Persze nem is kell mondanom, hogy a tanítónő nem kért bocsánatot sem tőlem , sem Zalántól és Vivikét sem kínozta addig testi fenyítéssel, amíg az elnézést sem rebegett Zalán felé. (Nem mintha a fenyítés kívánatos lenne, mert egyáltalán nem, csak szándékosan túloztam.)
Fogalmam sincs, mi volt az elmúlt napokban, nem emlékszem semmire, pedig nem vagyok alkoholista. Még nem. Szombaton voltunk anyunál, Réka kapott cipőket, ennyire emlékszem. Ja és elfelejtettünk elmenni a Szolnoki Csatát megnézni, pedig minden évben készülünk, de nem és nem jön össze. Több száz korhű huszár és mindenféle katona játszotta el idén is a csatát, szóval biztos látványos volt. Egy kicsit szégyelltem magam, hogy az ágyúszók (Anya, lőnek az amerikaiak? Fiam, az amerikaiak a szövetségeseink. Ja, nem is tudtam…) a bevásárló soron találtak bennünket valahol a C&A és a Takko között. Egyébként mindkettőből kifordultunk, mert mindenki Adidas csukára vagy tavaszi ruházatra vágyott, jókora volt a tömeg.
Hogy Réka miért kapott cipőt, azt még elmesélem. Egyrészt a téli csizmájának mindkét talpa keresztben elrepedt, eltört, be is ázott…Januárban vettük kb. Nem, nincs meg a blokk, de úgyis csak a gyerek lenne a hibás. Jenny Fairy ,vagy mi. Ilyet ne vegyetek! A másik téli lábbelijébe, a bakancsába egyik reggel belepisilt a kutya és ezzel javíthatatlan károkat okozott benne, mert bár kimostuk, a bűz nem enyhül. Még szerencse, hogy szétrúgta az orrát Réka, amúgy is és ronda volt a bakancs, mint a bűn. Szóval így maradt Réka konkrétan cipőtlen egészen szombatig. Úgyis nyakunkon a tavasz.
Vasárnap volt az évfordulónk illetve Nőnap. Jól esett, hogy a Lidl-ben egy szál margarétát kaptunk Rékával. Nem rendes tőlük? Tibi elengedte mindkét ünnepet. Nagyon nem jártattam a szám, bár jobb volt, amikor még erőlködött rózsacsokorral és csokival. Idén viszont kifizette az új főzőlapom árának jórészét….Szerinte ez jóval többet ér, mint holmi csokor tulipán, két puszi és némi csoki. Ezzel nagyon nem vitatkozhattam, legyünk őszinték! Egyébként, csak halkan mondom, hogy nem tudom, hányadik évforduló, elvesztettem a fonalat. Nem emlékszik egyikőnk sem, hogy 2003-ban vagy 2004-ben találkoztunk azon a bizonyos esküvőn. Asszem , megkérdezem a menyasszonyt.
Hétfőn szabadságon voltam, Tibinek segítettem dolgozni. Ettől függetlenül azért egy picit meglegyintett a szabadság szele, reggel kevésbé volt idegbaj, nem siettem sehová, elkísértem Rékát a suliba, a kapuban csókot nyomtam az arcára, aztán hazaballagtam. A kutya unottan nézett rám és inkább a kanapét választotta, úgyhogy kénytelen voltam lemenni Tibihez dolgozni. Nyolctól délután fél kettőig nyomtuk, feszített tempóban, akkor ebédeltünk, hazajött Réka és inkább visszatértem saját teendőimhöz. Ja, még elvittük a kutyát sétálni. 3 kakás zsákot telenyomott. 4 órára hulla fáradt voltam, pedig még nem is írtunk leckét. 9-kor mindenkit ágyba zavartam.
Kedden elkísértem Rékát fuvola órára, mert én mentem Zalánért, szóval annyi erővel már maradhattam is arra a fél órára. Zs. tanárnő nagyon rendes, mert mindig tovább tartja az órákat, most 45 perc volt és égett a pofám, mert Réka nem gyakorolt múlt hét óta és persze ez kiderült és ez nekem olyan kellemetlen. Rékának nem hiszem, de majd egy kicsit előveszem az ostoromat. Idén áprilisban lesz az etűdvizsga, aztán lesz zeneiskolai koncert is (már ha a járvány miatt nem marad el, bár ez kislétszámú buli, szóval nem hiszem)
Mindig ezt mondom, tudom, unalmas, de csodálatos hangszeren játszani. Fantasztikus fuvolán játszani (is). Úgy irigylem a Rékát. Már tanulják a trillákat, díszítéseket és jönnek a 4 oldalas darabok. Hol van már az, amikor a cirmos cicát fújta még furulyán! Minden gyerek tanuljon zenét (akinek van hozzá tehetsége) ,mert csoda ez. Ahogy duót játszottak a tanárnővel, komolyan mondom, könnybe lábadt a szemem a gyönyörűségtől, nem kell hozzá Carnegie Hall.
Vacsorára csirkefalatokat sütöttem, 13 db-ra jött ki. Amikor Tibi megevett kettőt és ezzel felborult az egyensúly, már tudtam, hogy balhé lesz. Réka kivett hatot, Zalánnak csak öt maradt és hiába sütöttem még egy rakat rántotthúst kukoricapelyhes, szezámmagos bundában - hiszti lett a vége. Készítettem curry-t is, magamnak, Tibinek, nagyon fincsi lett (üveges, Aldis). A kutya tápmentes diátán van, mert valamiért megy a hasa….most rizst tolunk, főtt répát és csirkehúst, amit a csirkeszárnyról és far-hátról szedek le….Nagyon kényes bele van ennek a kutyának. Ami a legjobb, hogy most akkor főzni kell a kutyára is.
Sokszor elgondolkodom egyébként – most ki fogtok nevetni – hogy ez a kutya korábbi életében ember volt. Ahogy viselkedik, a gesztusai, a mimikája…olyan emberi. Ahogy viszonyul a kutyakajákhoz, az nagyjából egyenlő egy emberi reakcióval. Azt akarja enni, amit mi, leszámítva a gyümölcsöket és zöldségeket. Csokit nem ehet, de neki nem szóltak erről és genetikailag sincs belé kódolva, mármint hogy tudná, hogy neki ilyet nem szabad ennie. Gyakran előfordul, hogy éppen csak meg nem szólal. Elmutogatja, hogy mit szeretne. Hétfőn pl. le akartam hívni az irodába, kicsalogattam a napsütésre, mire kiszaladt a kapuig. Amikor látta, hogy hátra hívom, megtorpant, mint akit lebetonoztak, majd felszaladt vissza a lakásba és bökdöste a nyakörvét. Magyarán: „Nincs kedvem kinn lenni, még ha süt is a nap, de elvihetsz sétálni. Nem viszel? Akkor megyek szundikálni, amíg meg nem gondolod magad. Csá!” Persze meglehet, hogy nem volt ő ember 2 évvel ezelőtt sem, csak egyszerűen hozza azt, amit a vizsla vére diktál, amilyen egy 2 éves vizsla tud lenni. Imádnivaló.
Szerda –
Új intézkedés házunk tájáról, hogy Rékánál nem lehet telefon tanulási időszakban (kb. 17 órára érek haza, szóval onnastól kezdve ) Tegnap este 11 kor !!! azon kaptam, hogy német melléknévragozást böngész, amire napközben sajnos nem volt ideje. Persze reggel azt sem tudta, merre van előre.
Mától bezár minden egyetem a vírusnak köszönhetően, online folytatódik az oktatás. Kihirdették az egész ország területére a vészhelyzetet, ennek örömére elvágtattunk fertőtlenítőszert venni (cégileg, nem Tibivel) nagyobb mennyiségben a kilincsek, ajtók, felületek tisztítására, mivel nálunk a kisker részlegen folyamatos a jövés-menés. Feltöltöttem a csokoládé készleteket is, nagyon jól hat stresszre. Meg a vonalaimra is, bizonyára.
Mától a suliba sem lehet bemenni, úgyhogy leshetek, mikor mehetek be fuvolaórára újra.- Max az ablak alatt hegyezhetem a fülem, mint a kukkolók. Vagy bemászom az ablakon. Nem is rossz ötlet....Napi kétszer fertőtlenítő kézmosás. Zalán szerint marja a kezét a cucc, ha nem mossa le izibe, de lehet, hogy csak beképzeli.
Valami vidámmal kellene befejezni...hm....holnap kispéntek. A csütörtök egy jó nap, teli reményekkel. Rékáék bekerültek a természet verseny országos döntőjébe, százakárhány csapatból, na ez elég kafa hír. Zalán kapott egy ötöst természetből, röpdoga. A csészelevél és sziromlevél németül rémálmaimban kísért. Porzóstul. Megyek végre aludni...a nap leszebb része. Elég szánalmas , nem?
UI: Most írt a barátnőm, hogy 2003-ban volt az esküvőjük. Szóval, jövőre nagykorú lesz kapcsolatunk, hehe...
