Lassan két hete lesz, hogy látványát tekintve is elkezdődött az óvodában a felkészülés a Nagy Ellenőrzésre. (Az óvoda igazgatóságától, a központból néhányan kiszállnak terepre, hogy megnézzék, mizu...a látottakat aztán együtt értékelik)
Hétfőn a gondnok bácsi (Rékától tudom, hogy PistaBácsi az) gondosan lenyírta a füvet MINDENHOL, ahol füvet talált, festék került az egyik minimalista külsejű babaházra, amire eddig még ránézni is szomorúság volt....árvácskákat ültettek a kerti meggyfa (?) alá. Egész csinos lett az óvoda udvara.
Mára tapinthatóvá vált az izgalom. Bár a két óvónő váltja egymást hétről-hétre abban, hogy melyikük a délelőttös, most mégis második hete M. óvónéni fogadja Rékát reggel. Ősszel minden csoporttól elköszönt az egyik óvónéni és kaptak egy másikat helyette, vagyis forogtak egyet az óvónők. Nohát M. az, aki maradt a Katica élén, jobban ismeri hát a csoportot is, mint L., így ő kapta a feladatot, hogy az ellenőrzésen helyt álljon.
Én a józan paraszti eszemmel még mindig nem értem, hogy mire ez a nagy készülődés, elvégre remélem, hogy a fenti hivatalból érkezők is láttak már óvodát és óvodásokat, nem dobnak egy hátast egy-egy rosszcsont gyerkőctől sem. Szépen mosolyog majd M. egész nap, a gyerekek kedvében jár, soha fel nem emeli a hangját (ami L.-nek egyébként szokása), klassz kreatív dolgokat művelhetnek a gyerekek, szebbnél szebb és izgalmasabbnál is izgalmasabb játékokat talál ki számukra...Legalább erre az egy árva napra, ha máskor egyhangú és unalmas is a csoport napirendje.
Persze sejtem én, hogy mitől van a para. Felsőbb szinteken is megszületett már néhány agyban az a gondolat, ami egyes ovis csemetével rendelkező anyukáéban (enyémben) elég hamar megformálódott : a játék központúság ilyen extrém mértéke vajon mennyire jó és hasznos? Mennyire a gyerekek érdekét szolgálja? Bizonyítaniuk kell, hogy a "jatszani hagyni" elv nem azt jelenti, hogy az óvónő a falat támasztja álló nap, hanem igenis aktív és sürgőforgó óvónénik ők. Hmmmm...Holnap talán még olyan csoda is történni fog, hogy Rékáék verset vagy mondókát tanulnak...
Amikor ma ebéd után Rékáért mentem, kezét tördelve közelített meg M. óvónéni. Olyan nehezen jött elő a farbával ("Őőő....szeretnék valamit kérni.....lenne egy kérésem a holnapi nappal kapcsolatban....izé...." - kb. így, hogy már azt hittem, arra akar megkérni, hogy a Nagy Ellenőrzés napján inkább maradjon otthon Réka, hiszen legkisebbként még felborítja itt véletlenül a csoport rendjét a kontroll alatt. De nem. Arra kért, hogy fél 10 után vigyem a leánykám, akkorra kinn lesz a csoport a levegőn, így könnyebben megválik majd tőlem. Beleegyeztem. M. óvónéni azzal érvelt, hogy minden lehetséges tényezőre igyekszik figyelni, megoldást találni, ami csak a holnapi nap során előfordulhat. És hát nem szeretné, ha Réka a küszöbön gyökeret eresztve nem szeretne részt venni a csoport munkájában. Beleegyeztem, bár szerintem az sem volna ciki. Vagy igen?
Ekkor megszólalt mellettem egy nagymama, hogy hallja, lesz holnap ez a "megfigyelés", mondta Dávidka (unoka), és hallotta, abban maradtak, hogy ő majd gyurmázni fog...Merthogy reggel eligazítás volt, M. óvónéni megbeszélte a nagyobbacska gyerekekkel, hogy ki mit is fog játszani holnap reggel, mielőtt a szabadba vonulna a csoport....Hát mit mondja, még mindig meg tudok lepődni. Jó, hogy kész forgatókönyv nincs. Perces lebontásban, minden gyerekre vonatkozóan.
A legutóbbi ellenőrzés a kiszivárogtatott infók szerint nagyon rossz eredményt hozott, az egyik legrosszabbat tán az egész városban. Szeretnék légy lenni a falon holnap, átmenetileg, hogy halljam és lássam, hogyan zajlik a nap. És jó volna ott lenni a kiértékelésen is....
