Mikor múlt héten csütörtökön mesélt Tibi a legújabb megbízásáról, már tudtam, hogy ez keserves lesz. Mármint NEKEM, nekünk...Aztán ez az érzés némileg csitult a hétvégén, mert még csak a tervezgetési fázisban mocorgott és forgolódott Tibim, ám azóta full fordulatszámon dolgozik, hogy legkésőbb vasárnapig kész legyen a kivitelezés. Szóval nem sokat látunk belőle, ma például talán haza sem jön aludni. Jó, nem?
Hát szóval tagozatos dolgok. Tegnap reggel igazgatóbácsi levonult x számú borítékkal és kiosztotta azt a gyerekeknek. Mindegyikben benne találtatott, hogy az adott gyerkőcre milyen osztály vár, A avagy B. Tagozat vagy nem tagozat. Igazából nem az volt a kérdés, hogy tagozatos lesz e vagy nem, hiszen ha lett volna ilyen dilemmám, nem is íratom ebbe a suliba. Inkább, hogy milyen eredményt ér el. Igaz, ez senkit nem érdekelt kb. rajtam kívül. Ilyen szempontból elmondhatom, hogy csalódás volt gyakorlatilag minden dolgozat, de különösen a harmadik. Egyelőre nem tudtam megtanítani Rékának azt, hogy átnézze a feladatot, átszámolja, átolvassa. Talán majd jövőre jobb lesz ebben. Nem tudni, hogy mennyire elöl végzett, mert hogy ezt egyáltalán nem is hozták nyilvánosságra. Mindenesetre nem írt olyan jókat, mint szerettem volna vagy amit "kellett volna"...ez pedig bennem volt még azon a délutánon is, hogy hazahozta a borítékot és elolvashattam, hogy jövőre tagozatos lesz, a német nyelvet emelt szinten tanuló....Lesz egy középfokúja nyolcadikra kb. vagy ha ügyes, akkor felső is akár. Ez utóbbi nem cél.
Egyszerre éreztem azt, hogy megkönnyebbülhetünk, mert végre nincs több tagozatos doga, végre vége, túléltük és még másik sulit sem kell keresni vagy lakcímkártya után rohangálni. Az is elöntött, hogy milyen piszok nehéz volt ez az év, mennyire belefáradtam. Főleg a második félév és hogy mennyire ugrásszerűen nehezebb volt, mint az első.
Rékáék elköszönnek 9 osztálytársuktól és jön helyükre 10 a másik osztályból, így 31-en folytathatják a tanulmányaikat a 3 B-ben. Nem tudom, lesz e olyan az osztályban, aki nem kitűnő 2 év végén, szerintem nem sok...Persze ez sem jelent semmit.
A héten megírták a matek témazárót, tegnap és ma is írtak magyarból. Lassan elcsendesednek majd a számonkérések, talán a környezet lesz az utolsó, amiből még júniusra marad valami. Jövő csütörtökön és pénteken erdie iskolában lesznek a Vackor Várban, valahol Kecskemét mellett, Hetényegyházán. Biztosan remek lesz, ha el nem mossa az eső őket. Ma teszem azt, háromszor zuhogott.
Én annyira fáradt vagyok, nem tudom elmondani. És vár rám valahol, valamikor egy köbméternyi ruha kivasalása, amivel két este sorozatban nem tudok szembenézni....
