2017. február 3., péntek

A margóra

Mégpedig az idei farsangéra. 

Kaptunk egy kör e-mail-t az SZMK-s anyukától (ő az összekötő az iskola és a szülők között) mely többek között tartalmazta az iskola farsanggal kapcsolatos iránymutatását. Hát nem volt vicces, én mégis megmosolyogtam. Azt üzenték - kvázi, hogy a szülők legyenek szívesek a farsangi büfében vásárolt olcsó szendvicseket és süteményeket NEM dobozban hazavinni a család többi tagjának, hanem együtt a farsangon a gyerekekkel elfogyasztani. Esküszöm, nekem eszembe sem jutott dobozt vinni. Az más kérdés, hogy lesz nálam, mert vállaltam, hogy bedobok a közösbe egy kis szendvicset, olyan baglyosat, mint a múltkor, a karácsonyi vásárban. Hogy legyen mit árulni. 

A másik kérés, hogy ahogy lejönnek a gyerekek a színpadról, vége lesz a jelmezversenynek, öltözzenek rögtön vissza utcai ruhába. Ebben az a logika – el kellett magyarázni, mert nem értettem elsőre – hogy a verseny alatt a büfé zárva lesz, hogy ne kalandozzon el senki figyelme. Na most ha vége lesz a felvonulósdinak, akkor kinyit a büfé, osztják a tojásos, uborkás, vajas szendvicset, mintha ingyen lenne, ahogy a habos süteményt és a lekváros fánkot is. Igen ám, az öltözőnek kijelölt szobába szőnyegborítás van, amit tavaly csúnyán kikészítettek eme fenti eledelek. Réka simán átöltözik a színházteremben, ahogy ismerem, ott, ahol a farsang megrendezésre kerül, úgyhogy én biztos nem fogom róla lerángatni a farsangi jelmezét idejekorán…..Még mit nem! Ott kergetném egy fél óráig, ő meg óbégatna, hogy deanyaaaa, deanyaaaa….nemááááár….Szép kis jelenet lennénk. Mindig van kijelölt ember, aki a fotózásért felel a rendezvényeken, hát remek sztárfotó készülne rólunk, az biztos.

Lesz belépő is, 300 Ft/fő, a gyerekeknek nagylelkűen ingyenes. Szóval pénzt adtam ki a jelmezre (oké, nem mentem csődbe Réka fekete macska szerkója miatt, mindent pénzt megér az ő boldogsága), készítek szendvicset, amit az iskola pénzért árul majd a jámbor éhes bandának. Muszáj lesz tombolát is venni, mert nagy valószínűséggel mindenki visszanyeri kb. a befektetett pénzt, a gyerek meg örül.  Tavaly elkövettük azt a hibát, hogy nem vettünk tombolát és Rékának már minden baja volt, hogy az összes osztálytársa nyert valamit. Teljes lúzernek éreztük magunkat.

Lehetett továbbá beadni tombolára nyereményeket, na ezt passzoltam. Az biztos, hogy sok finom süti lesz, főleg fánk és szendvics, viszonylag olcsón. Szerintem én majd kimentek pár szendvicset a sajátomból, nehogy még meg is vetessék velem a szenyókat....Pár fánk viszont el fog férni a pocakunkban.

Na hát nem szerettem meg a farsangot a utóbbi években sem, pedig ez már a hatodik farsang, ha jól számolok, amit át kell vészelnem valahogy jelmezzel. Voltak évek, amikor én varrtam a jelmezt vagy összeeszkábáltam valamit legalábbis....de idén csak egy egyszerű macskaruhára futotta, amit fekete ruhákból raktam össze némi maszkkal és farokkal és cicafüllel. Majd Tibi fotóz. Azért mindent egybevetve az a legjobb az egészben, amikor kilépünk  hogy legkésőbb ebédidőben az Agórából (művház egy része), mert végre véget ért a buli.

Zalán farsangja is megér egy misét. Kiírták a faliújságra, hogy a farsang napján, délután mehetnek a szülők is a farsangra, jelmezben. Hát nem ilyen lovat akartunk, inkább csak gyönyörködni szerettünk volna a gyerekek örömében, nem bohócot csinálni magamból. Az nem biztos, hogy nagy ötlet, bár biztos jókat nevetnének a felnőtt Hófehérkén és Méhecskén, netán Pillangón.  A maximum, amit én fel tudok ajánlani az az, hogy Zalán anyukájának beöltözöm, de még azt sem, mert erre nem fogok kivenni fél nap szabit sajnos. Ráadásul 4 órától TörpSuli a Rákócziban, úgyhogy legkésőbb fél négykor le kell lépni mindenképpen. Hát na. Jó kis farsang lesz ez. Egyébként egészen véletlenül tegnap összefutottam egy ninja jelmezzel a neten és gyorsan meg is vettem, mielőtt meggondolhattam volna magam….Úgyhogy mindkét farsanghoz pipa. Zalánéra már nem is sütök semmit, mert az kiment a divatból, helyette mindenféle olcsó keksz és KUKI szokott lenni a menü, elsősorban azért, mert elvileg nem is lehet vinni az oviba házi süteményt. Ó, azok a boldog naív idők, amikor Réka kiscsoportos farsangjára kozák sapkát sütöttem!! Mennyire ráértem, édes Istenem!