Hogy is definiálhatnám a vízfestéket? Hm, mondjuk úgy, hogy ez valami olyasmi, ami Rékánál felejtőssé teszi a ceruzát, a filcet és a zsírkrétaceruzát is (majdnem) egyszerre.
Pedig a lelkem mélyén valahol megbúvik egy apró pici fóbia festékileg, szóba sem jöhetett, hogy ujjfestéket vettem volna zsenge korú Kétévesemnek (vagy akár a Háromévesnek.) Úgy gondoltam, nem létezik annyi reklámújság és csomagolópapír, amely kellő négyzetméteren, kellő vastagságban szétterítve megóvja a szőnyeget, a padlót, a bútorokat és úgy egyáltalán....
Aztán valami történhetett velem pár hete, mert azok kaptam magam, hogy festék, ecsetek, pici ecsetmosó tálkák libbennek a kosaramba többek között az egyik üzletben....Ezek után alig lepődtem meg azon, hogy a hétvégi kreativkodás előkészületeinél Rékán kívül magamon is észrevettem a gyermeki izgalom jeleit....Ó, általános iskolai éveimbe repített vissza, ahogy ecsetemet forgattam a szebbnél szebb színű festékeket tartalmazó küblikben. De régen is volt, asztapaszta....
Kezdetnek Rékám azokat a tányérkákat kapta meg, amelyek még a kórházi napokból maradtak meg (elsősorban azért, mert nem is jutott végül eszembe bevinni őket magammal). Szabad kezet kapott, azt festhetett rájuk, amit csak akart. Ismerkedhetett magával a festéssel, mint új technikával, az ecsettel. Szenzációt jelentő alkotás persze nem született, de Réka azóta minden nap festeni akar, azzal jön haza az oviból, hogy "fessünk már, anyaaaaa...."
Fogunk, drágám, fogunk. Káresemény egyébként nem történt. Kétszer ugyan elvetődött az esetmosó fekete löttye nagy tócsát hagyva maga körül, dehát mire való a konyhai papírtörlő és társai? Lánykám öröme, csillogó szemei minden pénzt megérnek. Egy fóbiával kevesebb. Habár, izé....csak akkor festünk, ha Zalánt vagy lefoglalja valaki vagy alszik....
Hát nem széééép? Herendi és Zsolnay itt dörömbölnek az ajtón, hogy a pontos dizájnt megkaphassák tőlünk. Teljesen megértem őket.
A mester alkotás közben.
Ezt a nyulat én készítettem amolyan Előhúsvéti nyúlnak. Réka nem igen figyelt anyára sajnos.....nem akart ő hallani buzgalmában semmiről másról, csak a festésről, festésről és festésről. :-)
