Az elmúlt két nap ideális időjárásának hála, a játszótéren töltöttük a szerda és a csütörtök jelentős részét. Végre nem itthon kuksoltunk álló nap hol az elviselhetetlen kánikula, hol az eső miatt. (No a vasalás hegyekben áll, semmi gond, majd késő este annak is nekiveselkedem tévézés közben....)
Igényel némi sakkozást a gyerkőcökkel a játszótérre kivonulás időzítése, de megoldható.
Az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
- Réka (ő már könnyű eset)
- legyen a pocakjában egy elfogadható mennyiségű reggeli (ha délelőtti kiruccról van szó)
- tudjon maga mögött minimum 1 óra délutáni szundit (mert ha nem alszik, előtör belőle a kezelhetetlen fúria, hogy némely húzásán még magam is meglepődöm. Például nekiesik ordítva nála 2 fejjel nagyobb ovis pasiknak, mert szerinte a játszótéri játékgomba csakis az övé. Van még pár ilyen téveszméje, tudnék mesélni...
- Zalán - szopizzon egy jóízűt és legyen cirka 1 órát ébren szopizást követően. (Mert ha jóllakva bár, de frissen ébredten indulunk el, torkaszakadtából visít, kikéri magának a babakocsit. Hm...már nem is olyan Szundi, mint kb. 1 hete....
Ha minden fenti klappol, AKKOR elvileg nyugodtszívvel vághatunk neki egy 2-3 órás játszóterezésnek.
Rékám csudajól érezte magát mindkét napon, az összes játszótéren, ahol megfordultunk (2 db).
Igyekeztem hagyni, hogy a többi gyerek közé vegyülve játszogasson, mászókázzon, homokozzon, vagy egyszerűen csak önfeledten makkra vadásszon a homokban (totál zöld még, de őket ez egyáltalán nem zavarta). Ha nagyon belemerült a mókába, ügyet sem vetett rám. Mégis kiderült, tudja, nem anyátlan. Egyszer váratlan orvtámadás érte (néhány makktól megfosztották), akkor keservesen sírva bújt hozzám és szorította a nyakam a drága virágszál....
Mostanában a délutáni alvás okoz némi gondot, vagyis inkább a hiánya. Egyre többször előfordul, hogy lefektetem Rékát 2 körül aludni és úgy húzom fel a redőnyt és hirdetek ébresztőt 2 óra múlva, hogy látom, egy szemhunyásnyit sem aludt. Csendben van és az ágyában, csak az az apró kis jelentéktelen bibi van, hogy NEM ALSZIK. Helyette az éjjeli lámpa fényénél olvasgatja valamelyik AnnaPetiGergő kötetét. Aztán ahogy újra fényben úszik a szoba, redőny felhúzva, még huncutul rám is vigyorog: - Nagyot aludtam, anya! - aha, persze....
Szóval játszóterezünk délelőtt, délután. Réka ha tehetné, tán be is költözne mondjuk a mászóka alá, akkor haza sem kellene jönnie. Az itthoni kreatívkodás kissé háttérbe szorult.....bár pont ma délben rajzolt egy pólyás babát Rékám, amit én lelkesen sörényes hímoroszlánnak tituláltam, nem érdekes.....Újdonság viszont, hogy Réka egyik napról a másikra megtanulta kezelni a kisollóját, és szeret is nyírkálni. Jajjajjj....
