2013. április 21., vasárnap

Reggelek

Már régóta terveztem, hogy megírom, hogyan zajlanak az oviba indulós reggeleink. Mármint az utolsó pár itthon töltött perc kapkodása. Az az egy fogott vissza, hogy valahogy nem találtam a megfelelő hangvételt/stílust/formátumot, hogy reális is legyen a firklálmányom, de ne is tűnjek komplett idióta, ideggyenge, elmebeteg anyának. Végül Bea egyik kommentje megadta nekem a végső lökést egy bejegyzés felé....

Természetesen nem minden reggelünk ilyen, sok-sok-sok példányból gyúrtam össze egyet.




- Indulhatunk?
- Én még reggelizem.
- Majdnem egy órája reggelizel.
- ...
- Induljunk, légyszi, ideje oviba menni!
- Még csak ezt az egy mesét, anyaa....
- Na jó, de ez az utolsó!
- Még egyeeeet!
- Nem, tévé kikapcs, indulás!
- De Barney jön, anyaaaa! Soha nem nézhetek Barney-t!
- Nem baj, Barney volt, van és lesz.
- Utálok óvodába menni! Nem megyek óvodába! Itthon maradok!
- Ugye megmostátok a kezeteket reggeli után?
- Én nem.
- Én már meg is mostam. Jó fiú vagyok?
- Hát persze, drága kicsikém!
- Mosol vagy én megmosom neked, jó? Merő lekvár vagy, tiszta maszat!
- Ajhhh...anya!
- Nadrágod felvennéd?
- Melyiket? Ezt? 
- Azt!
- Nyifi, ez állandóan lecsúszik rólam.
- Állítok a derekán és jó lesz. Ó, pulcsi sincs rajtad? 
- Ez belebújós, nem veszem fel!
- Még soha az életben nem volt rajtad....
- Nekem cipzáros pulcsi kell. Vagy gombos. Az nem borzolja össze a hajam.
- Hhhhhhh....
- Sapka?
- A helyén a fiókban.
- Ezt utálom.
- Jó az!
- Nem jó, ez téli.
- Már hogy volna téli?  A mályva, na az tényleg téli. Ez tavaszi. 
- Nyafnyafnyaf...Anya...most meg szorít a nadrág!
- Oviig kibírod. Na, vedd már fel a sapót!
- Jaaaj...
- Hogy kötöd meg a sálad?  Nem úgy kell!
- De nekem így tetszik.
- Hasra fogsz esni benne. Cipőt vedd fel, lécci!
- Ne azt, az hogy néz ki!
- Miért nem takarítottad meg, anya?
- Hát....elfelejtettem. 
- Nem baj, jó lesz az, nem látja senki.
- Várj, inkább megtakarítom most! Amúgy fésülködtél ma már?
- Minek, úgyis sapkát húzok. 
- Attól még kell fésülködni, nem vagy te szénaboglya!
- Ajjjh, anyaaa! Most meg vizes a cipőm! Hogy vegyem így fel?
- Belülről tök száraz.
- Csúnya lett, mit tettél vele???
- Tedd túl magad rajta! Legalább most már tiszta. Hol az alvókád?
- Nem tudom....
- A nyuszi jön vagy a cica?
- Őőő...a kutyuska.
- Értem. És? Hol van?
- Azt nem tudom.
- Esetleg meg kellene keresni.
- ....
- Keresed, Réka?
- Anya, szomjas vagyok!
- Keressd már! Megmoccannál??
- Nyifinyafi...
- Jó, akkor alvóka marad.
- Nehem maharahaaaad! Kell nekem!
 - Mit kérsz inni? Csak almalé van.... vagy tej.
- Baracklevet...barackleveeeet akarooook!
- Víz jó lesz?
- ....persze!
- Anya, vihetek kisautót az oviba?
- Nem vihetsz, ott fogod hagyni valahol.
- De Réka is visz alvókát.
- Réka ott marad, te hazajössz. Ennyi.
- Neeemááár!
- Hol a kulcsom?
- Megmosdottál már?
- Hol a nyavalyába van a kulcsom?
- Nem tudom, anya!
- Én tudom, anya!
- Hogy sikerült így összelekvárazni ezt a felsőt? Hozok másikat, ez mehet a szennyesbe!
- Nincs idő megkeresni az alvókád, nem tudom, hol van.
- Ja, a kulcs a zárban, bocsi, gyerekek!
- Borzalmas a frizurám, mégiscsak hajat kellett volna mosni....
- Na most már mindegy! Majd délután!
- Nem, nem kell esernyő, száz ágra süt a nap.
- Nem, nem viheted el Celestia pónit, ahhoz túl drága volt a drága.
- Nem, Lego Friend-et sem vihetsz az oviba.
- Igen, egy darab legot sem.
- Ne mondd, hogy soha semmit nem engedek meg neked!
- Befejeznéd az örökös nyavalygást?
- Nem, neked nem kell szájfény. Nekem is csak azért, hogy kompenzálja a csapzott frizurámat valamennyire...
- Tedd le a szempillaspirált!
- Mi ez a szag? Befújtad magad Zalán húsvéti kölnijével??? Aztajómindenit!
- Zalán, gyere vissza, nincs is rajtad cipő!
- Összecsuknád végre az esernyőt, köszi!
- Jójó, menjetek csak előre!
- Hol a sálam, kabátom, cipőm, táskám???
- Anya, pisilni kell!
- Nagyszerű, most, hogy indulnánk végre! 
- Na jó, persze, pisilj.... ha kell, hát kell.
- Kikapcsolnád a nadrágom?
- Ne tűrd be a pólóm, azt utálom!
- Nem tud befagyni a derekam, anya! 
- Nemáááár!
- Mars le a lépcsőn!
- Nem sikoltozunk a lépcsőházban, más is lakik itt!
- Nem mászunk fel a korlátra sem!
- Oké, zárom az ajtót!
- Anya, fenn maradt Csingiling.
- Tessék??
- El akartam vinni Csingilinget alvókának. Lécci...
- Ajhhh..na jó, visszamegyek, megkeresem!
- Itt van, tessék! Á, nem, inkább én teszem el.
- Anya, vinnéd az én táskám is?
- Nem én!
- Nem hiszem el, Réka, csupa lekvár a szád! 
- Csókolom, Gizike néni!
- Köszöntetek, gyerekek?
- Miért nem tudtok köszönni???
- Na jó, jó, csak mennyünk már!
- Persze, hozhatod a bringád! Nyomás! Nem hiszem el, ma sem érünk oda normális időben! Bár ma legalább nem késünk el....