2022. június 2., csütörtök

Újra teljes a falka

 Dió elégedett lehet, újra együtt a családi falka. Fél óra eltéréssel Zalán hazaért Nyíregyházáról az Állatkertből, Réka pedig Kolozsvárról, ahol a napjának a javát töltötte. Mármint az utazást leszámítva. Voltak kételyeim, hogy Zalán kirándulásai jól sikerülnek-e, mert Egerbe is és Nyíregyre is vonattal mentek, ráadásul Egerbe hatvani átszállással, de végül élményszámba ment. A mai gyerekeknek újdonság a vonatozás, nem nyűg, ki gondolta volna. (Mondjuk, sejtettük.) Zalánnak különösen az IC tetszett, mert légkondicionált ,csöndes és nem ráz, ahogy ő mondta. 

Rékáék ma Körösfőn jártak, templomot látogattak. Később pedig Kolozsváron megcsodálták nagy áhitattal Mátyás király szülőházát. Kivéve Réka, aki magabiztosan odatalált a főtérről és járt már ott. A Házsongárdi temetőben is sétáltak, de még mielőtt általuk is ismert híresség sírjáig eljutottak volna, állítólag a többség elvesztette az érdeklődést és csak a töri tanár + 3 ember jutott el a temető mélyére (Réka is). 

Zalán egy majmot hozott az állatkertből, mármint plüsst. A kutya azóta meg van őrülve érte, úgyhogy Karcsi majom egyelőre a szekrény tetején figyel és pihen. Lehet, hogy majom szaga van? Ezen Zalán megsértődött, de teljesen logikus lehet, hogy egy érzékeny szaglású kutya kiszagol valamit, ami egy állatkertből jön ,nem? 

Zalán némileg frusztráltan tért haza, benyomott egy youtube videót az állatkertről és fél óráig csak sopánkodott, hogy ezt sem látta élőben és azt sem....Akkor mit szóljak én, aki sem Erdélyt, sem az állatkertet nem látta, ez utóbbit 15 éve nem és csak a nyálam csorgatom és színes álmokat szövök, hogy mi mindenre kell időt szakítani augusztusban, ha Tibi ráér majd. Nincs annyi szabi a világon, ami nekem akkor kelleni fog. Már ha még lesz munkám, ki tudja mi vár ránk itt a háború szomszédságában?

A gyerekeket chilis babbal, pontosabban chili con carne-val vártam haza, ami az egyik kedvencük, Réka így sem volt éhes. Hozott haza lekvárt, szirupot, szörpöt, ez utóbbi kettőt fel is bontotta még az úton, a kis kívánós. Valami oknál fogva hozott fél liter szilvapálinkát is, amit egy idős néni árult...Hát én nem tudom, miből gondolja, hogy ez el fog fogyni, mert mindketten utáljuk Tibivel még a szagát is, de hátha ez extra finom és majd valahogy az ünnepi forgatagokban elfogy. 

Rékán tegnap tört ki a hiszti, mert nagyon várta, hogy eljussanak Torockóra újra és a Tordai hasadékba, merre ahogy a hasadékhoz értek, úgy szakadni kezdett az eső, hogy lefújták az egész bulit. Így viszont kényelmesen szét tudtak nézni Torockón. Ennek ellenére egész sokáig világvége hangulata volt, hogy így nincs  az egésznek semmi értelme és hiába jött, mert ezt várta a legjobban és esik az a rohadt eső.... Ennek olyan kamaszos bája volt, hogy csak mosolyogtam rajta. Tényleg szegénykém úgy várta a túrát a hasadékban.....Na hátha augusztusban eljutunk ide tényleg....

Általában mindig van találkozó helyi iskolásokkal, valahol a Királyhágó környékén szoktak megállni, ám most iskolai szünet volt így ez a találkozó is elmaradt. Valamelyik árvaházba is látogattak volna, de ők sem voltak találkozóra foghatóak valami program miatt, szóval Réka emiatt is csalódott volt picit. Legalább az ajándékokat nem hozták haza, az árvaházban hagyták az írószereket, apróságokat, édességeket. 

Akárhogy is, így is hatalmas élmény volt neki és csak azért nem szomorú nagyon ,mert a nyáron úgyis megyünk még vissza. Nagyon remélem....

Közben megrendeltem a virágokat a ballagásra, anyu nevében is, hogy neki egyszerűbb legyen. Erre megkérdezte, hogy milyen plüssfigurát rendeltem, mert nem tudom, hogy az szokás? Nem tudtam. És ugye kártyát is rendeltem? Hát....nem, de szalagot idézettel igen. Merthogy majd Rékácska azt biztos elteszi emlékbe. Úgyhogy kicsit lehervadtam, mert lehet, hagyni kellett volna, hogy maga intézze a dolgokat. Az ajándékot is megvettem a nevében, hogy neki könnyebb legyen, erre az első kérdése az volt, hogy megkérdeztük - e az ékszerészt, hogy nem fog -e a cucc hamar elszakadni. Ami elég nagy baromság, mert nem olyan szakadós fajta ez...Na mindegy, anyu már lassan 80 éves lesz,  csak több bogara lesz, kevesebb nem. Én csak jót akartam, aztán nem egészen az lett belőle. Ha a helyébe képzeltem magam, tök hálás lettem volna a segítségért, de nem vagyunk egyformák. Majd még a ballagás miatt biztos lesznek bonyodalmak, anyósom se mai csirke már. Na ha már anyósom. Ő egészen rámijesztett, mert amikor elvittük neki a ballagási meghívót, sajnos még fotók nélkül, ő rövid úton közölte, hogy nagyon szép a meghívó, de ő nem tud eljönni. Ennyi. Aztán amikor megtudta, hogy anyu jön, akkor rögtön más volt a leányzó fekvése, a ballagásra tényleg nem jön, amit nem is vártam el, de az azt követő ebédre igen. Huh.....Ez nem sokkal azután volt, hogy tesóm is közölte, hogy egyedül jön, nem négyen, ugye válnak, szóval feleség lehúzva, egyik gyerek Cambridge-ben, másik meg tanul valami nyári kurzuson...szóval lehet (LEHET??), hogy ő el tud jönni.....Az nagyon ajánlott, hiszen ez kötelező családi program. Nekem, nekünk fontos. 

Na szóval lassan összeáll minden, még süteményt, tortát kell rendelnem a cukrászdából, kitalálni, hogy mi mindet készítek én, pl. ilyen salátát és olyat, aprósütit, köretet. Ma megjött a kád és a wc a felújítandó fürdőszobához is, szóval a csapokat és a szerelvényeket nem számítva, a legtöbb minden megvan. A csapokon még filózunk, mert olyan árak vannak, hogy tényleg hülyét kapok, de közben meg hasznos lenne, ha egyforma lenne, szép lenne....Az sem egyértemű, hogy a falból álljon ki a mosdócsap, ami szerintem menő, vagy a bútort kelljen kifúrni, hogy a csapot be tudjuk kötni (Tibi szerint menő).  WC is iszonyat drága, bár biztos van alapabb felszereltség...Azt még nem mertem megkérdezni a Mesterembertől, hogy mikor kezd, majd egyszer...remélhetőleg nem augusztusban, amikor nem sokat szeretnénk itthon lenni,  úgy on ... off....

Jövő héten már csak 2 nap suli lesz, hétfőn ugye Pünkösd, kedden suli, szerdán pedig évzárás, vagyis onnastól fogva hiába írnak vagy felelnek, a jegyeket már lezárják. Szerdán Rékának fuvola vizsga (orosz cigánydal), előtte még beugrik a Vargába megírni a pót szintfelmérőt németből.  Azt írtam, hogy kaptunk pót pót időpontot? Rendesek. Vagy legalábbis nem mutatják ki a foguk fehérjét rögtön, még nyolcadikban....

Tizenharmadikán búcsúztatják a gyerekek a tanári kart délután, utána mi, szülők búcsúztatjuk K.t, aki az ofő.  Tibi jelezte, hogy ő nem ér rá eljönni, hát remek lesz egyedük menni, mondhatom. Kedden , ha minden igaz, bolondballagás, szerdán utolsó tanítani nap, búcsú az ofőtől. Elvileg mennek pizzázni osztálypénzből. Kicsit habzsi-dőzsi. 

Zalánékkal szórakozik az egyik tanár, aki hetekig pesztrált valami tanárjelöltet áprilisban és soha nem volt házi, az anyaggal sem haladtak....erre most utolsó órára irodalomból és nyelvtanból is dolgozatot jelzett. Remélem , ez valami vicc. Ugyanez természetismeretből,utolsó órán írnak és felelnek.  Ugye csak aki kétesre áll? Nem terveztem már a hosszú pünkösdi hétvégére tanulást....ehh....

Ma hoztam el a szemüvegem az optikából...Az első olyan szemüvegem, ami nem rövidlátó fajta, hanem amolyan kombinált. Olvasáshoz, dolgozni nem kellene a szemüveg, de ugye nem az van, hogy eldobom, hanem a meglévővel lenne jó látni. Közelre is, távolra is. Már teljesen rászoktam, hogy kikukucskálok a szemüveg felett.....Elvileg 2 hét alatt meg kellene szoknom, de egyelőre csalódás, mert meg kellene tanulni úgy tartani a fejem és oda nézni a szemüveg lencséjére, ahol az éles látás bekövetkezik, de egyelőre csak minden homályos, főleg, ha mozgásban vagyok és 2 perc alatt megfájdul a fejem....Úgyhogy szomorú vagyok, nem vagyok benne biztos, hogy ezt meg lehet szokni. Meglátjuk, kiderül....

Holnap céges buli, kérdezték én mivel akarok berúgni.....Hát akartam mondani, hogy örülnék 3 kg illatos friss epernek igazi tejszínhabbal vagy anélkül, esetleg egy nagy tál Marcipán cukrászdás fagyinak, de mivel diétázom, beérném cukormentes túrórudival is, de legyen vagy 20db...Viszont ezekkel egyikkel sem lehet berúgni, szóval inkább meggyes sört kértem, azt nem tettem hozzá, hogy lehetőleg alkoholmenteset, de mindegy.