Egyelőre
még nincs fuvolája Rékának, de rajta vagyunk az ügyön. Tegnap
fontolgattam, hogy mégis a zeneiskolánál kellene ütni a vasat, hátha
lenne egy hangszer, amit éppen lead valaki….de Tibi azon a véleményen
van, hogy inkább legyen új fuvola, az az övé, jó minőségű, akár el is
adható (forgalomképes) ha pár év múlva abbahagyja….Ez a kevésbé
pénztárca (pontosabban bankszámla) barát opció. Nagyon úgy néz ki
tehát, hogy új hangszer lesz és Trevor James….de persze nyugtával a
napot. Én jobban örülnék egy első gazdis használtnak, amit féláron
megvehetünk, ám ebben egyedül maradtam. Megmondom őszintén, fáj kiadni
ennyi pénzt egy hangszerre, főleg, ha összeszámolom, hányszor láttam a
furulyát a földön heverni, tok nélkül….Hátha másképp lesz a fuvolával!
(Az tuti, hogy másképp lesz, ezt a vitrinben őrizzük, ha lenne ott még
hely.)
Este fél hét utána hazaérkezett Réka edzésről (pont kisült az egészben csirkém és fantasztikus lett a hagymás sültkrumplim, a tepsis), jobb kezében egy vadonatúj vívó kesztyűt lóbált, melynek ára 4000 Ft. Késő este kerestem a párját, én naív, én amatőr, de rá kellett jönnöm, hogy ebből csak egy van. Réka pislogott párat rám, mintha nem akarná elhinni, hogy tényleg a párját keresem, majd megjegyezte elnézően, hogy a másik keze a háta mögött van az asszó alatt, arra ugyan minek kesztyű? Jaj, anya….
Hozzátette, hogy decemberben versenyezni fog….Hm….Lassan szinte teljesen mellékesen fog általános iskolába járni, mert fő foglalatossága a szolfézs, a vívás, a fuvola és a rajzsiskola lesz. Ez aggaszt némileg, de hát tavaly is megoldottunk mindent….Azért akinek csak az alap órái vannak, jóval egyszerűbb az élete….de hát nem kényszerítünk rá semmit, sőt!
Tanultunk még egy órát nyolcig, mert akkora baromságokat írt a nyelvtan háziban, hogy azt hittem rám szakad a plafon….Ezek az alibi házik a napköziben….erről már nagyon le kellene szokni. Összecsapja, csak hogy kész legyen, csak hogy túl legyen rajta….aztán meg itthon este lehet átgondolni mindent. Aztán az órarendre pillantva ráébredtem, hogy nincs is szerdán nyelvtan órája. Nanembaj, legalábbeziskész…
Zalánék vonalakat húzigálnak, sokszor nem tudom eldönteni, hogy milyen tartárgyból….Matekból 2 oldalat írtak eddig a füzetbe, de elég sok lapot kapnak. Ami aztán úgy gyűrődik a táskában, amennyire nem szégyell. Magyarból a tetővonalat tanulmányozták, azt hiszem. Németből a testrészeket gyúrják, kizárólag szóban persze. Egyelőre nem vészes a tempó. Úgy néz ki, külön nem kell még gyakorolni semmit, igaz, pár hétbe még beletelik mire az első betűt venni kezdik illetve az első számot. Hawaii ez az első osztály, kár, hogy ott figyel a kéttan mellette!
Zalán is hazarobbant este nyolcra (logopédia volt neki a szakszolg.nál ötig, csak hogy ne unatkozzon. Rögtön elkezdett egy lapot lóbálni, hogy járni akar a suliban rajziskolába. Van pár dolog a suliban, ami ingyenes, a rajziskola nem tartozik közéjük, 5000 Ft fél év, legalábbis asszem és hát sok dolog nem történik ott, leszámítva, hogy általában szeretnek oda járni. Így a fuvola és a kesztyű csapásai után még ezt is megemészteni….Tibi azzal vigasztalt, hogy parkolópályás Zalán vívó karriere, úgyhogy legalább azt nem kell fizetni….na igen, viszont úszik 5300 / hó….nade ne számoljuk, minek is számolom! Attól még ki kell fizetni. Csak én nőttem fel úgy, hogy fizetős különórára soha nem jártam, nem sportoltam és hangszeren sem játszottam. Igazán takarékos gyerek voltam.
Délután váratlanul találkoztam a tantónéninkkel, illetve Zalánéval. Sok jót nem mondott, bár kellett nekem megkérdeznem, hogy pl. mennyire aktív Zalán. Nagyon jól tudtam, hogy semennyire. Azt is elmondta, hogy Zalán nincs jelen az iskolában fejben, ami akár ijesztőn is hangozhatott volna, de én valahogy nem vettem komolyan. Illetve nem gondolom, hogy a tanítónő kritikája, mosolyogva megfogalmazott véleménye számítana...hosszabb távon semmiképp. Főleg, hogy a munkájával (mármint Zalánéval) nagyjából elégedett vagyok. Nem hibátlan, de majdnem. Milyen érdekes, hogy pozitív dolog nem hangzott el abban a pár perben, amíg beszélgettünk, először az elmúlt 20 nap során. Valahogy jellemző....cseppet sem meglepő. Eszembe jutott Réka korábbi osztályfőnökének legelső vélemény alkotása Rékáról....hát abban sem volt sok minden pozitív. De hogy miért kell az, hogy ez így legyen? Költői a kérdés.
Akárhogy is, amíg Zazó szépen dolgozik, boldog és szívesen megy a suliban, no problémó.
Este fél hét utána hazaérkezett Réka edzésről (pont kisült az egészben csirkém és fantasztikus lett a hagymás sültkrumplim, a tepsis), jobb kezében egy vadonatúj vívó kesztyűt lóbált, melynek ára 4000 Ft. Késő este kerestem a párját, én naív, én amatőr, de rá kellett jönnöm, hogy ebből csak egy van. Réka pislogott párat rám, mintha nem akarná elhinni, hogy tényleg a párját keresem, majd megjegyezte elnézően, hogy a másik keze a háta mögött van az asszó alatt, arra ugyan minek kesztyű? Jaj, anya….
Hozzátette, hogy decemberben versenyezni fog….Hm….Lassan szinte teljesen mellékesen fog általános iskolába járni, mert fő foglalatossága a szolfézs, a vívás, a fuvola és a rajzsiskola lesz. Ez aggaszt némileg, de hát tavaly is megoldottunk mindent….Azért akinek csak az alap órái vannak, jóval egyszerűbb az élete….de hát nem kényszerítünk rá semmit, sőt!
Tanultunk még egy órát nyolcig, mert akkora baromságokat írt a nyelvtan háziban, hogy azt hittem rám szakad a plafon….Ezek az alibi házik a napköziben….erről már nagyon le kellene szokni. Összecsapja, csak hogy kész legyen, csak hogy túl legyen rajta….aztán meg itthon este lehet átgondolni mindent. Aztán az órarendre pillantva ráébredtem, hogy nincs is szerdán nyelvtan órája. Nanembaj, legalábbeziskész…
Zalánék vonalakat húzigálnak, sokszor nem tudom eldönteni, hogy milyen tartárgyból….Matekból 2 oldalat írtak eddig a füzetbe, de elég sok lapot kapnak. Ami aztán úgy gyűrődik a táskában, amennyire nem szégyell. Magyarból a tetővonalat tanulmányozták, azt hiszem. Németből a testrészeket gyúrják, kizárólag szóban persze. Egyelőre nem vészes a tempó. Úgy néz ki, külön nem kell még gyakorolni semmit, igaz, pár hétbe még beletelik mire az első betűt venni kezdik illetve az első számot. Hawaii ez az első osztály, kár, hogy ott figyel a kéttan mellette!
Zalán is hazarobbant este nyolcra (logopédia volt neki a szakszolg.nál ötig, csak hogy ne unatkozzon. Rögtön elkezdett egy lapot lóbálni, hogy járni akar a suliban rajziskolába. Van pár dolog a suliban, ami ingyenes, a rajziskola nem tartozik közéjük, 5000 Ft fél év, legalábbis asszem és hát sok dolog nem történik ott, leszámítva, hogy általában szeretnek oda járni. Így a fuvola és a kesztyű csapásai után még ezt is megemészteni….Tibi azzal vigasztalt, hogy parkolópályás Zalán vívó karriere, úgyhogy legalább azt nem kell fizetni….na igen, viszont úszik 5300 / hó….nade ne számoljuk, minek is számolom! Attól még ki kell fizetni. Csak én nőttem fel úgy, hogy fizetős különórára soha nem jártam, nem sportoltam és hangszeren sem játszottam. Igazán takarékos gyerek voltam.
Délután váratlanul találkoztam a tantónéninkkel, illetve Zalánéval. Sok jót nem mondott, bár kellett nekem megkérdeznem, hogy pl. mennyire aktív Zalán. Nagyon jól tudtam, hogy semennyire. Azt is elmondta, hogy Zalán nincs jelen az iskolában fejben, ami akár ijesztőn is hangozhatott volna, de én valahogy nem vettem komolyan. Illetve nem gondolom, hogy a tanítónő kritikája, mosolyogva megfogalmazott véleménye számítana...hosszabb távon semmiképp. Főleg, hogy a munkájával (mármint Zalánéval) nagyjából elégedett vagyok. Nem hibátlan, de majdnem. Milyen érdekes, hogy pozitív dolog nem hangzott el abban a pár perben, amíg beszélgettünk, először az elmúlt 20 nap során. Valahogy jellemző....cseppet sem meglepő. Eszembe jutott Réka korábbi osztályfőnökének legelső vélemény alkotása Rékáról....hát abban sem volt sok minden pozitív. De hogy miért kell az, hogy ez így legyen? Költői a kérdés.
Akárhogy is, amíg Zazó szépen dolgozik, boldog és szívesen megy a suliban, no problémó.
