2014. szeptember 13., szombat

Két hét után



Tegnap befejeztük a leltárt, már csak az elemzés van hátra és a tanúságok levonása. Illetve a bizományosi raktárak kiértékelése, de onnan többnyire csak egy papírlapot kapok számokkal. Ami még rosszabb, mert egyezés persze (?) soha nincs. Egyik partner beszkennelte a 4 raktárában levő készletadatokat (kézzel írt számokkal)  és átküldte e-mail-en, hogy összesítsem őket én. Nem is tudtam, hogy ennek a cégnek is dolgozom...

Úgy áll a helyzet, hogy péntekente Tibi gyűjti be a gyerekeket suliból, oviból ezentúl, ugyanis, már fél 4-kor kong az iskola. Tegnap is Rékát átküldték a "gyűjtőbe", mert a saját osztályában egyedül maradt. Én csak fél ötkor tudnék érte menni, akkor is lélekszakadva...A rossz ebben, hogy péntekente csak este látom a gyerekeket, a relatíve jó meg hogy utolérem magam házimunkában. Mert biza péntekre jelentős lemaradásaim vannak, sajna. Ilyenkor főzök, vacsi mellé sütit sütök, talán nem is árt nekem az a pár óra egyedüllét, fene tudja. Mondjuk, nem élvezem annyira...

Két hét mérlege. Egyelőre csak matekból és magyarból látom, mit haladnak, a többi eléggé fekete doboz. Magatartásból zöld pontot hozott haza heti értékelésként a drága lány, ami két fokozattal jobb, mint a fekete pont, eggyel, mint a kék pont, de eggyel rosszabb is, mint a piros. Valószínűleg pletykálnak Kamillával az órán, fene tudja, miért nem piros az a pont, nem is érdekel. Szorgalomból viszont piros pont a heti értékelésének eredménye, szóval ügyi. 

Magyarból tegnap kapott egy szép Törpös matricát az írásának a végére, egyébként mindkét tantárgyból 1-1 oldalt írtak eddig tele. Legalábbis abba a füzetbe, ami éppen nálunk van. Szépen ír (még a vonalaknál tartanak, egyesen vonal, vízszintes vonal, sátor alakú vonal (gondolom, A betű kezdemény), de volt már, hogy kiradíroztam a fél házi feladatot, mert elkapkodta. Nem tudom, ez mennyire jó ötlet, nem akarom a kedvét elvenni....dehát ami nem elég szép, az nem elég szép és kész.

Azt látom rajta, hogy igyekszik a házi feladatot megoldani még a suliban, tudja, hogy annyival kevesebb lesz itthonra. Sokszor a kis házikó jel mellett ott figyel a kész feladat. Van igénye egyébként a szépre, már egy fél radírt elkoptatott a javításokkal...szoktam neki szólni, hogy csak nyugodtan, ügyes ő, nem kell kapkodni és szép lesz a munkája. Az sem előírás, hogy tökéletes legyen minden vonal.

Nem olyan oltári lelkes a házik tekintetében, főleg, ha az írásról van szó, amikor fél oldalt kell tele írni. Mégis inkább állítása szerint a magyar óra a kedvence és a torna, úszás....Ez nála tantónéni függő, egészen biztosan. Mert egyébként sokkal lelkesebb a matekos háziknál. Csak ott ugye Elvira néni nem Éva néni.

Összességében még tart a bemelegítő hat hét, az íráselőkészítés időszakában vannak pl. magyarból is. Figyelek, mint a nyúl a bokorban, mikor lódul meg a tempó, de egyelőre tűrhető. Persze ovi, suli után nem lehet szó barátnőzésről vagy shoppingról, játszóterezésről, mert ott a házi. Ezen még szoktam búslakodni, fejet csóválva sajnálni szegény RékaCicát, de ez van. A házik mennyisége is hullámzó még, volt, hogy a napköziben megoldott mindent, máskor egy órába telt, mire minden készen lett....

A héten volt valami képesség felmérés a könyvtárban. Nem harangozták be sem előtte sem utána, csak Réka mesélte, hogy olyasmit kellett rajzolni, mint az oviban egykor...és siránkozott, hogy a Z-t fordítva írta, a fene egye meg! Megnyugtattam, hogy nem kell neki még tudnia, merre néz az a Z., rá se rántson! Nem is emlegette többet.

Jövő héttől elvileg szülő csak a tanteremig kísérheti a gyermekét, be már nem pelenkázhatja hurcolhatja az összes táskát az első bébe. Kíváncsi leszek, ez hogy fog menni Rékának a 4 táskával (iskola, uzsonnás, úszó, torna). Azért a küszöbön túl is van élet, annyira már nem féltem, mint tavasszal, szóval ezt is megoldja majd. Két táskát rögtön levág a fogasra, a kettes szám alá, az az övé, az iskolatáskát a pad mellé akasztja, ha szerencsém van, az uzsonnás táska - bevallom - nem tudom, hol lakik.....Megy ez, mint a karikacsapás!

A két hét utolsó és egyben egyik legjobb híre: Réka még semmi olyat nem veszített el, amit később nem talált volna meg!!!! Hurrrááá és koppkoppkopp.....