2012. február 6., hétfő

Vegyes

Először is nagyon boldog vagyok, majd' kicsattanok. Rékám 20 db-os fűzhető gyöngy készlete (katicák, répák, dinnyék és valami beazonosíthatatlan izé) a mai nappal újra teljessé vált, miután az ágy alól és a pizsamás komód mögül előkerült az utolsó két példány. Ilyesmire kb. 2 éve nem volt példa.(!)


Annak már kevésbé örülök, hogy Zalán levadászta az egyik fiók mélyéről Réka második szülinapjáról származó marcipán macskát és szétrágta annak fejét. A veszteség fájó.....


Egyébiránt:


- Mini téli szünetre emlékeztető hétvégén vagyunk túl, ami olyan nagyon jól sikerült, hogy bár lassan hétfő dél van, elég nehezen tudom elengedni. A havazásnak köszönhetően nem mentünk sehová (azaz nem rohantunk), semmi kapkodás és idegeskedés, csak hátradőltünk és élveztük a havat (tudtuk, hogy a hétköznapokban úgyis inkább bosszankodunk majd miatta.) Kényelmesen ebédet főztem, jókat ettünk mindkét nap, még jobbakat aludtunk  a 16 fokos hálóban, megtaláltuk a téli meleg harisnyáinkat, ennek nagyon örültünk, szánkóztunk nappal és éjjel, hagytam, hogy Tibi szét hógolyózzon, havat hánytunk és söpörtünk, unokatesókat látogattunk, eleget tettünk Réka új mániájának, a hóangyal gyártásnak. Ó, be jó is volt!......

- "Ami késik, nem múlik" alapon Zalán úgy döntött, hogy neki mégis jobb olykor a mi hitvesi ágyunkban aludni. Az éjszaka közepén át szokott vitorlázni hozzánk. Cumisul, macistakaróstul. Eleinte a frászt hozta rám, ki matat az éjjeliszekrényemen. De megszokni sem volt időm új szokását, mert néhány napja inkább Tibi oldalát közelíti meg, aki persze lelkes híve az "AludjunkEgyüttMIndannyianMintAPockok" mozgalomnak. Így olykor Zalánom Apával összebújva szunyókál egy picit. Nem sokat, egy idő után Apa transzfert biztosít számára a saját ágyába és újra ketten vagy hárman maradunk a miénkben. Attól függően, hogy Rékán éppen milyen gatya van, köztünk alszik vagy nem. 

- Két hét szünet után Réka ma újra meglátogatta az ovit. Egészen fura, hogy nincs itthon, hiányzik.....Nagyon nem volt kedve menni szegénykémnek, de csak szóban adta ennek jelét, azaz nem volt hiszti vagy könnytenger. Célhoz érve sem lett sokkal jobb a helyzet, egyensúlyozott a csoportszoba küszöbén, mintha mélységes mély szakadék szélén toporogna. Csorgott rólam a víz a téli dzsekim alatt, míg kivártam, hogy megbarátkozzon az ovi gondolatával. Végül a macifüles, arcfestéses és ezért nehezen felismerhető PaffKata felé lengette Manni nemű mackóját és ezzel megtört a jég. Egy percen belül megkönnyebbülve lépkedtem hazafelé. Réka nélkül, egyedül.

- Réka az utóbbi időben nagyon szemtelen lett. Úgy visszabeszél nekem, Apának, hogy komolyan, olykor gyomorideg kerülget, ha a kamaszkorra gondolok. (Nem az enyémre, nyilván. Visszagondolva, nekem nem is volt olyanom. )Múltkor nyöszörögtem is Tibinek, hogy bár "csak" két gyerekünk van, tehát egy átlagos magyar családot reprezentálunk, engem biztosan a zárt osztályra visznek, amint ezek ketten leérettségiznek és valószínűleg az otthonunktól távol megkezdik egyetemi tanulmányaikat. L. mama rögtön elkárogta magát, hogy biztosan csúnyán beszélek a gyerekekkel és ezt tanulja el tőlem Réka, Az Éleseszű, nem? Hát igaz, ami igaz, minden szavamat nem lehetne mesekönyve illeszteni, de azt nem állítanám, hogy randán beszélek velük....Olyat pl. soha nem mondta Rékának, hogy: 
- Nagyon buta vagy! Te viselkedsz bután! 
vagy
- Nem fekszem le, nem megyek aludni, feküdj le te! - mégis ezt hallom tőle. 
Olyat  kiejtettem a számon és nem is halkan, hogy:
- Próbálj már meg normálisan viselkedni!!! 
mire Réka:
- Te vagy a nemnormális!
Hogy ezeket honnan veszi?!

- A változatosság kedvéért újra hullik a hó. Sőtsőt, szakad!
- Zalán váratlanul ma felismerte a kék, zöld, lila és piros színeket a Dórás könyvben. Csak lestem! Az igaz, hogy baromi jó százalékaránnyal tud tippelni és kontrollt még nem végeztem. 

- Zalán első próbálkozásra ügyesen fűzi a fél diónyi gyöngyöket a madzagra. Ha rajzol (firkál), mindig kiköveteli magának a dicséretet. Nehogy má' csak Réka fürödjön benne! Hát hová is vezetne az!

- Réka egyik "anyafigyelem foglaló" játéka mostanában a "hogy van angolul?" . Lehet, veszek neki egy képes szótárat? 

- Valahogy múlt év vége óta szerelmesedtek bele gyermekeim a SIÓ új gyümölcslevébe, a Frissen Préselt nevűbe. Olyan drága, hogy csillagokat látok, ha csak szembetalálkozom a dobozokkal a boltokban, de azzal nyugtatván magam, hogy Réka alig eszik gyümölcsöt, szoktunk belőle olykor venni. Meggyes vagy körtés, szinte egyre megy. Jó figyelni, ahogy Réka minden egyes cseppet megbecsül és nagyra értékel....ami jó, mert a 7,5 deci nedű percek alatt el szokott fogyni.

- Zalán nem szaggatja az istrángot beszédileg, a "NEM" és "ANYA" szavakon kívül nem igen használ mást. Az APA szót is tudja, mégis folyamatosan "leanyázza" Tibit is, az egyszerűség kedvéért. Viszont állathangok utánzásában mutat előrelépéseket. És a "PÁPÁ"-t is felvette a szótárába. Réka 20 hónaposan produkálta az első szót, amit aktívan használt is, plusz Zalán nemét tekintve fiú, így neeem izgulok. Egyelőre el sem tudom képzelni, milyen lesz, ha majd úgy karatyol, mint Réka.

- Zalán előszedte a bilit a gardróbból, (ott volt hely) és felébresztette csipkerózsika álmából. Neeem, nem pisilt még bele, kakáról nem is beszélve, de kedélyesen elücsörög rajta a nappaliban és tologatni is nagyon élvezi végig a folyosón, majd vissza, végig a folyosón és vissza. Arról nem is beszélve, hogy pillanatok alatt úgy összevesznek Rékával azon, hogy kié is a bili és melyikük is üljön rajta, hogy komolyan, csodaszámba megy.

- Eltűnődtem rajta, hogy milyen egészen más a két csemete hozzáállása a jelenlegi hóhelyzethez. Rékát az sem érdekli, ha lefagy a keze és a lába gyors egymásutánban. A hóba veti magát a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Hóembert épít, hógolyót próbál gyúrni, szánkózni szeretne, jégcsapot nyal, hátha hozzáfagy a nyelve, egyszóval hozzám hasonlóan igazi öröm számára a hó. Zalán ellenben két dolgot csinál szabad levegőn mostanság. Álldogál egyhelyben, még véletlenül sem mozdulna meg, majd kéri, hogy vegyem fel. Nem érdekli, sőt, egyenesen taszítja a hó, mutatja, hogy fázik a keze két kesztyű mélyén is és vigyük azonnal fel a meleg szobába!!! Ha szánkóba ültetem, olyan arcot vág, mint akit kínoznak.... Aztán eszembe jutott egy 2 évvel ezelőtti emlékem kapcsán, hogy Rékával sem volt ez másképp annó, csak gyorsan felejtek....