Tanszerek

Ma megvettem a tanszerek legjavát. A lista itthon maradt, amit precízen összeírtam. Nem is én lennék...... Itthon kiderült, hogy valószínűleg legalább két gyerekem másodikos lesz,  de inkább három, annyi füzetet vettem....jaj nekem! Lovas ilyen borítós, lovas olyan borítós, csillivilli lovas füzet. Nem tudom, mi ütött belém. Istenkém, mit tehetnék, írószerek láttán mindig elgyengülök.... 

Hirtelen, úgy néz ki, megvan minden, talán még néhány szép ceruza  befigyelhet. A pénztáros hölggyel jól elbeszélgettünk. Pl. arról, hogy milyen szépek manapság a tanszerek, öröm rájuk nézni, írni velük, beléjük. Kiderült, hogy neki is van egy másodikos gyerkőce és szintén most kezdik ősszel a zeneiskolát. Szerintem ő rosszabbul járt, mert a kisfia a dobot választotta....Elképzeltem, ahogy otthon gyakorol,  a Széchenyi lakótelepen laknak, rögtön a nyolcadikon....Hát szép dolog a zene, nem mondom....

Sajnos kiestünk a vízilabda vb-n, nem jutottunk a legjobb négy közé. Nagyon izgalmas volt, egyik infarktusból estünk a másikba. A gyerekek nagyon szomorúak voltak a végén,  szerintem azt hitték, itt a világ vége....de megvigasztaltam őket, hogy semmi baj, majd jövőre az olimpián! Akkor nyerünk. Úgy legyen! Addig hagy építgesse a csapatát Benedek Tiborunk. 

Na megyek, a gyerekek most másznak ki a kádból, jön a mese. 

Apró, pici kérdőjelek

Minap a facebook egyik helyi csoportjában véleményeket kérdezett egy anyuka a mi körzetes ovinkról. Arról, ahonnan ugye én fél év után elhoztam Rékát nem egy-kettő véletlen negatív benyomás után. Picit kivártam, nem reagáltam semmit (mert már egy másik esetben leírtam a véleményem tömören és ott is egyedül maradtam a vészmadár), kíváncsi voltam, milyen vélemények érkeznek. CSUPA JÓ JÖTT! Hogy milyen tündériek az óvónők, 10 évig jártak oda a gyerekek (gondolom, nem egy vagy kettő)  és csak pozitív benyomás érte ésatöbbiésatöbbi....milyen klassz kis cuki ovi ez! Mondjuk, ahogy néztem, egyik anyuka sem tagja sem az Akadémiának, sem a professzorok Batthyány körének....hogy valamiféle példaképként kiemelhetném őket.

 

Ilyenkor azért elgondolkodom, hogy én vagyok ennyire fejlett kritikai érzékkel megáldva, nekem magasak az igényeim (NEM!), vagy összefogott titkosszolgálat által fedezett támadás indult ellenem, hogy távozzam gyerekestül az oviból (aligha). Illetve vajon másnak mitől jó egy ovi? Hogy lehet, hogy őt/őket csak pozitív benyomás érte, engem meg szinte csak negatív. Felettem lebegett egy felhő végig? Őrá meg sütött a napocska, vagy mi a fene?  Lehet, a gyerök ragyogott az oviban három éven át és ő ezzel beérte? Egyébként tényleg ez a legfontosabb, szóval ez is teljesen rendben volna, csak nem értem, hogy az én gyerekem miért nem ragyogott akkor?

 

Hát szóval nem érdekes ez? Van a városban egy egyértelműen gyenge, rossz óvodai rendszer 20 tagóvodával, és azon találja magát az emberlánya, hogy nézelődik magán illetve egyházi óvodák irányában, mert rájött 5 év után, hogy kár a gőzért, minden ovi nagyjából egyforma. Másoknak meg szép, másoknak meg jó és mindennek meg vannak elégedve....Én ezt soha nem fogom megérteni.