Eladtam egy Rékás felsőt egyik ismerősömnek. Eltelt egy-két hét, persze agyam mindenhol, csak nem ezen a témán. Fenn hagytam egy netes albumban a felsőt, mint eladó holmi és persze valaki érdeklődését pont ez keltette fel, nem a 85 egyéb holmi. Eltelt pár nap, egy hét, nem jelentkezett a netes vásárlóm, gondoltam rákérdezek, hogy érdekli e még, meg szeretné e nézni, mert más érdeklődőm is lenne rá. Nem volt bennem türelmetlenség, szimpla kérdés volt. Sosem láttam a nőt. Erre besértődik, ő nem akarja elvenni más elől a lehetőséget és a másik két kinézett pólót sem kéri. Na mondom, ez olyan jellemző. Mert az egy dolog, hogy én hülye vagyok és nem naprakész az albumom, elfelejtem, mit adtam el, mit nem a 3 bőröndnyi gyerekruha közül, de azért partnerre találok a baromságban, nem kell attól tartani, hogy egyedül maradok. Mindegy, a felső az ismerősömé, gondolom, egyszer eljön majd érte. Ha nem, akkor meg porrongy lesz a gúnyákból vagy megvárom, míg unokatesóm leány gyermek apukája lesz, mert már baromira elegem van a kinőtt ruhák tengeréből. Egyébként is baromi magas is az éleszínvonal, mert használt ruhát csak nagyon nyomott áron lehet eladni, jóval az alatt az ár alatt, mint öt éve kb.
Helyzet. Védőnőnél tegnap minden okés volt, Zalán ugyan nem igen állt vele szóba, de legalább néhány szó kipottyant a száján mormogásszerűen ill. a színeket is megnevezte, amikor a védőnéni színesceruzákat kapott elő a tarsolyából. 7 centit nőtt tavaly óta és 2,5 kg-ot hízott, ez megmaradt a kis agytekervényeimben. Szűken 19 kg, 116 cm (ha jól rémlik). Vérnyomás rendben, hallásteszt tökéletes (együttműködött az én jóképű huszárom....)
Jaj, az lemaradt. Reggel szóltunk az óvónők, ne fektessék le Zalánt 3/4 2 körül beloholok érte és irány a védőnő. Beesek az oviba és mi az első dolog ami látok? Túl az eszegető daduson...Az én kicsi fiam az asztalnál ül, feje a plüss macskáján, mély álomban. Annyira megesett rajta a szívem, de muszáj volt felébresztenem. A szívem csak azért nem szakadt meg, mert egyébként vidáman ébredt, rögtön friss és fürge lett.
Annyit mondott még a védőnő, hogy vigyük úszni a mellkasa miatt (ami sokat javult és ennek nagyon örülök). Kár, hogy egyes pszichológusi vélemények szerint ez ellenjavallt....merthogy ez "Réka útja", de úszni mindenképpen meg kell tanulnia, úgyhogy szerintem ősztől megpróbálunk belevágni. Ha máskor nem, az augusztusi szabim alatt? Meglátjuk. Sok még a kérdőjel. Focizni is ősztől szeretnénk vinni, akkor fogadja a szakosztály.
Meglepődött, hogy nem lúdtalpas, manapság ez nagyon ritka az aprónép körében. Hát szomorú egy helyzet. Kevesebbet járnak kétlábon a mai gyerekek? Merthogy 30 éve sem voltak csúcsminőségű cipőink, mégsem volt ennyi lábdeformitás mint manapság....Rékáról csevegtünk még pár mondatot, aztán elköszöntünk és máris ballaghattunk az iskola felé, Rékáért.
Rékus ügyes-okos volt, beíratta állítólag valamennyi csillagját magyarból és matekból is....Hát remélem. Azóta matekból megint kigyűlt egy, de már hagyom lebegni a levegőben, nem oszt és nem szoroz. Szivárognak kifelé az elmúlt két hét teszteredményei. Matekból mind a három záróteszt 100%-os lett, a könnyű is és a nehéz is. Környezetből az egyik 96%, a másik 100%. A magyar még nem került kiosztásra, legalábbis az írás, az olvasás az 100% lett, már egy hete kikapták. Ma pedig zeneiskolai felvételi....énekelni kell. Hátttőő...kb. úgy énekel a leánykám mint én. Csak ő még lelkes is és hangos is. Ez nem tudom mekkora gáz, életemben nem tanultam zenét.
Ma Zalánnak nevtan, második kör. Úgy szeretnék légy lenni a E. pszichológus falán, hogy hogy viselkedik, beszél e, jól érzi e magát. Pénteken megtudjuk a harmadik szakvéleményt is. Nagyon kíváncsi leszek.
