Ahogy hazaértünk tegnap a TörpSuliból, megkérdeztem Rékát, hogy neki mellik tantónéni tetszett a legjobban, melyik osztályába szeretne járni. Habozás nélkül azt felelte, hogy amelyik a pogácsát osztogatta. Vagy amelyiktől a baracklevet kapta. Amin jót mulattam, mert alaposan mellé lőtt csajszi, másik négy tanítónénit figyeltek a szülők vizslaszemekkel....
Legelőször E.+A. néni rövidített óráján vehettek részt a gyerekek. Legszívesebben oda sem néztem volna. E. néni számomra elég félelmetes tantónéni, amolyan agresszív élmunkás kartásnő jut róla legelőször eszembe a szocialista érából. Ötvenes, természet ellenes vörös haja van, világosabb, nem tűzvörös, de ordít róla, hogy festett. Az orcája mintha szoliba járna vagy most jött a Kanári szigetekről, nem tudni. A Törpsuli alkalmából egy nagyon feszes ruhát húzott magára, ami pont ugyanolyan jól állt volna egy tehénnek is. Plusz némi sok smink, arany karkötők és magassarkú cipő. Mellette A. tantónéni egy szürke veréb volt a fényesre sikált arcával és egyszerű ruházatával.
E. néniről az hírlik, hogy ő diktálja a legnagyobb tempót az amúgy is nagy tempójú suliban. Tanítványai éppen ezért nagyobb arányban lesznek specesek harmadiktól, mint a A. és M. osztálya. Nyírja és hajtja őket a maximumig. Tehetséggondozásban nagyon ott van és egyébként jó tanítónéni.
Nohát nekem meg nem tetszett. Valahogy olyan érzésem volt, hogy a hat évesek tempója lassú neki. Kedves volt ő, meg minden, de valami nem stimmelt. Áradt belőle a megfoghatatlan türelmetlenség, hogy mondjad már, pattogj, haladjunk. Lehet, hogy nagyon hozzá van szokva a negyedikesekhez per pillanat és megfeledkezett róla, hogy nagycsoportosokkal foglalkozik ippen. Rékát többször felszólította, kettőből egyszer sem szólt egy szót sem Rékám, szerintem torkán akadt a szó. :) A. néni, aki egyébként nem E. párja lesz jövőre, kedves, türelmesebb, több nyugalom árad belőle. Vele egyáltalán nem volt gondom.
Következő órán húsvéti üdvözlőlapot gyártottak a gyerekek "semleges" területen, azaz olyan tantónénivel, aki jövőre nem kap még első osztályt. Ezt át trécseltük az anyukákkal a padon. Én valahogy azt érzem, mióta eldöntöttük, hogy Rákóczi lesz a befutó és nem kell rögtön Zalánnak is megfelelő sulit választanom, megkönnyebbültem és hátra dőltem. Azon sem görcsölök, vajon Emesével vagy Kamillával egy osztályba kerül e. Ha oda kerül, annak is meglesz a hátránya, a jó Isten mentsem meg mindenkit a pedagógus gyerek osztálytársaktól. Ha nem kerül oda, akkor meg nem kerül oda. (Bár szerintem minden Manós gyerkőc egy osztályba kerül, ide a rozsdás bökőt!)
A többiek spekulálnak ezt és azt, melynek középpontjában általában Emese áll (az igazgató kislánya), úgy gondolják, az a legjobb, ha a gyermekük abban az osztályban kerül ahol Emese, mert az az osztály biztosan mindenből a legjobbat és legtöbbet fogja kapni. Mivel én nem vagyok benne biztos, hogy az jó Rékának, ha szigorú és sokat követelő tantónénit kap, ezért én már nem analizálok. Kapjuk azt a tantónénit, amelyiket kapjuk. Ugyanannyi pro lesz, mint kontra.
A harmadik órán É. néni és M. néni foglalkozott a gyerekkel. Itt az tűnt fel, hogy milyen okosak a gyerekek, bámulatos! De tényleg! Vágták a tavaszi és nyári hónapokat könnyedén (én már azon is meglepődtem, hogy Réka tudja) és a Húsvétról is meglepően tájékozottak voltak (persze nem a vallási megközelítésről). Egy ponton M. néni egy mesét olvasott fel (húsvétosat). Ezután kérdéseket tettek fel a meséből. Azt vettem észre, hogy Réka itt sokkal felszabadultabban viselkedett, mint E. néninél. Eszembe jutott, amit nevtanban mondott nekem M., hogy Réka nem feltétlenül minden zökkenő nélkül fogja kezdeni a sulit, kell majd egy kis idő neki, majd elkezd szárnyalni, csak legyen türelmünk az ő saját átállásához. Talán ez mutatkozott meg itt is. A harmadik órára nagyon otthon érezte magát Rékus.
Egyik feladat úgy szólt, hogy ki mesélné el a mesét a nyuszi szemszögéből? Kamilla kapta a felkérést, de ő közölte többször is, hogy ő nem tudja. Réka keze a magasba lendült, É. nénitől meg is kapta a nyuszis fejdíszt és nagyon ügyesen összefoglalta a mesét. Halk kis csibe hangon, de összefüggően mesélt. Én olyan büszke voltam rá, hogy csak na!
Nekem É. néni volt a legszimpatikusabb, A. és M. nénit szintén nem zavarnám el az iskolából, el tudtam őket képzelni, mint Réka tanító nénijeit. E. nénitől tartok, szívom a fogam, hogy ha hozzá kerül Réka. A bökkenő ott van, hogy É. és E. alkot egy párost. Talán nem teljesen véletlenül?
Óra végén begyűjtöttük a matricánkat, melyet Törp bábra lehet váltani a legközelebbi foglalkozás után, majd szépen haza sétáltunk. 28-29-30-a a beíratkozás három napja, első nap kora délután tervezem, hogy besétálok a Rákócziba és ünnepélyesen beíratom Rékámat. Szerintem az már nem kérdéses, hogy felveszik, hiszen körzetes+Törpsulis+Emese egyik barátosnéja....ezen már nem szoktam parázni, hogy melyik osztályban köt ki, az meg majd csak júniusban derül ki úgyis. Csodálkoznék, ha nem ugyanabban az osztályban pislogna, amelyikben mondjuk Mesike....
