Talán már folyniuk kellene (a súlyos előkészületeknek), de igazából még nem intéztem semmit. Túl azon, hogy lefoglaltam a játszóházat december 8-ára néhány órára, kitöltöttem és szétosztottam a meghívókat és tippeket osztogattam a szülőknek, hogy minek örülne Réka. Ja és a gyertyákat is megvettem a tortára. (Szép magas, karcsú, arany színű gyertyák, pont, amilyet szerettem volna.) Na, még a végén kiderül, hogy mégis csináltam valamit. :)
Elvileg 11 főt hívtunk meg (a Manó csoport összes nő nemű egyedét, azaz 10 főt) + 1 darab fiút Peti személyében. Plusz még bejelentkezett két nagytestvér (de lehet, hogy három is lesz az), őutánuk fizeti a játszóház beugróját a szülő...ami lehet, hogy csöves dolog, mármint az, hogy nem ÉN fizetem, de mindkét esetben az anyukák ezt maguk ajánlották fel, én meg elfogadtam. Ahhoz képest, hogy először attól féltem, hogy senki nem tud eljönni majd, mert végigsöpör a csoporton valami kegyetlen hányós-fosós vírus, most úgy áll a helyzet, hogy mindenki el tud jönni és köszöni a meghívást, nagyon örül neki. Persze jövő szombat délután dől el, mennyi lesz az annyi.
A buli alapdíja 10 főre 16 000 Ft. Sajnos a 10 főben az ünnepelt és Zalán, mint kistesó is beleszámíttatik. (Minden további megjelent további 1200 Ft.) A játszóház a zsúr két és fél órás időtartamára bezár, zárt körű lesz, ami nálam nagyon jó pont volt, a város három általam ismert játszóházából csak egy volt erre hajlandó. Dekoráció, sok-sok lufi, terítés, arcfestés (Réka imádni fogja), néhány közös játék (pl. székfoglaló, sorverseny, nemtomén...), labdatenger, kismotorok stb. mind-mind a gyerekek rendelkezésére áll.
Amit vinnünk kell:
- nagykés - ezt először nem értettem, de pár másodperc alatt azért leesett, hogy a tortát jobb, ha felvágjuk, mintha a gyerekek kézzel esnek neki.
- CD - valami aláfestő zene a bulira
- torta
- rágcsa (ropi, pogácsa, esetleg mini szendvicsek, falatkák)
- innivaló
- váltócipők
- váltócipők
Nagyjából ennyi, azt hiszem.....Papír és toll, hogy felírjam az anyukák telefonszámát, legyen kit értesíteni, ha valami gubanc adódna (de nem lesz!) és ebből következően egy minden szempontból feltöltött mobil telefon sem árt.
A tortát idén sem én sütöm, ez már-már hagyomány. :) Viszont megálmodtam egy pónis tortát Rékámnak pillangókkal, virágokkal és saját magam által készített marcipán póni figurával. Valami Rainbow Dash féle. Ez utóbbi dolog nagyon rizikós, még életemben nem készítettem marcipánból semmit, egy labdát sem, és még kétbalkezes is vagyok, szóval úgy kell kinéznie a tortának, hogy póni nélkül is tetszetős legyen és ne hiányozzon róla az én esetleg elrontott, malac, esetleg kecske formájú pónim....Jut eszembe, a cukrászdát is fel kell hívnom ez ügyben.
Ajándék dolgában nem állok szinte sehogy. Úgy terveztük, hogy Réka ajándéka TŐLÜNK maga a zsúr lesz, hogy meghívhatja a cimboráit. Így sem lesz sanyarú a sorsa, minden kispajti hoz magával valami kisebb ajándékot, hogy csak győzzük majd hazahurcolni. Plusz a szülinapot egy héttel később itthon újra megünnepeljük, immáron családi körben, de újra tortával, ismételt ajándék hullámmal....(és rántott csirkével, uborka salátával, süteménnyel, stb....)
Egyelőre kivárok, meglátjuk, milyen vágyai teljesülnek a zsúron kapott ajándékokkal és esetleg néhány apróság még tőlünk is beleférhet. Pl. sóvárog, majd' eleped egy ilyen virág alakú lámpa után,
(zebrajulcsit nem ismerem, de ez volt az első kép, ami szembejött :))
amit az IKEA reklámban szúrt ki sas-szeme. Hármat is rendelt belőle, ahogy a reklámban látni, de ezt gondosan elengedtem a fülem mellett. Főleg, hogy elvileg már nem lehet kapni, egyik katalógusban sem leltem, de használtan még szembe jöhet valami, ha elég kitartóan keresgélek. Apró dolog, csekély értéke van, de ez valami olyasmi, amit nagyon szeretne.
És ha valami vágya lemaradna, még mindig ott van karácsony, szóval no para!
Hogy aztán Réka első szülinapi zsúrjának értékén mennyit fog rontani, hogy Emese barátnőjének hajszálra ugyanott lesz a bulija mindössze egy héttel korábban...még nem tudni. Remélem, minden Emesés emlék azonnal törlődik a kis fejéből, ahogy kiteszi a lábát a játszóházból.
