2015. október 12., hétfő

Így telt



Az első "télikabátos" nap az őszi szezonban a mai. Zalánra még jó a tavalyi, bár ahogy bánatosan elnéztem, nem fogja kibírni a teljes téli szezont (Tibi szerint igen, mert ő gyárilag optimista). Sapkailag és cipőileg még maradtunk az őszieknél, igaz, nekem reggel fázott a lábam. Több mint egy napja esik és csepeg az eső folyamatosan, úgyhogy akárhogy is terveztem, hogy írok egy "miértszeretemazősz" bejegyzést, most ehhez annyira nem fűlik a fogam. Annyi bizonyos, hogy itt gőzölög mellettem isteni indiai teám és este élmény lesz kanalazni a forró levest.
 
A hétvégén gyakoroltunk Zalánnal Diferhez hasonlatos feladatokat. Azt vettem észre, hogy bámulatosan ügyes. Mármint pl. tudta folytatni a számsort négyszázakárhánynál is (497, 498...), igaz, az ötszáz után nála ötezermillió vagy valami ilyesmi szám következett, de akkor is. Rékánál, jelzem, természetes volt, hogy tudja folytatni, pedig ez nagyon nem követelmény az ötéveseknél, ugyebár. Ami még feltűnt, hogy adta a szórakozott, lezser gyereket, ami azért jelentősen befolyásolta, hogy válaszaival fején találta e a szöget vagy sem. Vagy odafigyelt, vagy nem, el-elkalandozott. Szóval a lényeg, hogy ügyes volt, matek fronton is, tapasztalati következtetés oldalon is...és egyáltalán. Kíváncsi vagyok, mi lesz a helyzet az ovis eredményekkel. Várhatóan arra majd csak novemberben kapok választ. Az oviban "újjászületett" a gyermek, minden papíroson immár hivatalosan is májusi születésű. Hurrá.
 
Réka vasárnap reggel ismét előadta magánszámát "Nem akarok tanulni!" kezdettel, de lassan kezdem ezt nem komolyan venni, mert ugyanakkor tanulás közben én úgy látom, élvezi a helyzetet. Legalábbis, ha együtt tanulunk. Elkezdték az osztás előkészítést matekból, talán a látszat csal, hogy nem haladnak sehová,  magyarból őszi versként feladták nekik az "Itt van az ősz, itt van újra" címűt, mely nem gondolnám, hogy kifejezetten nekik való, én meglepődtem rajta. "A cinegee cipője" talán testhezállóbb lenne egy 7-8 éves gyerkőcnek. Nagyon nem akadtam fel azért a témán, mert Réka nagyon gyorsan megtanulta a verset, illetve alaposabb szemle után rájöttem, hogy az utolsó 3 versszak, amelyben úgymond intim részletek is figyelnek, lemaradt a könyvből, nyilván nem véletlenül. Kellett még írni egy fogalmazást a rövid u-ra végződő szavakból, no hát ezt együtt írtuk meg, mert Rékának beletört a bicskája. Anyu, apu, kapu, hamu, lapu, daru, kenguru, batyu, kenu....Szerintem É. tantónéni gyanakodni fog, hogy nem egészen Réka az értelmi szerző....
 
Megérkeztek a könyvek illetve az Adventi naptárba való apróságok hada, ez utóbbit Tibi hajszál híján át is adta ünnepélyesen a gyerekeknek, nem tudván, mi lapul a dobozban, hát vetődtem, mint egy futballkapus, hogy  megmentsem a helyzetet. Rékának a Galléros Fecó naplóját olvasom, ami a várakozásaimmal ellentétben ugyanúgy leköti, mint az eddigi kötetek. Tényleg jó kis könyv. Zalánnak a Titoktündér sorozat egyik kötetét, meg nem mondom, melyiket és nagyon szereti, végig leköti. Egyébként is azt vettem észre, hogy lassan és észrevétlenül érdeklik a mesék, nem csak a kurta 3-4 éveseknek való, hanem a nehezebben emészthető történetek is. Én pedig egyelőre Abibélt olvastom, bár igazából a Silkworm címűt kellene falnom, melyet J.K. Rowling nevéhez lehet kötni. De most Abigél nyert.
 
Ja és ha már foci, tegnap megint szurkoltunk és szorítottunk a fiúknak. Zalán olykor egész nagyfiús megjegyzéseket tesz (van benne kerek 3 foci edzés minden tapasztalata, úgyhogy minden joga megvan kritizálni :)....), pl. hogy "Már megint középpályán álldogálnak!" Én, bevallom, mérges voltam a végén, hogy megint kikaptak, hiába a 3 gól, hiába, hogy végre tudnak gólt szerezni (tényleg hiába, ha közben négyet bekapnak), de már nem mondok semmit, nem szabad bántani őket, nem is értek én a focihoz. Harminc éve ez van, hogy majd lesz jobb és jobb, bizakodjunk, új edző, épülőben van a csapat blablabla...
 
Na szóval, október közepét írjuk, holnap fogorvos, holnapután pedig amolyan Nevtanos napom lesz pszichológussal és logopédussal fűszerezve. A kettő közé remélem, befér majd egy kis beszerző körút, mert úgy néz ki, minden ősz-téli ruhám elpárolgott a szekrényemből a forró nyár folyamán....