Tibi hetek óta masszíroz, hogy mit kérek karácsonyra. Amióta elejtettem, hogy jó volna egy finom meleg kesztyű, lehetőleg bőr, lehetőleg barna és ha bélelt az még jobb, azóta nem száll le a kesztyű témáról. Milyen méret is kell nekem? Hatos? Hetes? Mintás? Sima? Alkalmi? Hétköznapi? Nyolcas? Meg akar lepni. Ami édes tőle.
Tegnap késő este, pont a Mentalista közben, újra felhozta, hogy mit vegyen akkor nekem karácsonyra. Picit sürgetően, mintha kb. holnap lenne Szenteste. Azt feleltem, hogy semmit, legyen itthon két héten keresztül az ünnepek alatt, mint én. Pont. Ez csak úgy kibukott belőlem, gondolkodás nélkül, mert közben igazából a Mentalistára figyeltem, aztán jöttem csak rá, úgy egy percen belül még azért, hogy telitalálat. Tényleg ez lenne a legszebb ajándékom!!!! Ezt akarom!!! Be' szép is lenne!
Nincs sok realitás alapja és Tibi nem is mondta, hogy meglesz, arra várhattam volna, míg kinő a szakállam...de azért klassz volt eljátszani a gondolattal.
