A Puffin-féle amerikai csokis keksz......Úristen, hogy ez mennyire finom!!! Pedig nem tönkölylisztből készült,. azt a Lidliben szoktam venni, oda meg nem járunk már egy éve. Sima liszt, 50 g zabpehely és 10 dkg étcsoki és ez meg az. Pontosana 12 percig kell sütni, aztán kihűteni és jöhetnek az élvezetek. Tudom, nem fogyókúrás, de hétvégén belefér. Elvégre egyszer élünk.
Azt hiszem egyébként, kezdek becsavarodni. Pontosan nem tudom, mi a baj, de ma elmentünk az Auchan-ba vásárolni, fodrászhoz és jobban lettem utána. Elég gáz, de így van.. Illetve néztünk nekem új laptopot, mert a mostani, ami kb. Zalánnal egy idős, már az utolsókat rúgja. Mostanában a tanulás miatt a kutyát sem szoktam elkísérni sétálni, talán ez küldött padlóra. Nem találkozunk senkivel, nem megyünk sehová csak a dolgozni, már vásárolni sem, mert a Tesco elhozza, amit rendelek. Dolgozom, tanulok és házimunka, némi alvás, dolgozom, kikérdezek, sikálok, főzök, vasalok, dolgozom megint, tanulunk, tévézünk, rendelünk valamit vacsorára és még tanulunk egy kicsit. Na mindegy, majd jobb lesz, nem tudunk mit csinálni ezzel a rohadt vírussal. Egyik kör jön másik után, amíg nem lesz vakcina illetve nem kapja meg a fél ország. Aztán meg majd gondol egyet a nyavalya és kell másfajta oltás. Szóval, a ...... (ide gondoltam egy kis káromkodást.)
Aggodalmam az, hogy jön a tavasz és még kevésbé lesz elviselhető a korlátozások sora, ami egyébként, mármint a korlátozások teljesen érthetőek, látva azt ,hogy más országok hogyan jártak. Pl. Portugália enyhített karácsony körül, merthogy választások közeledtek, erre most tombol ott is a harmadik kör (kb.). Szóval olyan nehéz ez....
Hétvégén lasagne-t kért az aprónép, akik nem is olyan aprók már....úgyhogy felejtős volt a cigánypecsenye és lett lasagne. Szombaton fánkot sütöttem, ezúttal Limara receptje alapján. Nem volt itthon rum, és a család nem vállalta, hogy átgaloppozik a kisboltba, úgyhogy előástam a kamra mélyéről a pálinkát, amit mindketten utálunk TIbivel, de attól még szoktunk kapni.....felöntöttem a rumaromát vele és ebből tettem fél decit a tésztához. Hát nem volt valami jó ötlet, mert én a kész fánkon éreztem a pálinkát....igaz, senki nem panaszkodott és a fánk egyáltalán nem szívta magába az olajat, az biztos. Viszont ha legközelebb a kisbolt felé járok, biztos veszek legalább 3 kisüveg rumot. Szerintem egyébként elvileg jónak kellene lennie a pálinkának is, ha valami top csúcs pálinka, de ez a miénk nem lehetett az.
Na a másik sztori. Az Auchanban beleszorult a sálam a dzsekim cipzárjába. Akárhogy rángattam, láttam, hogy reménytelenül bezabálta a cipzár a sál végét. Mivel már két dzsekim kinyiffant így, hát nem voltam nagyon boldog. Sőt, igazából totál elfogott az ideg, a méreg, a vörös köd, de nem rángattam, gondoltam, majd Tibi kiszabadítja a cipzárt, bár ő éppen a fodrásznál ült Zalánnal. Egy órával később Zalán gond nélkül lehúzta a cipzárt a kabát legaljáig, így felszabadítva a sálat és kabátot egyaránt....Ez volt a nap legboldogabb pillanata, fene sem érti, hogy csinálta.
Holnap február, vagyis huss, elrepült az első hónap. Ha február, akkor remélem, végre megjön Réka gardróbja, és akkor az ő fenyő szekrénye az enyém lehet és akkor végre lesz hová tenni a ruháimat.
A hétvége bosszúsága: Réka az íróasztala mögé illetve minden elképzelhető résbe dugja szemetet a szobájában, pl. csokis papírokat, joghurtos poharakat. Egy vödörrel szedtem össze szombat reggel. Ez rosszabb volt, mint a cipzár kontra sál eset. Zalán szobájában is találtam egy fél bögre kakaót, ami kész volt lesétálni a konyhába a saját lábán.
Tíz óra, ideje kipihenni ezt a hétvégét is....
