Benyomások

Séta kozben tegnap találkoztunk L. óvónénivel. Réka az istennek nem akarta meglátni, ahogy kozeledett felénk a járdán. Megálltunk persze néhány mondatra, szóba került az oviban alvás, ezaz, végül L. megjegyzett valami olyasmit, hogy milyen szerencse, most éppen Réka az egyetlen beszokóban lévő gyerkőc, így van idő bőven rá....Csak némi fáziskéséssel, órák múlva reagálta le az agyam ezt a mondatát:
- Jó ég, mi lenne, ha Réka egy lenne a négy-ot beszokóból...Hiszen egyáltalán semmi külon figyelmet nem kapott egyszemként sem. Hiszen arra vár L., hogy Réka kvázi beszoktatja saját magát, majd az idő megoldja alapon.


***

Éppen váltócipőjét illesztettem leánykám lábára, amikor a mellettünk kisbugyiban ácsorgó Emmához megérkezett a csoportszobából L. óvónéni.

- Azt mondd meg nekem, hogy miért pisilsz be? Miért pisilsz be? - kérdezte tőle nem éppen rikácsolva, de nem is legdallamosabb tündérhangon. 

- Nem tudom.... - felelte Emma őszinte hangon, némi búbánattal vegyítve.

- Mert későn mész pisilni. Tessék idejében elmenni a vécére, ilyen nagy lány már nem pisil be.

Nem értettem a műsort, egyrészt, mert Emma maga is úgymond Freshman, azaz szeptembertől óvódás, éveinek száma valahol 3 és 4 kozott evickélhet. Másrészt, mert mint kiderült, csak becsurrant néhány csepp, tehát ázni semmi sem ázott. Harmadrészt nekem sem a hangszín, sem a mondandó nem tetszett. Ahogy végeztem a váltócipővel felpillantottam Rékára és láttam rajta, hogy meg van szeppenve némileg....

***

Csoportszobába érkezvén Réka nem sír, nyakamba sem kapaszkodik, ellenben keresné AnnaPetiGergő konyvét. Kutatok a ciklámen kotet után, kotorászok a hozott kabalák, táskák, konyvek kosarában az ajtónál, de nem lelem. Kérdezem L. óvónénit, ugyan nem látott egy AnnaPetiGergő konyvet? Nem, szokott látni AnnaPetit, de mostanában sem találkozott eggyel sem. - felelte. Egy méterre tőle három kislány lapozgat valamit, ami nagyon úgy néz ki, mint egy AnnaPetiGergő, bár tőlem tán tíz méternyire is üldogélnek.

- Nem az lesz az? - kérdezem L.-t. De bizony az. Megkapjuk. Csókot nyomok Rékám buksijára és becsukom az ajtót. 

A kozépsősok és nagycsoportosok játszóházba mentek, csak valami 6 kicsi lézengett csoportszobaszerte. L. nagyon képben volt, hogy a hatból három mivel foglalja le magát. Node talán eltúlzom a dolgot, talán maximalista vagyok és szigorú. Csúnya, én.