2015. november 3., kedd

Keh

 
Első gyanús jel: a gyermek feladatlapot kér, amíg Rékával tanulok (NyelvÉsz feladatlap - nélkülem hozzá sem nyúl)
 
Második gyanús jel: a gyermek édösanyja legmelegebb fehér pulcsijába, a"jegesmedve bundájába" csavarja magát, merthogy fázik.
 
Harmadik gyanús jel: a gyermek édösanyja ágyába vackol be eme bundával együtt.
 
Ha ezt mind összeadjuk na mi jön ki? Ha már matek versenyre (is) készülünk?
 
Igen, a helyes tipp az, hogy a gyermek, nevén nevezve Zalán lebetegedett. Rövid volt ez az őszi szünet, no, ráfér egy kis hosszabbítás. Gondolta ő. Én meg azt, hogy holnapra minimum szabit kell kivennem.....Este 39 fokról húzta le a lázát a lázcsillapító, utána kutya baja nem volt, evett-ivott, virgonckodott, egyetlen tünet még, hogy krákog és férfiasam mély a hangja. Még mélyebb, mint szokott. Éjszaka közöttünk aludt újra, folyton taperoltam, hogy nem ment e fel neki a láza.
 
Egyébként úton hazafelé be nem állt a szája, annyira élvezte tegnap az úszást. Akkor még nyoma sem volt rajta annak, hogy lecsapna rá bármilyen kórság. Réka nagyon jól adta a hipochondert, egyfolytában azt kárálta, hogy ő nem akarja elkapni, nehogy elkapja, nem akar beteg lenni. Növeltük a C vitamin dózist családszerte.
 
Közben felhívtam az óvodát, hogy szóljak, nem megy a fiúcska a héten. Valamit félre nyomhattam, mert Zalán régi óvónénije vette fel egy egészen másik óvodában. Ezer bocsánatot kértem, mégis kvázi kikérte magának, hogy honnan szereztem meg a privát számát az a banya. Na, hát ehhez képest én nem is vagyok idegbeteg!!! Aztán persze elértem az ovit is, majd Tibit, éppen a dokinál dekkolnak, mert ugyan nem lázas, de randán köhög.
 
Ma csakis pozitív gondolatokat eresszetek meg, csajok, mert valami idióta százmilliószoros nap van (vagy ezer??). Nem mintha hinnék benne, de nehogy már ezen múljon....! Szóval kicsattanunk az egészségtől, szép vagyok és karcsú, pöffeszkedem a kertes házamban a tökéletes férjemmel és gyerekeimmel, és közben pénz eső esik a nagy ragacsos hepiségben!