A farsang farkát megragadva, ma (szerda, február 13) a mi ovinkban is sor került a farsangi mulatságra.
Reggel - talán életünkben először - babakocsi nélkül mentünk óvodába. Útközben a gyerekek adták a mintatesót és kéz a kézben bandukolták végig az utat. Még noszogatni sem kellett őket, folyton "én megyek előőőől!"-t játszottak, szóval megszakításokkal futólépésben közelítettük meg az ovit. Mint akit kergetnek. Én megpakolva. Egyik táskában a tegnap este sütött süteménnyel, másikban egy komplett balerina felszereléssel....Sajnos a hercegnő koronát itthon hagytuk, a randa pillangós csat meg nem lett meg a kuplerájban (azóta sem), de ez teljesen jó így!
Oviba esvén hamar felmértem, hogy ha egy kis szerencsénk van, valamennyi lány Rékán kívül (10 db) hercegnőnek öltözik. Ezt Kamilla (5 éves, középsős), hamar meg is erősítette, hogy eddig már hat királylány vagy annak látszó tündér tízóraizik a csoportszobában. Rékára sandítottam, hogy vajh lefelé görbül e a szája és kövér könnycseppek híznak e a szeme zugában....de megkönnyebbülve láttam, hogy nem. Alig várta, hogy rákössem a tütüt.
Ahogy a hajgumit is a hajába biggyesztettem és cikázott önfeledt boldogságában a mosdó és az öltöző között vagy tucatnyiszor, rájöttem, hogy ez a tütü minden várakozásomat felülmúlja....Tényleg nagyon szépre sikeredett. Az igaz, hogy az éles szemű szemlélő vígan nézhette Rékám fenekét, egészen addig míg elpirul szégyenében...(nem Réka, az nem ismer szégyent). Őkelme a fehér cicanadágot vagy sortot nem volt hajlandó felvenni a tütü alá és a "selyemharisnya" fölé (Aaaaajh, anyaaaa!-felkiáltással). Ráhagytam, mindegy.
Meg is szűntem létezni egykettőre, puszit is csak futólag nyomott a képemre, majd mire ezer cókmókunk összeszedtük és készen álltunk távozni, Réci már odabenn ropta a táncot egy pasassal. Hirtelen nem tudom, melyikkel, talán Leventével? Vagy....Majd megkérdezem. Elnéztem őket, ragadt rám a hangulatból, a vidámságból, hirtelen azt kívántam, bár maradhatnék egy kicsit! Vagy legalább néhány órára legyek láthatatlan Zalánostul. Tudom, nem szeretem a szülős farsangot, nem is volt ott egy felmenő sem..... de úgy vágytam rá, hogy szemlélődője legyek a vidám napnak. Még süteményt sem kérem volna, pedig összejött 16 féle!!!
Sóhajtottam párat, felesleges köröket írtam le, hogy húzzam az időt, kukucskáltam befelé, majd eljött az elodázhatatlan távozás pillanata. Akkor Zalán határozottan közölte, hogy ő nem megy a Manó csoportból sehová, egy tappppodtat sem. Tessék?? Megismételte tagoltan is, a szemem közé nézve, hogy ma-rad-ni a-kar! Menjek haza azonnal a kacsa jelmezéért és hozzam be neki. Csak pislogtam. Aztán győzködtem, kérleltem, atyalapatyaláztam, ígérgettem....végül könnytenger nélkül kijött velem az oviból két feltétellel:
- Kap egy doboz szőlőlét a kisboltból
- Amint hazaértünk, ráadom a kacsajelmezt.
Minden vágya teljesült, naná.
Szóval összegezve az idei maszkabált: nagyon jól sikerült (gondolom én, hisz Réka áradozott róla). A jelmezzel egy kicsit nagyobb erőfeszítéseket is tehettem volna, pl. nem egy piros pólót adok rá, hanem szerzek fehér tornadresszt és alakítok rajta annyit, hogy az
összetéveszthető legyen egy balerina felsőjével. Ugyanakkor valamilyen szinten tudatosan redukáltam le a saját befektetett munkámat, mondván, hogy ez is teljesen jó és elegendő....óvodás a leány, nem elsőbálozó.
Néhány kép az óvónénik kattintgatásai közül:
Azóta kiderült, ez a pasas BÁLINT
Figyeljetek, Hattyúk tava következik!
Réka balerina
Farsang után szólt az óvónéni, hogy Rékát vigyem balettozni, mert baromi tehetséges. A vérében van a tánc. Elgondolkodtam. A tágabb családban van egy végzett balett táncos, a szűkebben egy másik, aki 4 évet lehúzott a balett intézetben. Réka lenne a harmadik? Neeeeem....Azt mondtam már, hogy az angol spárga hajszál híján megvan neki???
Szóval összegezve az idei maszkabált: nagyon jól sikerült (gondolom én, hisz Réka áradozott róla). A jelmezzel egy kicsit nagyobb erőfeszítéseket is tehettem volna, pl. nem egy piros pólót adok rá, hanem szerzek fehér tornadresszt és alakítok rajta annyit, hogy az
összetéveszthető legyen egy balerina felsőjével. Ugyanakkor valamilyen szinten tudatosan redukáltam le a saját befektetett munkámat, mondván, hogy ez is teljesen jó és elegendő....óvodás a leány, nem elsőbálozó.
Néhány kép az óvónénik kattintgatásai közül:
Farsang után szólt az óvónéni, hogy Rékát vigyem balettozni, mert baromi tehetséges. A vérében van a tánc. Elgondolkodtam. A tágabb családban van egy végzett balett táncos, a szűkebben egy másik, aki 4 évet lehúzott a balett intézetben. Réka lenne a harmadik? Neeeeem....Azt mondtam már, hogy az angol spárga hajszál híján megvan neki???
Peti nyert végül (kalapban)
