2012. február 3., péntek

Csak macis takaró és cumi legyen....



Történt, hogy hajnalban Tibi maradéknak vélte és véletlenül belapátolta a gyerekeknek szánt ebédet. (Hogy hogy lehet hat órakor finom főzeléket enni roston sült fokhagymás csirkemellel, reggelire, sosem fogom megérteni.....) Ebéd nélkül nem maradhattunk (legalábbis a gyerekek....nekem, zsírpárnáimnak hála, bőven van tartalékom.) hát alkottam frisset. Bár siettem, ahogy tudtam, a házi tyúk nehezen adta meg magát és a másfél órás késést ebédileg nem mindenki tudta kivárni. Éppen tálaltam volna, amikor gyanússá vált a csönd. A nappaliba kukucskálva a játéktenger közepén ott feküdt Zalánom macis takaróstul, cumistul és édesen alukált.