Aktualitások 1

 Hát itt van például az elszálló rezsi költségek ügye Európa-szerte, világszerte. Most abba ne menjünk bele, hogy ez minek köszönhető, csak arról könyvet lehetne írni! Az bizonyos, hogy nem az orosz-ukrán (amerikai) háborúnak tudható be, a gubancok régebben, tavaly ősszel már bőven tekeredtek. Nem is Orbán hibája, mint sokan szeretnék elhitetni magukkal, de tény, hogy a mindennapjaink részévé vált a probléma.

Amikor én megszülettem a hetvenes évek közepén, a szüleim éppen építkeztek. Azt a házat is ők húzták fel, amiben az építkezés alatt laktak. Valahogy szenvedélyük volt az kéglik alkotása, vagy inkább emeletes házra vágytak, nem tudom.

Amikor beköltözhettünk végre az új házba, az emeletesbe - nem nagyon figyeltem oda 1 évesen, de - olajkályháink voltak. Egyedül a nappaliban levőre emlékszem, ott állt, ahol most a tévé. Ma már ez számomra olyan hihetetlen és korszerűtlen, hogy 40 éve ezzel fűtöttünk. Meg az is hihetetlen, hogy az 40 éve volt.

9

Valamikor 5-6 éves korom körül érkezett az utcába a gázvezeték és akkor konvektorok/parapetek kerültek beépítésre. arra voltak hivatottak, hogy biztosítsák a meleget. Ez több-kevesebb sikerrel járt, mert pl. a nappali és a háló között kapott helyet az előszoba, onnan vezetett a lépcső az emeletre, a szobámba...de az előszoba fűtetlen volt. Nem is terveztek oda konvektort.... Kemény téli napokon nem volt 9 foknál melegebb. Meg is fogadtam, hogy ha nagy leszek és saját lakásom lesz, akkor abban mindenhol egyenletes meleg lesz. Nem szenvedtünk azért, megszoktuk ezt, volt egyfajta kastély feeling-je az egésznek, ha kastély méretű nem is volt a házunk. Jelzem, hogy a fürdőszobát sem fűtöttük csak este, fürdési időben. jszakára, amikor már mindenki megfürdött, a fűtést lezártuk. Hasonló volt a helyzet a szülők hálószobájával, ahol én gyerekkoromban aludtam egész sokáig – mai szemmel meg aztán végképp. 16-17 foknál nem volt több a hálószobában, igaz, hogy vastag pehelypaplan vagy dunna alatt aludtunk. Ma is azt szeretem, ha hűvös a hálószoba éjjel, ezzel Tiborom, nem feltétlenül ért egyet….

Villamos áramot sem fogyasztottunk túl sokat, anyunak semmilyen konyhagépe nem volt és nincs is a mikrohullámú sütőn kívül ( a tűzhely és a sütő gázüzemű). A mikro is azért volt hangsúlyos, mert abban melegítette a kutya vacsoráját minden este. Sokra másra nem becsülték nagyon.

2000-ben vettek automata mosógépet, előtte félautomata tombolt centrifugázás közben. Anyu a mai napig ragaszkodik a külön centrifugához, hogy ha kézzel mos, akkor is gyorsabban száradjanak a ruhák. Légkondi, szárítógép, mosogatógép, számítógép nincs, egy ideje már – az utóbbi 20 évben – alig vasal és a porszívója is eléggé elavult, bár létező.

Ezt csak azért meséltem el, mert ez fontos háttérkép ahhoz, hogy elmagyarázzam, hogy mi hogy élünk most és hogy spórolunk, spórolhatunk-e többet. Az az igazság, hogy nem nagyon tudunk. Nyilván egy adott kényelmi szint fenntartása mellett. A fűtésünk nem a legmodernebb passzívházas, de a kazán korszerű kategóriáján belül és 9-14 óra között nem fűtünk télen sem, a kutya van otthon egyedül és ő be tudja takarni magát, ha akarja. Éjszakára nálunk is 17 fokra van véve a termosztát télen és soha nem vesszük a légkondit tartósan 25 fok alá. A ruhák tavasztől őszig a kertben száradnak, télen mondjuk a lakásban, szárítógépünk akkor lesz, ha a mostani mosógép kinyiffan. Egyelőre nem szándékozik. A lakás mellett ugye még hűtjük, de főleg fűtjük az irodát is a kertben, ami csak bővül, tehát nem gondolom, hogy a rezsicsökkentés keretibe beleférnénk, valamilyen szinten biztosan pluszt is fogunk fizetni. Az áram még hagyján, a gáz a gázzal van igazán.

Vegyünk fel egy pulóvert télen? Már van rajtunk egy. 17 fok legyen éjjel a lakásban? Most is ennyi.

Tibinek mindig mániája volt az energiatakarékos izzók vásárlása. Én afféle hóbortnak tekintettem ezt és néha rácsodálkoztam némelyik izzó árára….Jó kis takarékosság, ha arany árban mérik az izzókat. Persze megtérül. Szóval nálunk már a legelső közös lakásban is takarékos izzók voltak.

Nem azt akarom nyilván mondani, hogy mi milyen okostojások vagyunk, mert nem, hanem hogy most olyan ötleteket dobnak fel a médiában takarékosság címén, amit józan, egyszerű ésszel nem nehéz kitalálni az embernek magától is. Azért a legtöbb ember próbál spórolni, gondolom, nem 25 fokra fűti a lakását télen vagy hűti 18 fokra....

Nem tudom, mire akartam kilyukadni. Arra, hogy max úgy tudunk tovább spórolni, ha szobákat zárunk le..... Összeköltözünk a nappaliba, egy halomba, mind az öten a kutyával....Szép lenne. Az is biztos, hogy a szobakerékpár nincs kellőképpen kihasználva, hiszen kerékpár szezonon kívül napi 1 órát, olykor másfelet is tekerek rajta, ha formában vagyok. Még nem termel áramot.....

Szerdán

 Elvesztettem a fonalat szerintem, de lassan mindegy is.

18. napon jött a Burkoló fugázni és a 19. napon, szombaton, ebédidőre be is fejezte nagyjából. Vagy hát nem nagyjából, mert befejezte és pont, csak ugye ezzel még nem lett kész a fürdőszoba. Nagyon szép lett, álomszép, hozzá képest most a mi hálónk a nem teljesen új (azaz régi) fenyő bútorokkal lepukkantnak tűnik és ősréginek. Öröm volt és óvatos boldogság.

Vasárnap aztán – gondoltuk, készülünk a hétfői Vizesek jövetelére – kicsomagoltuk a fürdőszoba bútort és a tükröt. Tibi rögtön kiakadt, mert rosszul lett felfúrva a bútor, nem ott, ahol a lábak lennének, hanem ahol a bútorlap, a tetején…és hát hogy iszonyú drága volt a bútor és még hibás is, hallatlan. Itt ezen a ponton piszkosul összerúgtuk a port valami iszonyú baromságon – látszik, hogy mindkettőn türelme a végéhez érkezik lassan. Mindegy, abban maradtunk magunkkal, végül majd barkácsolunk valamit a szekrénnyel, hogy jó legyen, legalábbis reméltük. Már amúgy nem is érdekelt, csak lehessen fürdeni, legyen fenn a kazán.

Este locsoltam a „port” a kertben (persze a virágokat is), amikor jött Tibi, hogy van egy kis baj……Na ez olyasmi, amit nem akarsz hallani a felújítás során életed párjától. Fásultan locsoltam tovább, meg se mertem mozdulni, csak vártam, hogy kiderüljön, mi az a kis baj már megint, ezredszer. Kisült, hogy az eddig ajtó mögött meghúzódó toalett többé már nem akar elbújni a sarokban, kiköveteli magának a helyet és tőle majd nem lehet kinyitni az ajtót. Puhatolózni akartam, hogy megvan-e a derékszög legalább, csak hirtelen nem volt kedvem, de Tibi mondta magától, hogy hegyesszög az, amit bezár az ajtókeret és az ajtó……Megoldható a dolog, kifelé fog nyílni a fürdőszoba ajtó, ami ugyan nem ideális, de ki nem ….ja le, viszont egyrészt nem is az ördögtől való, másrészt nincs más választásunk.

Hétfőn egy egész napi Vizes meló után lélegzetelállító lett a fürdőszoba, kazán a helyén, a csodás csaptelepek makulátlanok, a bútor immáron a lábán - Tibi barkácsolta meg - még a budi is hihetetlenül tetszett. Egyedül a tükröt kell még bekötni, mert valami világítás van beleépítve, nem ám hogy csak úgy felakasztjuk a falra.... Kedden jött az Ajtós betenni a hónapok óta a garázsban tengődő ajtókeretet. Még egy fokkal szebb lett a fürdőszoba. Holnap, csütörtökön beteszi majd a küszöböt és az ajtót is beállítja. Ezzel lesz kész, az i a ponton. Az az a pont az i betűn.....

A Poén, hogy elvileg már kedden fenn fürödhettünk volna, de ugye a szilion a csapnál még száradt, szóval lenn tusoltunk, az is isteni folyt. Folyó, meleg víz....Isten ajándéka. Aztán tegnap megint nem ott fürödtünk, az ajtókeret még szárad......Szerintem meghagyjuk a tisztaszoba mintájára ezt a fürdőt tisztafürdőnek. Csak gyönyörködünk benne, mint a múzeumi tárgyakban. Azért csak belakjuk idővel.....Óvatosan, napról napra.

Hát ennyi a fürdő felújításáról. Ezzel idebenn kész lett a kecó, kivétel a tetőtér gipszkartonozása, de az már csak szépségtapasz és jövőre esedékes vagy utána, ki tudja. Én remélem, hogy jövőre szigetelünk.....és térkövezünk. Mindig lesz valami, az tuti.

Hajrá, Fradi! Soha fel nem adni!

Ja és fotó a fürcsi szobáról, vagy hát annak egyik feléről.

16. nap

 

Szerda - pihenőnap,  ma a Burkoló már máshol burkol. Nekünk meg azt mondta, hogy kell két nap száradás a falaknak, ugye, itt tartottunk.  Nem, bizonyára tényleg kell két nap, nem gond. Annak mindenesetre örülök, hogy vannak olyan mázlista megrendelők, akik egy adott napban megegyeznek a szakemberekkel és az úgy is lesz. Július 20 az szent és sérthetetlen.  Nekünk egy hét, két hét, hónapok, fél év, mindenféle csúszásban volt már részünk bőven, de ki számolja?

Tibi kapott egy listát a Vizesektől és ma fél órát állt sorban a Csőboltban, mire mindent összeszedtek neki illetve a kezébe nyomták a törölközőszárító izét. Elvileg hétfőn szerelik vissz a kazánt. Rémálmaimban a verejtékemben fürödve az történik, hogy a kazánt valamiért nem tudják visszatenni, várni kell heteket az alkatrészekre. Aztán még az új ajtót is be kell tenni, na ott is el tudok képzelni nehézségeket és gubancokat, de nem is gondolok ilyesmire. 

Persze a hétfői kazánvisszatétel előtt még jön pénteken és szombaton fugázni a Burkoló meg mindenfélét csinálni, elfelejtettem. Valamit szilikonozni. 

A meleg újra rettenetes, reggel még kellemes hűvösben tekerek a bringán, de hazafelé forró a levegő, hogy szint lélegezni sem lehet.....Úgyhogy légkondiból légkondiig szaladgálok és délután ki sem dugom az orrom a lakásból. Csak este, amikor locsolom a virágokat és Tibi nagy bosszúságára a járdát, a fű helyét, a garázsbejárót, mindent. Hogy nem idegesítsem, olykor locsolok, ha ő nem veszi észre. 

Elvileg már vissza lehetne költözni a hálónkba, de megvárom vele a nagytakarítást, ágyneműcserét pénteken és a  hétvégén, addig jó lesz nekem Zalán ágya vagy matraca is. Addig van más tennivaló is, bár vasalni sincs valami fergeteges kedvem. 

1456. nap

 Vagyis még csak a 14., de már elfelejtettem, milyen zuhanyozni. Vagy hogy hogy néz ki egy fürdőkád.....Abban a nagy műanyagkádban fürdünk esténként, melyben valamikor a két bébi méretű gyermekünk pancsolt nyáron. Nem nehéz elképzelni, hogy Tibi nem fér bele és én sem igazán. Nem úgy, mint Dennis, a komisz a fürdőkádas jelenetben.

A Burkoló csütörtökön jött először a Vizesek után, asszem, volt két nap, amikor kerestem, hogy mit csinált 8 órán át, de kiderült, hogy nem is töltött itt annyit. Felkent valami kék cuccut a kád fölé a falra, a másik nap már nem is tudom, mit csinált. Jött vasárnap is, dolgozott fél 8-tól kb. négyig. Pont szundikáltam, amikor elment, mert reggel hajnalban kellett kelnem, nehogy találkozzak vele a lépcsőn hálóingben, kócosan, mezítláb valamikor 8-9 között, amikor normális esetben szoktunk vasárnap reggel felébredni. 

Úgy volt, hogy csütörtökön jönnek vissza a Vizesek (ugye ma van hétfő), addigra végez a Burkoló, akinek 20-án már máshol kell kezdenie egy teljes családi ház burkolását (ki burkol le hidegburkolattal egy teljes házat? Na mondjuk van az a fahatású járólap, azt el tudnám én is képzelni nappaliban, szobákban, esetleg, ha padlófűtés van alatta. Bár ugye nálunk ez nem opció, csak a parketta és "utánzataik".Most hangosan gondolkodtam.)

Szóval ma bejelentette a Burkoló, hogy nem fejezi be szerdán, egy nap alatt nem fejezi be a falak burkolását, nem teszi le a padlót és nem fugáz ki mindent és még utána 2 nap száradás a fugának...... így csütörtökön nem tudnak jönni a Vizesek visszatenni a kazánt és így nem lesz melegvizünk, vagyis továbbra is a nyamvadt műanyag kádban kell préselni magam minden este és a töltöttkáposztás edényben vizet melegíteni. Kicsit fogytán a türelmem, próbálok nem hisztizni. 

Azt nem tudom, hogy mikor jut ideje az új projekt mellett (teljes ház burkolása) befejezni a fugákat, gondolom, azért szán rá időt, nem az lesz, hogy most 2-3 hétre eltűnik. Mindegy, lesz, ahogy lesz. Így is örüljek, hogy legalább a fürdőszoba numeró kettőben tudunk fürödni. Csak már nem vagyok abban a türelmi állapotban, hogy az ilyesmit tudnám értékelni. Most már meleg vízes zuhanyt akarok és most akarom. 

Nem is meséltem, hogy a csodával határom módon sikerült szállást foglalni Torockón. Egy kulcsos házban leszünk augusztus 20-a körül 3 napot és már nagyon várom. Úgy kellett rimánkodni a tulajnak, hogy a kutya betehesse a lábát a házba, de végül belement. Most sem tudom elmesélni, mert folytatnom kell a vacsorakészítést. Majd legközelebb. 

Becsüljétek meg a melegvizet, ami a csapból folyik a fürdőszobában! :) 

9. és 10. nap

 

Semmi eget rengető nem történt. Szerencsére össze sem vesztek a Burkoló és Vizes. Csak nehogy elkiabáljam. 

Tegnap eltűntették a csöveket a falban, padlóban, ma pedig már sima is a fal és padlólap helye földön, benn áll a kád és már csak a csempe hiányzik az oldaláról is. Szerintem a hétvégén nem fogom kibírni és kitakarítok, pedig ha jövő héten hétfő és kedden megint jön a Burkoló és elkezdi "fűrészelni" a bazi nagy lapokat, akkor aztán lesz por. Tibi tervezi, hogy megkéri, odalenn vagdossa a lapokat, de nem tudom, ez mennyire életszerű. Tekintve, hogy a fürdőszoba a másodikon van igazából. 

Zalán szobájában is rendet kellene már rakni, úgy igazán, rendszerezni a "bébis" játékokat (az igazán bébis már régen a padláson van) és csak a nagyfiús dolgokat benn hagyni. Kért új szőnyeget is a matrózos, hajós hangulatú helyett, de még pár évet kibír, főleg, hogy most tisztítottuk ki.  

Semmi egyéb nincs egyébként, olyan langyosvíz van, uborkaszezon....

8. nap

 

Délben úgy tűnt, végeztek a Vizesek, bekötötték a kádat, de nem hagyták a helyén, nehogy megsérüljön a burkolás során. Később kiderült, hogy ez hiba volt. Szóval holnap következik a burkoló és immár nem rombol, hanem épít. Legalábbis remélem.

Amikor átküldtem a fotókat a Burkolónak, hogy hogy áll a helyzet a Vizesek átmeneti távoztakor, a Burkoló egy órán belül visszahívott. Pont kissé feszültebb voltam az alapállapotomnál a meló miatt, úgyhogy egyből tudtam, hogy valami gáz van. A Burkoló nagyon pipa volt, hogy a fotókról hiányzik a kád, miért nincs bekötve, hogy burkoljon ő így körbe. Hát persze, hogy megint összevesztek, Vizes és Burkoló. Egyik azt fújta, hogy ő ötven éve nem köt be kádat a burkolás végezte előtt, a másik meg azt fröcsögte, hogy ő burkoló és nem vizes, nem tud kádat bekötni, az nem az ő dolga. Egyébként ezt nem először mondta, ez amolyan szállóige lett itthon, hogy "ez nem az ő dolga.....". 

A Vizesek visszajöttek persze végül, kissé tanácstalanul, hogy ők még életükben ilyet nem hallottak, meg fog sérülni a kád....Mindegy, szóval átugrottak, bekötötték a kádat, szóval akár lehetne is elméletben fürödni, ha lenne kazán és vele meleg víz....Álmodik a királylány. Holnap jöhet a burkoló csinálni amit ilyenkor kell. Gondolom, ahhoz még túl korán lesz, hogy új csempe is legyen a falon, hahaha.

Vacsora rakott kel. Mivel a Tesco nem tudott szállítani karfiolt, most brokkolit tettem a középső rétegbe. Isteni lett, köszi, F. Zé! :) Terveztem még, hogy sütök habos almásat, olyan sütit, amin egy réteg az reszelt alma, egy másik vaníliakrém, egy harmadik pedig tejszínhab, helyenként megbolondítva fehérborral (bár a gyerekek miatt ezt inkább kihagynám), de én nem tudom, mi volt ma velem, mire hazaértem fél hétre és kész lett a kel, már mehettünk is kutyát sétáltatni, aztán fürdés és ennyi lett a napból. 

Jó éjt! :) 

Most pedig dőlök az ágyba, mostanában nem szokott összejönni a hat óra alvás sem éjjel. Pedig Zalán szobájában egész kényelmes (a fiúk lenn alszanak a nappaliban, Réka a szobájában. A mi ágyunk körül nagy a felfordulás.) Általában Dió szokott még velem aludni, ha nem is egy ágyban, de az egyik matracon, a földön. 

7. nap

 Hétfő.  Most csak addig tudok írni, míg megmelegszik a fürdővíz a tűzhelyen. A hétvégi leállás után ma folytatódott a meló, a Vízesek jöttek 10 órára és este 6ig maradtak is. Gondolkodtam, hogy meghívom őket vacsorára. (Nem.) Végül úgy döntöttek, nem a falban vezetik a vizet, csak kivésték a padlólap (a majdani ) alá. A Wc rejtett bizgentyűje beszerelve, be van jelölve, hol lesz a mosdószekrény és a kád. A kádig viszont még nincs víz vezetve, csak a szennyvízcső van benn. 

Kissé ideges lettem, amikor megláttam, hogy a védőkartonlapok elég szegényesen hevertek a folyosón a fürdőszoba előtt, gyorsan felporszívóztam, hogy lássam, lett-e kár, de a nagy porban még nem lehet biztosra megmondani. Remélem, egy karcolás sem lett a padlón..... Tibi reggel vesz még egy köteggel. Kb. 5000 per db. Elvileg holnap befejezik a melót a Vizesek, már amennyi kell, hogy jöhessen a Burkoló szerdán. 

Ja a poén, hogy két helyen átfurták a falat a fürdőszobából a lépcsőházba, mindegy, nem nagy kár,  egy kis javítóbizbaz, festék rá és meg sem látszik. Még szerencse, hogy nincs méregdrága tápéta vagy valami faburkolat. Biztos hülyét kapnék. Egy harmadik helyen viszont kidudorodik a fal, ott remélem, némi (jó sok ) csiszolás és festés után szintén eltűnik a cucc. Én nem tudom, nem vették észre, hogy túlmennek egy határon?

Az egyik vizslás fórumban elpusztult egy kutyus, Néró, akit 2 napja műtöttek az Állatorvostudományi Egyetemen. Több százezerbe került a műtét, össze is dobta egy részét a csoport, örült mindenki, hogy meg tudják menteni.  Egész jól viselte Néró a műtétet, hazaengedték, de nem maradt meg benne étel, csak ivott, aztán kapott infúziót, de ma hazaengedték végleg, nem lehetett már segíteni rajta. Ahogy hazaértek vele, elköszöntek tőle, el is ment....Annyira nagyon sajnáltam, meg is lepődtem, hogy mennyire megrázott, pedig nem is ismertem a kutyát. Azt viszont tudom, hogy mennyire feltétel nélkül imádják a gazdájukat és milyen klassz kutyák tudnak lenni. Néró 10 éves volt. Remélem, már nem fáj neki semmi és vidáman szaladgál az öröm vadászmezőkön.....Borzasztóan tud fájni egy kutyus elvesztése, annyira nagyon átérzem a fájdalmukat. 

Réka ma táborban volt, kreatívban, de jövő hét kedden folytatja, akkor idősebb gyerekek lesznek és a cimborája is vele alkothat. Hétvégén részt vett a SzolnoCon rendezvényen. Egy mókás nyuszisapkában jött haza és zöld köpenyben, a nyílt utcán. Én megrekedtem a Trónok Harca és a Harry Potter varázsvilágában, abból is gyorsan kigyógyultam, ezek a mangák és animék valahogy nem az én világom. A japán zagyválástól eleve gyorsan viszketést kapok. Semmi baj a japánokkal, sőt, legnagyobb tiszteletem, de hát na. Öreg vagyok én már ehhez. 

Istenem, de jó lenne már egy jót zuhanyozni!!!!

3. nap

 

Reggel hátamra vettem a hátizsákomat, kiperdültem az ajtón, hogy a kerékpáromat előhozzam a garázsból. Meglepődtem,mert a Burkoló a kapuban ácsorgott önmaga kb. 14 éves változatával.  Elhozta a fiát segíteni. Egyből eszembe jutott a klassz babarózsaszín öntöttvas kád odafenn, a felújítandó früdőszobában....ahhoz bizony, hogy két emeletet lentebb szálljon, kell némi férfierő.

Nagyjából délig - Réka elmondása szerint - folyamatosan verték szét, amit szét kelleett, aztán összecsomagoltak és elmentek. Pár óra múlva jöttek a Vizesek, hogy megszemlézzék, milyen előkészítő munkát végzett a Burkoló. Tibi szerint nem voltak elégedetlenek, de azért 1-2 órát ők is véstek és egy listát adtak Tibinek, mit kell beszereznie a csőszerelvény boltban. Pár százezerrel szegényebben jött onnan haza az uram, és most a hálónk úgy tele van minden furcsasággal, hogy elég nehéz eljutni az ágyig.....

Most jön 3 nap szünet. Remélhetőleg hétfőn jönnek megkezdődik az építő munka. Óvatosan mondom, mert én már a hideg kását is megfújom, ha Mesterekről van szó. Addig is melegítünk vizet a legnagyobb húsleveses fazékban, ha fürödni szeretnénk. Az indukciós tűzhelynek hála, nagyon gyorsan felmelegszik. Aztán bevackolunk a lenti zuhanykabinba, ha lehet ilyet mondani és mintha lavór lenne, némi hideg vízzel hűtve, kellő hőmérsékletre hűtjük a vizet. Réka szerint ez tök király, mert rengeteg vizet takarítunk meg. Zalán nem ennyire lelkes, de leginkább tojik az egészre. Ha szólunk, hogy melegítettünk neki vizet, egy idő után megjelenik a fürdőszobában és hallom, hogy rángatja a zuhanykabin ajtaját.

Tegnap újra néztem a THE CROWN utolsó évadát. Semmi normális nincs új a Netflixen ugyanis. Két kedvenc jelenetem van, az egyik Camilla és Diana ebédje egy étteremben, egészen zseniális. No de a másik. A másik pedig ez. Charles és Diana veszekedése egyszerre szívbemarkoló, fojtogató, szinte érzem mindkettőjük fájdalmát, frusztrációját.... Ugyanakkor remek alakítás, megrázó.....mégis valahogy szép.... "Morning, noon and night I care about her" Az eredeti az igazi, a szinkronizált már nem olyan erős. Novemberben elvileg jön az új évad már új szereplőkkel. Hiányozni fognak valamennyien. Ha van kedvetek, nézzétek meg.  A részletet is, a sorozatot meg aztán pláne. 

2. nap

 

Előzetes - hétvégi - ígéretéhez képest a Burkoló végül nem ma jött, hanem elvileg holnap fog. Szóval ma nem sok minden történt. Tibi leszedte a polcokat, törölközőszárítót, ilyesmit, amit tegnap a vizesek még benn hagytak. Kiderült, hogy nem is a kád mögött balról jön a víz, hanem jobbról a Wc mögött jön fel a földszintről, aztán ment a mosdóhoz, majd a kádhoz. 

Terveztem, hogy verek le egy kis csempét, de Tibi nem hozott nekem vésőt és kalapácsot, illetve fél 7-re vitte Rékát lovagolni, szóval be kellett érnem annyival, hogy a kádról levertem két db csempét, a mögötte megbúvó téglával együtt. Leizzadtam, szóval masszív a cucc így csaknem 35 év után is....Kíváncsi leszek, ha holnap hazajövök, mennyivel kevesebb csempe és padlólap lesz a csöppnyi fürdőszobában, mint most. Remélem, a padlót felveri, mert szintben kell lennie a mi hálónkkal, folyosóval, szóval nem szeretnék szintkülönbséget. Meglátjuk. 

Nem főztem semmit, el kellett menni kutyakajáért az Aldiba, mert az ott kapható kaját szoktuk kombinálni a Zooplus-os prémiummal, úgy nem túl erős neki a koszt. Szárazat sajnos nem eszik, csak az éhhalál legszélén imbolyogva. Ebédszünet táján összeállítottam a netes rendeléstem a Zooplus-nál, de 35000-re jött ki a havi kajaadagja, ami eddig 22 - 24 körül megállt.....ráadásul nem engedett utánvéttel fizetni, mérgemben hagytam az egészet egyelőre. 

Szóval nem főztem semmit, volt frissen sült bagett, péksüti, felvágott, sajnos én még két kakaóscsigát is betoltam. Holnap azt hiszem, összedobok egy lasagnét. Réka kéri már egy ideje. 

Szervezzük az erdélyi kirándulást, augusztus 20-i héten mennénk, csütörtökön indulunk, vasárnap gurulunk haza, Torockó és a Székelykő meghódítása lenne a cél illetve a Tordai hasadék....Ha bármi másra jut idő, az csak bónusz. Csak el ne felejtsünk DIónak útlevelet csináltatni! Remélem, nem túl késő kutyabarát szállást foglalni, sok igényünk nincs, egy tál étel este és egy kis reggeli, plusz hogy meghúzhassuk magukat a kutyával. Remélem, addigra készen lesz a fürdőszobánk....

1. nap

 

Általában mindig úgy újítottunk fel eddig, hogy a vizes és a burkoló ismerték egymást és jól össze szoktak, összedolgoztak. Na most nem ez volt a helyzet és nem véletlen, hogy az először felkért vízgázos végül visszalépett. 

Ma valamikor délután jöttek a vízgázosok, leszerelték a kazánt, WC-t mosdót és ha már itt voltak, rögtön össze is vesztek a burkolóval. Én nem tartózkodtam még itthon, hogy pontosan min és hogy, viszont a vérnyomásom egyből az egekben szállt, amikor Tibi újságolta, hogy a burkoló nem akarja leverni a régi csempét itt-ott....Én nem értem, hogy miért nem lehet azt csinálni, amiben megegyezünk. Már a múltkor is említette, hogy mi lenne, ha a túl stabil csempét ő nem verné le....Nem nagyon tetszett a dolog, de végül belementem (még pénteken), hogy a kazán falán meghagyja a csempét és burkoljon rá. Biztosan egyszerűbb úgy neki. Erre most kiderült, hogy a másik, szemközti falat sincs kedve lebontani. Szerinte nem szokás. Szerintem meg mivel teljes csőcsere van, bontsa csak szépen le, elvégre az árát megkéri bőven. Felhívtam, hogy ahol csak lehet, MINDENHOL verje le a csempét, legyen olyan jó. Hát nem tudom, mi lesz. Legszívesebben nekiesnék én magam egy marha nagy pajszerrel és szétverném, az a biztos. Van benne gyakorlat, no para. 

Állítólag azon vesztek össze a vízgázossal, hogy a vízgázos elvárta volna, hogy kivésse neki a vezetékek helyét, keresse meg, hol fog futni a vezeték, ilyesmi. Ezen besértődött a burkoló, hogy neki az nem feladata a Vízgázos keze alá dolgozni. Node feladata szétverni, kellőképpen, nem? És ha nem veri szét, akkor ki vési ki a vezetékek, csövek helyét? Hát ezen vesztek össze. Istenem......Tényleg az lenne a legegyszerűbb, ha hétvége lenne és mi magunk esnénk neki a puszta kezünkkel. Méregdrágán és ha nagyon sokat sírok a profi romboló gépével talán a burkoló is neki esik. De nem biztos. 

Nem szoktam ilyen kívánni soha, hogy a nyári szünetben gyorsabban teljen az idő, mint alapjáraton, de most jobb lenne minimum két héttel idősebbnek lenni.

Ja és elvileg hétfőn jönnek legközelebb a vizgázosok. A burkoló meg csütörtökön. Melegvíz már nincs. 

Diplomaosztók

 

Egyszer valamelyik kiránduláson a buszon beszélgettek a csajok, hogy kinek hová jártak a felmenői, rokonai egyetemre, fősulira, valami ilyesmi. Csak arra emlékszem, hogy elhangzott az ELTE Jogi Kar, a Corvinus, a Műegyetem és amikor a Cambridge-i Egyetemet is felfűzte Réka a mondandói sorába, az ofő eléggé döbbentem hátrafordult az ülésében Réka irányába, hogy mi van?!

A keresztlányom pedig tényleg felvételt nyert 3 éve Cambridge-be és most július másodikán át is vette a diplomáját a Homerton College-ban. Fantasztikus 3 év lehetett, annyi mindent magába szívhatott, ami egyszerűen kimondhatatlan és itt nem elsősorban a Harry Potter filmmel való számos hasonlóságra gondolok. Egészen biztosan felejthetetlen és kíváncsi vagyok, milyen hangulatban hagyta el a kolesz szobáját és az egész egyetemet....Ahogy őt ismerem, amolyan nem végleges búcsút vett a helyszíntől. 

Cambridge-be nem mehettünk, 2-3 meghívót kaptak a végzősök per fő összesen, ráadásul útlevelünk sincs, viszont Tibi unokaöccse is idén nyáron vette át diplomáját Gödöllőn, öt év után, ráadásul a keresztlányomat megelőző napon, azaz pénteken.  Ez a hét tehát a diplomaosztók időszaka volt. 

Féltem ettől a bulitól a nagy meleg miatt, de szerencsére nem szabadtéren rendezték meg, hanem a Gépész kar aulájában. Egyből hangulatba jöttem, amikor megláttam azt a hatalmas bronz dísz falat az aulában. Réka szerint olyanok voltak, mint a becsapódó bombák a túloldalról nézve, nekem apró magocskák jutottak eszembe, amelyek utat törnek maguknak a kemény, adott esetben (és jelen esetben a nagy aszályban) száraz talajban és ez az élet egyik nagy csodája....de tényleg, belegondolunk, hogy ez mekkora csoda? Hogy lesz vetőmagból kalász és abból kenyér például? 

Az egész diplomaosztó olyan meleg (hőmérséklet is volt, meg kell hagyni) és családias hangulatú volt, tényleg jó volt jelen lenni és tanúja lenni az egésznek.  A fotózást követően itthon folytattuk a bulit Dió esti sétájáig. Klassz volt. 

Úgy néz ki, lesz beugró vízgázos a bulit (melót) lemondó helyett. Legalábbis nagyon drukkolok, hogy most már nem mondja le az új banda. Holnap bele is vágnak, leszedik amit le kell és szerdán ha minden igaz, tud is romlolni a burkoló. Hurráááá! Mondjuk, egy-két hétig nem lesz melegvíz, de most ez nem annyira zavar. 

Meglepő és ijesztő

 

Ja, és abszolút kiborító. 

Ez három külön esemény volt, és bár eredetileg csak kettőről akartam mesélni, a harmadik visz mindent. 

Meglepő volt az, hogy Zalán lekódolta a céges telefonomat, puszta passzióból. Általában van rajta kód, de ezért vagy azért egy ideje nincs a pin kódon kívül semmi. Reggel levettem a töltőről, bekapcsoltam. LÁttam ugyan, hogy valami fura van rajta, de mivel életre kelt és késésben voltam, nagyon nem foglalkoztam vele. Hanem aztán amikor telefonálnom kellett volna, kiderült, hogy olyan funkció nem elérhető. Betűs és számos kódokat kért. Hát videóra kellett volna venni az arckifejezésem. Hirtelen nem tudtam, hogy reggel én bénáztam el valamit vagy mi a bánat történt. Nem lehet azonban olyan észrevétlenül, tudattalanul valamit lekódolni, főleg betűk és számok kombinációjával.Sok mindent elfelejtek vagy kimegy a fejemből, törlődik, mintha soha meg nem történt volna, de azért ennyire még nincs gáz. 

Rögtön hívtam az elsőszámú gyanúsítottat, Zalánt, pont vele volt Tibi is. Ő rögtön hárított és kategórikusan cáfolta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Továbbra sem értettem semmi, azon füstölögtem, hogy valami bűvésztrükkel biztosan el lehet érni, hogy gyári visszaállítással valahogy kikerüljem a kódolást. Addig is használtam a saját telefonom, hurrá. Picit csodálkoztak olykor a vonal túloldalán, hogy nem volt számkiírás, de lapultam, mint dinnye a fűben. Persze a Főni külföldön, úgyhogy még ő sem tudott segíteni. 

Aznap este már ágyban voltunk, de még Zalán a mi ágyunkban hentergett, beszélgettünk, mikor teljesen váratlanul kibökte, hogy ő kódolta le a telefonom, a kódot megtalálom a táskámban. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak vagy mit gondoljak. Egyáltalán igaz-e. Reggel nyilvánvalóvá vált, hogy a Zalán által megadott kombináció a helyes. Nem értem, hogy miért jó lekódolni a CÉGES telefonom. Nyilván azt gondolja, hogy egész nap sudokuzom rajta vagy a youtube-ot hallgatom, telefonálni meg minek? Egyáltalán nem értettem és nagyot csalódtam, hogy ezt meg tudta tenni velem.... Persze cserében most nincs telefonja, sem tablet, a laptopja kódolt - ilyen marha menő dolga van. Viszont a tévét már csak nem csomagolom el, max a távirányítót tudom elrejteni, ha éppen formában vagyok. 

Az ijesztőt Réka produlálta valamelyik forró estén, talán szerdán. Olyan perzselően meleg volt aznap, amilyet talán még nem is éltem meg úgy, hogy bringával hazafelé tekertem átlagos tempóban, nehogy kinyiffanjak. A menetszél úgysem ért semmit, az pedig, hogy a szemgolyóim meg akartak sülni (szintén a menetszélben), nem akartam elhinni. Az ellen hogy lehet védekezni? Hát nem sok ötletem volt. Egy üveg jéghideg víz mindig volt nálam, de csak egyszer nyúltam hozzá a héten, amikor napközben valahogy kevesebb kedvem volt inni, így nem voltam eléggé hidratált.... 

Szóval ezen a forró napon Réka lovagolni volt hivatalos 7 órára. Furán néztem rá, amikor a fekete lovaglónadrágját, csizmáját magára öltötte, de ő kitűnően bírja a meleget, igazi nyári gyerek (valaha én is az voltam, ám nagyjából 30as éveim óta vagy amióta először terhes lettem - a kettő közel van egymáshoz) egyre kevésbé tudom elviselni a meleget, egyszerűen leszívja az erőm, mint egy vámpír és kóválygok, mint egy szomjas pelikán egész nap. Vagy hát kóvályognék, de ugye létezik olyan, hogy légkondi.....

Réka már nem úgy lovagol, mint akár néhány hónapja (vagyis szoros kontroll alatt), hanem kap egy lovat, aztán azon kell egyenes vonalban, átlóban, jobbra- balra ügetnie, kétpontos lovaglás meg ilyenek. Általában nagyon békés, nyugodt pacikat nyüstöl, de most Virág hátára pattant, akit annyira nem ismert. Azt tudta róla, hogy kedves ló, egy kanca, nem túl nagy termetű, de ennyi. Mikor azonban kicsit nógatta már a nyeregben űlve, a ló hirtelen megugrott és vágtában tört ki. Réka még nem tanult kifejezetten vágtázni a lóval, bár nem tudom, pontosan milyen tananyag van előtte és utána. A lényeg, hogy mindkét lába kicsusszant a kengyelből, a kantárt pedig nem meghúzta, hanem eleresztette, szóval a ló tényleg nem tudta, hogy most mi van. Átugrott valami nagy bokrot, aztán megfordult, visszatért a homokos pályára, ahol Réka lecsusszant róla és belefúródott a talajba. Majd visszaügetett az istállóba, a biztonságba. 

Szerencsére nem esett baja, bár az egyik vádliján van egy patkó lenyomat....ő persze, mármint Réka, nem panaszkodik. Rögtön a ló után ment, visszahozta a pályára és visszaült a nyeregbe, ami egész bátor dolog szerintem, ha nem is meglepő, hiszen annyira szerelmes a lovakba, hogy eltűnődök olykor, vajon ez normális-e még. 

Réka tehát túlesett egyfajta tűzkeresztségen, leesett a lóról és visszamászott oda.....Persze kipirult, izgatatott, csupa mosolya arccal tért haza, hogy ez is megvan. 

És hát a harmadik ügy. Csütörtökön telefonált a Mester, hogy jövő héten tudna is kezdeni a fürdőszobán. Úgy megörültem, végre.  Nagyjából 3 percig tartott a boldogságom (pedig még nincs is kész), aztán visszahívott, hogy vízgázos viszont bedobta a törölközőt, lemondta a munkát. Hiába ajánlották őt többen is, hiába szóltunk hónapokkal korábban, hogy egyeztessena burkolóval, nekünk egész nyáron megfelelő, dolgozhatnak, amikor "ablak"van a naptárukban két nagyobb projekt között. Hiába. Ezt ugyanúgy nem értem, mint Zalánt és itt ég inkább igaz, hogy tehetetlennek és megalázottnak érzem magam, hogy ezt meg lehet tenni velünk. Úgy, hogy tele van a garázs káddal, csempével és mindenféle fürdőszoba cuccot rejtő dobozzal. 

Pénteken hozott egy másik szakit a burkoló, hátha bevállalja extra melónak. Kb. 2 nap munka az egész egyébként. Ő egy idősebb úr, úgy néz ki, mint a Szomszéd Nője Zöldebb filmben Jack Lemmon apja. Egyből sóhajtozott, hogy huhh, első emelet, ez már neki nagyjából határeset...aztán kiderült, hogy az emeleti fürdőszobáról van szó, szóval trappolhattunk felfelé. Feltett ezer kérdést, megnézett minden csapot a garázsban, aztán másnap visszahívott, hogy nem tudja elvállalni, neki ez túl nagy munka. Hát most egyiknek túl kicsit, másiknak túl nagy....A lényeg, hogy itt vagyunk július elején vizes és gázos nélkül, egy 20-án nagy projektba csapó burkolóval és elegem van az egész rohadt felújítás történetből. Legjobban a víz-gáz szerelőket utálom. Na kivéve azt, aki végül majd megcsinálja, ha elég szépen könyörgünk. Kérdés, hogy mikor. Melyik nyáron?