Fogadó

Van abban valami gyomorszáj szorító, amikor az ember arra kezdi hegyezni a fülét, hogy október 23-án este az egyik csatorna műsorra tűzi az Aranyhaj, a nagy gubanc című mesefilmet főműsorkén...Nem mondom, hogy egy oratórium vagy rekviem jobb műsorszám lenne, de...hát na! SZERINTEM ízléstelen. 

Lényegre térvén:

Mire jó egy fogadóóra? Nekem elsősorban arra, hogy végre találkozzam a tantónénikkel és mindenféle zavaró körülmény nélkül váltsak velük 10 perc elejéig néhány mondatot. Még mindig szeretem a tantónéniket és hálás vagyok azért, amiért őket választotta a lányának A. igazgató   nekünk a Jóisten. Mindent észre vesznek, szelídek és türelmesek, napról napra jobban ismerik Rékát és szeretik őt. Na jó, őt egyébként könnyű szeretni. Megbízom bennük, szerintem sem túl sokat, sem túl keveset nem követelnek, nincsen elképesztő mennyiségű házifeladatok és túlzott szigor sem. Tele vannak viszont ötlettel és a programok széles választékával. 

É. (magyar+tesiért felelős tantónéni) azzal fogadott, ahogy helyet foglaltam vele szemben, hogy nosza válasszam ki a fotózáson készült képek közül, melyiket szeretném a csoportképek és osztálykép tekintetében. Ez könnyű volt. Amelyiken hozzávetőlegesen a lencsébe néz Réka és nem fintorog....

Utána rögtön azzal folytatta, hogy igazából sok újdonságot Rékáról nem tud mondani, minden a lehető legnagyobb rendben. Egyetlen aktuális és friss "probléma" merült fel az utóbbi napokban. Tudniillik, túlságosan összemelegedett padtársával O.val, beszélgetnek órán.Hirtelen világossá vált, hogy mindaz az infó, amit Réka nekem elpletykál O.-val kapcsolatban talán nem olyasmi, amit szünetben derítenek ki egymásról. Mindez nem gond Rékának, mert ő bármikor vissza tud kapcsolódni az órába, de nem annyira kedvező O.-nak....szóval már meg lettek intve, lentebb is vették őket a magatartás táblin.....és ha mindez nem orvosság, szét lesznek ültetve.

Réka egyébként az osztály lelke (vagy legalábbis az egyik), mindent tud, lehet rá számítani és vág az esze, mint a borotva. Olyan felsőfokok röpködtek a levegőben, hogy alig győztem befogadni őket. Felmerült a dráma szakkör témája, amire É. nagyon szeretné Rékát is bevonni, de úszósként erre nincs lehetőség. Viszont ami fontosabb, a magyar tg (nem terhesség gondozás, hanem tehetség, hehe) na, az szerdán van, oda mindenképpen várja és jár is. 

Szóba kerültek versenyek, szavalóverseny, Bendegúz, NyelvÉsz....mindegyiken ott a Réka helye. A TG gyakorlatilag erről szól, a felkészülésről az alap magyar meg sem kottyan Rékának. Sőt, elhangzott, hogy a tagozatos dolgozat sem lesz kihívás neki, ki fogja rázni a kisujjából, amin mások görcsölnek.  É. azzal fejezte be, hogy örüljek neki, hogy ilyen gyerekem van....mert mindenből toppon van, nem tud említeni olyan területet, ami gyakorlást vagy ráerősítést igényelne. 

Kibeszélvén magukat átültem az osztályfőnökhöz, aki mindig egy kicsit más fényben vetíti meg Rékát, mint ahogyan én ismerem. Hogy mennyire törekvő, ambíciózus, szereti azokat a feladatokat, amelyet elgondolkodtatóak, csavaros gondolkodást követelnek meg. Maximalista, mennyire elkeseredik, ha valami nem úgy sikerül....habár ilyen nagyon kevés van, mert amibe csak belefog, abban ügyes. Az ofő szerint (matek vonalas) a matematika és a rajz az, ami az ő útja, ezekben kiemelkedő. Erősödik tehát a reálos vonal, magam is látom, hogy bár egyformán teljesít matekból és magyarból, azért jóval szívesebben matekozik, mint magyarozik....

Az orrom alá tolt egy szép sárga papírost, melyen két matek verseny neve szerepelt és megkért, hogy írjam fel rá Réka nevét, legyek olyan aranyos.  É.-hoz hasonlóan úgy vélte, hogy nem kell visszafogni tánc, sakk szakkör vagy bármi más témájában, mert a tehetséges emberekék mindig sokoldalúak és játszi könnyedséggel elbírják a terhelést. Hagyjam, hogy csinálja, amihez csak kedve van. Nagyon kreatív, nagyon ott van minden feladatban lelkesedésben és kedvben, ott figyel benne a versenyszellem, úgyhogy hagy szárnyaljon. 

Annyi bizonyos, hogy Réka ritka módon szereti a sulit illetve ami ezzel jár, közösség, barátok, programok, feladatok, órák, stb.....Mindig azért imádkozom, hogy ez minél tovább így maradhasson. Mert addig lesz ő igazán boldog iskolás. 

Hát nem élmény nekem fogadó órára járni?  De, ez vitathatatlan.