Avagy mit tudnak a mi óvodáink?
Beszélgettem ma egy anyukával, mindegy melyik ovi, melyik város. Kisfia tavaly novemberben betöltötte a hatot, tehát bízvást hitt abban, hogy a következő tanévben iskolába mehet Andris. Januárban az óvónők ezt nem javasolták, amivel sokkolták a szülőket. Szerintük a kisfiú túl szétszórt, nem tud még hosszabb ideig egy dologra koncentrálni....hagy játszon még egy évet, anyuka! Nem árt az senkinek!
A szülők hitték is, nem is, de inkább nem (átlagos, középfokú végzettségű magyar állampolgárokról van szó) mire az óvónők elirányították őket szakvélemény ügyében a Nevelési Tanácsadóba. Ott kerítettek néhány tesztet, amivel gyorsan kiderült, hogy a kisfiúnak hatalmas lemaradása van finommotorikában (!!!!), akkora, hogy bár februártól szeptemberig sok víz folyik még le a Tiszán, annyi nem, hogy iskolaéretté váljon a csemete. Bocs, a képzavarért.
A Nevtan széttárta a kezét. Sajnos Andris majdnem 8 éves lesz mire belecsap a lecsóba a suliban (majdnem 20 mire leérettségizik...), mindez azért, mert az oviban semmit nem tettek, hogy a finommotorikája fejlődjön. Nem tettek, hiszen fel sem tűnt nekik, hogy bármilyen probléma lenne. Nem égbekiáltóan felháborító ez? Köszönjük ezt a játékalapú nevelésnek és az önkéntes részvételnek mindenféle fejlesztő feladatban.
Felmerül a kérdés, hogy miféle felkészülés folyik az iskolára egy olyan intézményben, ahol az óvónőknek fel sem tűnik egy ilyen komoly lemaradás. Ahol a Nevelési Tanácsadó szakvéleményéből jön rá a szülő, hogy gubanc van a finomotorikával, de durva ám! Most azt hagyjuk, hogy a szülő felelőssége mekkora ilyen esetben, szerintem elhanyagolható mértékű. Felmerül a kérdés, hogy hány gyermek kerül iskolába és mennyi marad óvodában téves "szakvélemény" miatt (az óvónőkére gondolok). És vajon mennyire vehető komolyan egy ilyen nevelési intézmény, annak bármilyen véleménye illetve maguk a szakemberek. Felmerül a kérdés, miféle minőségbiztosítási rendszer, miféle kontroll működik ezen intézmények felett. Meddig lesz még az, hogy egy bemutatóórán kell bizonyítania az óvónőnek, milyen kiváló példánya hivatásának. Gratulálunk, felkészült! Újabb öt évig nyugton hagyjuk! Hogy a gyerekekkel mi a helyzet soha senkit nem érdekel. Nincsenek benne a rendszerben.
A kérdéses oviba hétfőn japán küldöttség érkezik, mint minden évben. Állítólag tetszik nekik a mi rendszerünk, tanulmányozzák. Na azt mondjuk, nem árt....
