2021. április 16., péntek

Katyn - 1940


 Most nincs a Netflixen semmi, pangás van. A hétvégén megnéztük a THE SERPENT-et, ami egy sorozat és egész izgalmas volt, csak úgy pörgette az ember az egyik epizódot a másik után és közben kb. ezerszer ökölbe szorul a marka képletesen vagy ténylegesen, merthogy ez egy igaz történet…

Viszont valamelyik csatorna, M2 talán adta a Andrzej Wajda Katyn című filmjét a napokban. Sajnos nem a legelejétől láttuk, én nem tudtam, hogy ez egy ekkora hatalmas film. Később a youtube-on néztem végig az elejétől...
Valamikor réges régen még drága apukám mesélt erről, hogy az orosz kommunisták lemészároltak az orosz erdőkben lengyel tiszteket, de nem kettőt és nem húszat, hanem valami húsz ezernél is többet. Főleg tartalékos tisztek voltak, akik leginkább a lengyel társadalom értelmiségét tették ki, na ezt a réteget frankón eltörölte szinte ez a mészárlás. Én nem is tudom, ezt egy ország hogy tudta túlélni....

A csavar a sztoriban, hogy a szovjetek (akkor még azok voltak), rákenték az egészet a náci németekre. Ehhez tudni kell, hogy akkoriban az egy dolog volt, hogy nyugatról bevonultak a lengyelekhez az németek 1939-ben de keletről meg a szovjetek……A tartalékosok fogságba ejtése még 1939-ben történt és 1940 tavaszán aztán fokozatosan tömegsírba lőtték mindet egy tarkólövéssel. Egyes források szerint 21 000, mások szerint akár 23 000 tartalékos tisztet, katonát végeztek ki, már önmagában ez sokkoló és borzalmas szám.

A történet egyébként nem is a kétségbeesett, életbenmaradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsára helyezi a hangsúlyt, legalábbis én nőként úgy láttam, hanem a feleségek, anyák, hozzátartozók éveken át tartó reménykedésére. Ez a 22000 ember ugyanis egyszerűen eltűnt a fogságból, egy idő után visszajött a csomag, nem jött tőlük levél, de senki nem hirdette ki, hogy hová lettek, mi lett velük. Később valami olyasmit szellőztettek meg a szovjetek, hogy megszöktek. Mind. Mandzsúriába. Akkor már lehetett sejteni, hogy tragédia történt….

A tömegsírokat a németek találták meg, 1943 során már megkezdődött a sírok feltárása, azonosítás és hát úristen, belegondolni is rettenet, mi zajlott ott. Nagyon sokan 5 éven át nem tudtak semmit testvérükről , férjükről, barátaikról…..

A film során a néző nem igen rágaj a körmét, vajon túlélik-e a fiúk a tábort , mert már viszonylag az elején kiderül, hogy nem, sőt, a műveltebb már eleve tudja, mire számíthat. Szinte végig csönd van a film során, folyamatos a feszültség, nem nagyon rémlik zene. A hitelesség egyszerre megrendítő és döbbenetes, nem véletlenül jelölték 2008-ban Oscarra, amikor még az Oscar is talán többet ért mint manapság…. Sajnos a rendező édesapja is ott maradt az orosz erdőkben annak idején, Wajda 14 évesen vesztette el az édesapját. Minden jelenet egy gyöngyszem, minden történet már önmagában is katarktikus…..És hát a vége….Én csak annyit mondok, hogy miután megnéztem, 3 napig csak kóvályogtam, ha eszembe jutott a film. Beszippant, elmerül benne az ember és egy picit másként bukkan elő belőle.