2012. augusztus 23., csütörtök

Réka mondta - 44. rész

Játszótéren:
- Réka, nem segítenél nekem összepakolni a homokozó játékokat?
- Ó, nem, köszönöm szépen. - jön a válasz Rékától az elképzelhető legudvariasabb hangszínnel. :)

***

Zalán 8 darab kisgatyót kap abból az alkalomból, hogy kicsit szobatiszta lett (ez majdnem olyan, mint kicsit terhesnek lenni....). Mindegyik nadrágocska más színű és más-más jármű díszeleg rajta, a robogótól a sugárhajtású repülőgépig. Nem tudom eldönteni, hogy Zalán örül nekik jobban, vagy Réka. Rékám széles mosollyal a képén egytől egyig mindet megmutatja az öccsének. Lelkesen beleszagol, majd némileg lekonyul.
- Mmmm...ezeknek Tesco szaguk van.

***

Indulnánk, kapkodunk, szaladgálunk, kommunikációnk a rövid vezényszavakra korlátozódik. Zalán harmadjára is nekilát a ráadott zoknit és szandát levenni, hogy helyette a tigrises mamuszát vegye fel. Ami benti cipő, abból is inkább téli, de erről ő nem akar tudomást venni, igenis abban akar jönni.
Zalán, én kinyírlak...- szólok oda neki kínomban. Réka elém áll nagy kerek szemekkel.
- Anya, ne nyírd ki! Hiszen még nem is volt felnőtt!

Aztán hazajön Apa, egy pillantást vet az ordító Zalánra és rögvest ráadja a Tigrises mamuszt. Mire legalább csend lett. Őkelme Balatonlelléig abban pompázott az autóban!!!!! Enyingnél abban ette a fagyit az ötven fokos tűző napon. Nem érthetek mindent....

***


Fürdés után hancúrozunk a hitvesi ágyban a gyerekekkel. 
- Bekaplak és megeszlek! - kapok Zalán bokája után, de meglóg előlem. Erre Réka komolyan és őszintén az arcomba nyomja az ő orcáját.
- Most viccelsz, ugye? Nagyon szomorú lennék. Naggggyon.

ugyanilyen:

Vajkrémet készítek itthon, amit erőteljesen megrakok zúzott fokhagymával.
- Mmmmm...isteni finom lett! - cuppogok elégedetten.
- Fúúúúúúúj...anya....most ugye viccelsz? Ez gusztustalan!!  - szól Réka hangja mellőlem. Hangjából kihallani vélek némi mini kamaszos hangszínt is....Érdekes.....


***

Meggyőződésem, hogy ezt a történetet már leírtam, közzétettem egyszer, de nem találom, úgyhogy:

Ha belegondolok, Réka még nem igen találkozott dohányzó emberrel mondjuk 5 méteres körzeten belül (leszámítva az utcán sétálókat persze). Amikor 2 éves volt és a szomszéd bácsi cigarettával a kezében átsétált hozzánk, hogy üdvözöljön bennünket, Réka minden idegszálával arra összepontosított, hogy "eloltsa a tüzet", buzgós hessegette a felszálló, szél által ideoda cipált füstöt a kis kezeivel.....nehogy kigyulladjon a bácsi.

Réka nézegeti a táblákat a játszótér kerítésén. Az egyik, hogy kutyáknak tilos a bemenet a játszótérre. A másik ez: 


Réka pislog párat, majd megszólal: 
- Ez pedig azt jelenti, hogy sálas bácsik nem mehetnek be a játszótérre.

***

Tüzijátékról mesél:
- Azért szerencse, hogy az égen robbantak fel a tüzijátékok és nem mondjuk a hídon...
Mit mondjak, tényleg jó!