2012. április 18., szerda

Réka mondta - 38. rész


- Anya, Zalán tud egy új szót (gyk: kimondani)!!!
- Tényleg és mi az?
- Zalán, mondd azt, hogy "TÚ"
- TÚ.
- Látod? - sugárzik Réka.
- Naaaagyon ügyes vagy! Hm..hm...és mit is jelent az, hogy "TÚ"?
- Anyaaaaa! Hát "kettő" angulul...
Pfff....ciki. Mentem is és széjjeltéptem az összes nyelvvizsgám. :)

***

- Zalán, add ide a kiskacsámaaaat!.... - kissé meglepő módon bár, de Zalán nyomban nővére kezébe nyomja az áhított tollas jószágot.
- Na látod, Zalán, mindig így kéne.... - veregeti meg a hátát Rékám anyáskodva.
Természetesen az sokkal jellemzőbb, hogy gyilkolják egymást egy-egy játékért.

***


Réka szeretettel átkarolja a nyakam és hallom, ahogy beleszagol a hajamba.
- Olyan jó illatú a hajad.....ki locsolt meg? - kérdezi tőlem, mintha magam is egy huncut gyerek lennék.

***

Dóra a képernyőről felénk fordul és így szól. 
- Nem láttátok, merre van a nagy kék fa? (vagy bármi más)
Réka, ahogy korosodik, okosodik egyre más válaszokat ad.
1. fázis:
- ......................(szégyellős csend)
2. fázis
- Ott van előtted, előtted, előtteeeed! 
3. fázis
- .....................(mindentudó csend)
4. fázis
- Tudod te azt, kishuncut!
5. fázis
- Ott van az orrod előtt, nem látod?!


***


Réka reggel:
- Nem megyek óvodába, soha nem akarok óvodába menni, nem megyeeeeek!!!!
Réka délután:
- Imádok óvodába járni, nagyon szeretek oda járni. Ott jobb, mint otthon. - nyilatkozta a szomszédnéninek. Hát nem aranyos gyerek? 


****


- E. óvónénit jobban szeretem...
- Miért?
- Hátt.....mert ő szebb.
Apa szerint ez komoly érv....


***


Hogy készül a meggylé? - avagy interjú Rékával.




- Hogyan készül a meggylé szerinted, Réka?
- A bácsik először vesznek meggyet, aztán elviszik azt a gyárba. Kifolyasztják a levet a kezükkel...
- A kezükkel? Nem használnak arra valami gépet?
- Nem, a kezükkel csinálják, úgy több lé jön ki....Egyébként.... beleöntik egy kis üvegbe, amilyen a konyhában is van....azt pedig egy kocsival elviszik a Teszkóba, Dm-be, Spárba,...és még más boltokba is. Mindenhová. Minden boltba. És kész...ennyi. Könnyű meggylevet készíteni. Mi....az emberek pedig megveszik.
- És mi lesz a magokkal?
- Ó, hát az megy a kukába.


És az almalé?


Az nagyon könnyen készül. Hát....felszelik az almát, kiveszik az almának a levét egy géppel (lám, fejlődik a technika). Forog, forog, forog...és jön ki belőle a lé. Aztán pedig felírják, hogy melyik boltba viszik az almalét és....
- Csomagolással mi a helyzet?
- Hát igen. Belerakják a csomagolásba....de nagggyon lassan...(felemeli a mutatóujját) Azt pedig dobozba. Ami papírból van. Papírból. Deeee.....fából is készül ám doboz, meg mindenféle anyag....(majdnem elkalandozik) A kólás...ja az nem....Valamikor nagggyon naggyon naggggyon régen papírba csomagolták a meggylevet és a almalevet.
- Nem folyt ki belőle?
- Ó, dehogy. Rendesen rá volt rakva a kupak. - vágja ki nagy kerek szemekkel, mindentudóan. - Mert állítva rakták a dobozokat a ládákba. Állítva. (feláll, mint a cövek)


Imádom, mondtam már? :)

Így aludtak el....

Bár jóéjtpusziját mindkét csemete a saját ágyában kapta meg, sőt az ajtót is úgy csuktuk  rájuk, hogy mindenki a helyén volt....20 perccel később ez a látvány várt bennünket. 

Valószínűleg Réka adta át magát hamarabb az álomnak, mire Zalán gondolt egyet és ha már játékra nem volt mód, hát mellé bújt.... 


Aztán egy másik éjjel, másik partnerrel....