarítani, a sapkákat is meg fogom találni és nem a lépcsőházban jut eszembe, hogy Réka hátizsákja odafenn maradt báránykástul, mindenestül....
Szerda van, azaz tornaórás nap az oviban. Ennek megfelelően akkor lépett be Rékám a csoportszobába, amikor a terem tornára készen át volt rendezve és éppen belecsaptak volna a lecsóba. Réka sírt, majd ordított. "Ne menj el, haza akarok menni, haza akarok menniiiii"...Hiába volt kezében az AnnaPeti könyv és a hátizsákja bárányostul. Sőt, még egy rajzfüzetet is tettem neki a csomagjába, mert tegnap csak egy gyűrött papírost találtam a hátizsákban, rajta firkával....és egy kishajó jellel....azt tette el az óvónéni, mint aznapi Réka alkotást...
Becsuktam magam mögött az ajtót és hallottam, hogy Réka odarohan és ott sír. Figyeltem, vigasztalja e valaki, pátyolgatja e valaki....Nem, L. óvónéni el volt foglalva a torna órával, hallottam, amint adja ki a feladatokat....Réka aztán egy ponton az ajtót is püfölni kezdte és fokozhatatlan hangerővel sírt utánam. Csak egy ajtó választott el tőle. Egy karnyújtásnyi távolság.....Volt némi kísértés, hogy kinyissam az ajtót, a karomba vegyem és megvigasztaljam, nem tagadom. Mégsem tettem. Sarkon fordultam és kisétáltam Zalánhoz a bejárati ajtóhoz. Füleltem azért még egy darabig....Réka akkor hirtelen ötlettől fogva feltépte a csoportszoba katicával díszített ajtaját és kirohant, mint aki világgá akar futni.
- Haza akarok menni, haza akarok menni. - üvöltötte.
Mielőtt hozzám érhetett volna, L. felnyalábolta és visszavitte a többiekhez.
Nem tudom, mi lett volna, ha elég gyorsan sprintel és a nyakamba veti magát....Nem hallgatóztam tovább, kitoltam a babakocsit iziben az udvarra, át a kapun, ki az utcára. Esett az eső, de ez egész sokáig nem tűnt fel.
Lehet még vajon ennél rosszabb? Szerintem nem.
Lehet még vajon ennél rosszabb? Szerintem nem.
