Hát nem sikerült kinyomoznom, miért hanyagolja mostanában Réka a vívást….Már kétszer szóltam neki, hogy akkor egy alkalommal mégis el kellene battyogni, összeszedni a holmit a szekrényéből, leadni a kulcsot, hazahozni emlékbe az ősszel vásárolt vívókesztyűt….de aztán eszembe jut rendre, hogy neki ez kötelező tesi elvileg és vissza az egész. Csak az lesz, hogy valamelyik délután odaállítanak Tibivel az edzés végére és beszélnek az edzővel, hogy most akkor ragaszkodnak ahhoz, hogy járjon még fél évig, vagy elengedik. Nem értem, ősszel még olyan lelkes volt… Továbbra is azt gondolom, hogy valamelyik kiscsaj tette be a kaput Rékánál.
Zalán tegnap újabb feketepontot hozott haza, már nem tudom hányadik, talán a harmadik? Az is lehet, hogy az ötödik. Eddig erről mélyen hallgattam, mint hal a szatyorban, bár nem szándékosan. A ronda feketepontot hiányzó házi feladatért kapják és nem tudom, mi van, ha kigyűlik az öt. Vagy tíz? Az itthoni konzekvencia viszont világos, telefon és tablet hozzáférés megvonása erre a hétre. Azon idegesítem fel magam a legjobban, amikor látom, hogy mennyire érdektelen. Nincs pont az i betűn? Kit érdekel? U betű helyett I betűt ír? Kit érdekel? H és B betű totális cseréje megvalósul? Kit érdekel? Őt aztán nem. Állítólag nem. Én meg azt hittem, hogy az írás tök könnyű dolog, Rékánál ment mint a karikacsapás, közben kiderül, hogy nem is. Mármint, hogy nem olyan egyszerű. Mondjuk, nem ugyanaz a tantónéni, ami óriási különbséget jelent….
Tegnap átnéztem az írás mf-ben talált feladatsort….hemzsegett a hibától. Mert figyelmetlen. Ha én diktálok neki tollbamondást, azt miért tudja megcsinálni közel hibátlanra? Szóval az lett belőle, hogy mivel nem figyel az órán, tanulhat még itthon is velem. Tegnap nem volt kész a matek házija, sem a magyar. Amikor rájöttem, hogy keveri a H és B betűket (h-t most tanulták), írattam vele pár szót tollbamondásként. Remélem, összeszedi magát és legalább addig eljutunk, hogy a házi feladata kész, mire hazajön öt órára. Hát könnyebb első osztályra számítottam, azt biztos. Vagy hát inkább úgy mondanám, hogy más típusú aggodalmaim voltak.
Ja, persze, Tibi szemében én voltam a főkolompos, nem Zalán a feketepontok terén, merthogy nem nézem át a könyveket, füzeteket itthon, hogy van e házi, helyette elhiszem Zalánnak azt, hogy nincs. Nos a többedik feketepont után ez már megteszem, de nem sok esélyem van, ha a fiúcska nem biggyeszti oda a házikó jelet a feladat mellé. Most hívogassam M. anyukát, hogy pontosan és részletesen mi a házi? Hát nem.
Rékának foglaltam időpontot festő estre, az ajándékutalványt még karácsonyra kapta ajándékba. Erre visszaírtak, hogy bocs, de a gyerök nincs 11, úgyhogy egyelőre nem fogadják. Réka némileg ki volt akadva, de ez van. Egy lófejet festettek volna indián tollakkal, úgyhogy telitalálat lett volna, ráadásul felnőtt+gyerek est volt….Na mindegy. Azt írták e-mail-ben, hogy számukra roppant kellemetlen, mert már eddig is voltak visszaélések a korhatárral (igen, pl. Réka osztálytársa már tavaly nyáron is festett velük, nem érdekes). Némi ellentmondást is éreztem ott, hogy ők azt szeretnék, hogy mindenkinek sikerélménye legyen, de nem, nem szempont, hogy valaki tud/szeret rajzolni a hétköznapokban, az nem előfeltétel. Szóval fogadnak egy kétbalkezes 30 évest , de nem fogadnak egy ügyes 10 évest, teljesen logikus. Ja és hogy a szülők elfogultak a kis cukimuki gyerekeikkel kapcsolatban és ha kiderül, hogy mégsem mini Picasso a kölök, akkor extra idő megy el a csoport ügyetlen tagjára (aki a lányom) és az nekik ropppant kellemetlen. Hm, valahol megértem őket, de nem lettek szimpik…..Végül abban maradtunk, hogy ősszel visszatérünk a témára, akkor már Réka veszélyesen közelít a 11 éves korhatár felé. Kedvem lett volna mondani, hogy isten bizony senkinek nem mondom el, hogy még csak 10 illetve ha a szokásos csoportfotózást tartják az elkészült alkotásokkal, majd Réka elbújik a vászon mögé, de nem hiszem, hogy vették volna a poént. Úgyhogy felejtős. Már csak abban bízom, hogy itt a nagy költözős, csomagolós, pakolós hónapokban nem veszik el az ajándék utalvány illetve ami még fontosabb, nem felejtem el, hogy van ilyen nekünk.
