2023. január 13., péntek

Egy hét pipa

 

Elég vegyes hét volt ez és rögtön végtelenül hosszúnak tűnt. 

Valahogy olyan baljós érzéseim vannak, mintha egy szürke felhő lebegne úgy diszkréten felettünk. Potyognak az emberek körülöttünk, rengeteg a gyászjelentés, de nem csak itt, a nagyvilágban is. A héten jártunk is temetésen, tegnap és bár alig ismertem azt, aki elhunyt, igazából Tibi ismerőse volt, elkísértem az uram. Nem is gondoltam, hogy ennyire mellbevág majd ez a temetés, több könnyet hullattam, mint az ismerettségünk indokolta volna talán. Valahogy olyan szinte tapintható volt a fájdalmuk a hozzátartozóknak. Egy kicsit úgy éreztem, hogy annyira hirtelen vége lehet ennek az egésznek, vajon mennyi értelme van, nem is tudom, gondoltam én mindenfélét. 

Azért nem volt ennyire szomorú a hét, bár szegény Réka írt  mindenféle TZ-t nem túl baráti tárgyakból, az sem volt jó móka. Ráadásul kérte a segítségemet is a dolgozatokat megelőző estéken. Ilyenkor tudnám a falat kaparni tíz körömmel, mert hamar kiderül, hogy már megint  vár valamiféle csodára, nem áll mögötte napok felkészültsége és hát mit lehet tanulni egy este egy fizika vagy kémia tz-re? Jó jegyre nem sok esély van. Legalábbis az én józan tapasztalataim szerint. 

Hétfőn érkezett konyhám új lakója egy Laica kancsó. Már egy ideje nézegettem, olvasgattam a témakörben és nem szeretem, hogy sok műanyag üveg képződik itthon (még ha szelektív gyűjtjük és az iskola is versenyt rendez PET palack gyűjtésből. Tibinek minden baja volt, hogy már megint mire költöttem el ennyi pénzt (merthogy fél évre megvettem a szűrőket is). Igazából én ártézi vizes területen nőttem fel, nem tudom meginni a szolnoki Tisza vizet. Ásványvízből pedig rengeteg fogy heti szinten. Biztos van ennél rosszabb víz vagy ha áll egy ideig jobb íze lesz, bevallom, ezt nem próbáltam. Egyelőre jók a tapasztalatok, szívesen iszom a szép design-os kancsóból a vizet, ami sokkal jobb ízű, mint a tisztított folyóvíz. Nem mondom, hogy ásványvíz zamatú, de számomra kellően finom és iható. Ami még előny, hogy többet le tudok belőle gurítani, mint ásványvízből, nem tudom, miért. 

Ma este elpakoltam a karácsonyi dekorokat a lakásból, két jó nagy Ikeás doboz tele lett velük. A karácsonyfán is már csak az égők vannak, Zalán még nem engedte el a fát, így valószínűleg vasárnap reggelig marad. Még 11 hónap és újra előkerülnek a manók, rénszarvasok, gyertyatartók, fényfüzérek és Mikulások. Néhány hét múlva, amikor elkezdem várni a tavaszt, majd veszek pár cserép tavaszi virágot és akkor vidámabb lesz a kéglink. Most sem kopár vagy barátságtalan -egy portörlés után kifejezetten tiszta és levegős lesz minden.

Aztán az is a héten volt, hogy Réka letöltette velem a Snapchet-et. Tőlem ez teljesen idegen egyébként és a gyerekeken kívül alig találtam rajta ismerőst, úgyhogy egyáltalán nem az én világom. Viszont látom rajta,  mármint a térkép részén, hogy merre járnak a gyerekek. Zalán nem annyira izgalmas, mert hol itthon van, hol 500 méterre légvonalban a suliban. Réka viszont mindenfelé kóricál, angol órán, matek órán, fuvolán és lovagláson (bár egyelőre ez szünetel). Iskolában, kávézóban, cukrászdában, vásárolni, ebédet venni, mindenfélét művelni. Egyébként lehet, hogy tök maradi vagyok, mert több app is van arra, hogy a gyerekek telefonja követhető legyen vagy szabályozható a telóhasználat is, de most ennek a snapchatnek úgy megörültem.

Ha már angol óra, Rékának elkezdődtek az angol órák a nyelviskolában. Mivel az apjával voltak beíratkozni annak idején, nem sok került ki a részletekről. Azt tudtuk, hogy jó a suli és eredményes, persze főleg, ha tanulna is Réka.  Nyelvérzéke szuper, nem féltem. Illetve Tibi nagylelkűen befizette a tandíjat. Se azt nem tudtuk, ki lesz a tanár, se hogy hányan lesznek egy csoportban....Végül hétfőn kiderült,  öten vannak és ebből 4 felnőtt. Kicsit vicces volt, mert Réka őszintén rácsodálkozott, hogyhogy ezek a felnőttek ennyi évet leéltek és nem tanultak meg angolul??? Illetve csak annyire mint ő. Valahogy Réka arra számított, hogy gimis lesz ott mindenki, de nem. Remélem, kocsmába nem hívják el, ha összehaverkodnak....Valami méregdrága volt a tankönyv, amit kértek, de kb. 3 kurzusra elég és nagyon jókat hallottam erről a tankönyvről, bízom benne, hogy szeretni fogja ezt is. Én annak idején a Cambridge-i tankönyvekből tanultam, Cambridge First Certificate, aztán Advanced stb és nagyon szerettem őket. 

Elég sokat főztem, most hogy visszarázódtunk a hétköznapokban, volt vajas csirke, ami most az abszolút kedvencem, egyszerűen megőőőőrülök érte. Az indiai amúgy is az egyik gyengém. A gyerekek vittek ebédre rántott húsos szendvicseket, gyros tekercseket, sütöttem pogácsát (fagyasztott bolti...), gyártottam fincsi mini szendvicseket Zalánnak. Volt még sörös csirke tepsiskrumpli ágyon, tonhalas tészta, mert én imádom azt is. Főztem egy nagy kondér húslevest. Hogy a hétvégére mit főzök, még nem is tudom. Amit terveztem a közeljövőre: 

- tárkonyos raguleves  - mákos hajtott, mert sok mákom maradt - tiramisu, mert megromlik a mascarpone, amit szilveszterre nem használtam fel - mini pizza - sajtos csirke ( rengeteg sajtom van) - burgonyafőzelék - fasirt - amerikai palacsinta - lángos.....Ennyi csak elég egy hétre.  Aztán lehet, hogy egészen mást főzök, ha beugrunk a Lidl-be pl. és kapok valami impulzust. 


                                  11 hónap pihenő kezdődik nekik....