Délután megszólalt...

"Szerintem ma nem lesz sírás...." 

Majd később tűnődően megjegyezte:

"Azért Gyuri bácsi még nem a barátom..." 

Innestől fogva bíztam benne, hogy minden rendben lesz. Itthon jó előre felöltötte a fürdőruháját és megkért, hogy fonjam be a haját. A strandnál a parkolóban előre szaladt, alig tudtam visszafogni (ugyanarról a lányról beszélek, akit tegnap úgy kellett előkönyörögni az autó mélyéről) Csobbant a vízbe, ahogy elkezdődött az óra. Nagyjából tartotta a sort (nem teljesen, de javult a helyzet), nem volt egyetlen könnycsepp, a sírás szélére sem sodródott még véletlenül sem. Amikor a hátúszásra került a sor, ráfeküdt Gyuri bácsi karjára és siklott pár métert (izé, oké, egyet) mielőtt bugybugybugy...elsüllyedt. De legalább megpróbálta, csinálta, igyekezett. Ez a beszéd! 

A macskarakétát (1) viszont kihagyta. Nem önszántából, büntetésből. Ami neki egyébként jutalom, nem tudom, ezt Gyuri bácsi tudja e. Azt követte el, hogy sorban várakozás helyett búvárkodott, szabotálta a sort. Láttam pont, ahogy Gyuri bácsi figyelmeztetésül fröcsköli vízzel, majd amikor feljött, közölte vele, hogy ugrott a macskarakéta. Valahogy azt érzem, szigorúbb Rékával, mint a többiekkel, de nem, nincs üldözési mániám. 

Lesz ez még másképp is. Mármint hogy lesz még Réka macska abban a rakétában. :) 

(1) Ez az, amikor felmászik az edző tenyerébe, az meg jól elhajítva a vízbe. Réka utálja, mert állítólag belemegy az orrába a víz....Persze, ha Apa a "kilövő állomás", más a helyzet.