2012. április 12., csütörtök

Réka mondta - 37. rész


- Te vagy a legjóképűbb kispasi a világon! - udvarolok éppen Zalánnak szerelmesen. Réka megszólal mellettem.
- Nem ő a legjóképűbb a világon....
- Hát ki? - nézek rá meglepve.
- Hát a F. Peti.
- ???


***


Réka asztalon felejtett, majd cserben hagyott joghurtját jó étvággyal bekebelezem. Nagyjából fél óra múlva Réka hozzám fordul.
- Anya, hol van a joghurtom?
-...Megettem....
- Micsoda????? - néz rám felháborodottan.
- Megettem. Azt hittem neked már nem kell. - Réka mélyet sóhajt, szemét forgatja, majd annyit mond erősen felszólító módban.
- No jól van, akkor most azonnal fogod magad, elmész és veszel nekem egy másikat!!!
Olyan ismerős volt valahonnan a szöveg, de nem jövök rá, honnan. :)


***


Réka vacsorázik, én mosogatok. Valahogy így hangzott a párbeszéd.
- Holnap kettőre gyere értem, anya!
- Két órára? Akkor még javában alszotok, te.
- Dehogy, kettőre gyere....lécci.... - kérlel.
- Hiszen három órakor szoktatok felébredni, nem? 
- ÁÁÁÁ, neeem....Mindig soká jössz értem. Kettőkor vigyél haza, kérlek.
- De hidd el, hogy kettőkor még alszol, mint a bunda.
- Nnaaa, jól van akkor. Ahogy gondolod... - mondja lemondóan és otthagy.


***


A gyerekek egyik hobbija mostanában, hogy pitypangot szednek lépten-nyomon. Egy délelőtt, eső után nem sokkal kiszabadulunk a kertbe, a gyerekek nyomban megostromolják a pitypangokat.
- Mindenhol macskapisi van... - fintorgok, ahogy a bokrok között kóválygok.
- Nem, anya, dehogy.... tudod, esett az eső. - feleli Réka. 
Én nem feltétlenül a fűszálakon csillogó esőcseppekre gondoltam, amit a macskák produkálnak sokkal jobban érzékelhető az orrunkkal....




***


Bár az Aranyhajas korszak erősen leáldozóban van a házunk táján, azért a zeneszámai még gyakran felcsendülnek Rékám szájából. Van pl. ez a dal (lásd lentebb). Mit is énekel a refrénben? "Anyáááád a tét." És mit énekel Réka? Nos, két változat forog fenn.


1) "Anyád a tik". (nyilván nem úgy érti, hogy "anyád a tyúk" , mert nem tűnt fel, hogy tájnyelven beszélne...)
2) "A nyáááár a téééél...."(mély átéléssel és meggyőződéssel. Hogy vajon ezt miért is énekelné a banya Aranyhajnak, avagy hogy kerül a csizma az asztalra, azt Réka nem tudta kommentálni.