2018. szeptember 5., szerda

10. nap a nemtomhányból


Tibi este bekukucskált a bejárati ajtó fölé, ahol kimegy a gázcső hátra az irodába és megtalálta, hogy ott fúrták el a villanyvezetéket a szerelő fiúk. Ott is, de ez volt az, amit nem talált meg sem a villanyszerelő, sem 4 db gázszerelő. Tibinél itt láttam beköszönteni a mélypontot, mert iszonyú dühös lett. Emiatt nem haladtak szinte semmit, ő meg, laikusként, 3 perc alatt kiszúrta, hol van a kutya elásva….Még jó, hogy nekem 5 óra körül lecsengett a napi mélypntom, váltjuk egymást a krízisekben. Így is csodálkoztam, mert Réka megjegyezte, hogy állandóan veszekedünk, lehetne egy nap, amikor nem? Pislogtam párat némán, aztán annyit dünnyögtem, hogy lehetne egy nap, amikor szótfogadnak, de éreztem a súlyát. Jó lenne nem elválni, mire kész lesz a ház…..Egyébként azon tűnődtem, hogy nem is veszekedni szoktunk kifejezetten, Tibivel azt nem is lehetne ilyen sűrűn, hanem idegesek-feszültek vagyunk és ez nyilván sugárzik rólunk. Valamint egyesült erővel szidjuk az éppen aktuális mesterembert. Jó lenne, ha ok nélkül, de nem.
Szóval tegnap 8 óra alatt gazdagabbak lettünk 2 méter beépített gázcsővel, ennyire futotta a nagy hibavadászatban. Már beletörődtem, hogy a héten sem lesz kész, igazán nem is hittem benne. Csak legalább ha beüzemelve nincs is a kazán, legalább eltakarodnának a portáról és ki lehetne takarítani, mindent a helyére rakni!
Egyébként újra van áram házszerte, szóval ilyen téren minden rendben.
Tegnap már voltak házik, Rékának németből és természetismeretből (így hívják ötödikben a körit), Zalánnak matekból és nyelvtanból. Le kellett másolni a füzetbe egy nyelvtani szabályt….szerintem Zalánnak fogalma nem volt, mit ír. Matek ok, németből nem volt házi, csak meg kellett kérdezniük, hogy mikor születtek. Mintha másodikban ez még nagy rejtély lenne….
Újra kapok infót, ha komment érkezik a bloghoz. Volt ebben némi szünet.
Ja , az lemaradt szerintem, bár kapitális szenilis vagyok, hogy allergiás vagyok a porra a lakásban, ami a fúrás-faragásból ered. Szóval lemehetek sétálni a susnyásba a Tiszához, mit nekem parlagfű, ami egyébként tombol, zsepi nélkül, de a saját lakásomban olyan roham tör rám, hogy csak takarítás állítja meg a patakzó orrfolyást (bocs!). Miből van ez a por, én nem is értem. Tibi szerint erre mindenki allergiás, csak akkor miért én vagyok egyedül itthon lánc orrfújó, nem tudom felfogni….

Hű azért ez az ötödik más nagyon mint a negyedik volt....Beleolvastam Réka töri füzetébe - írásos, szóbeli és tárgyi források. Vagy mi. Én nem hinném, hogy így kell kezdeni a töri tanítását, egy vadiúj tantárgyat, de mindegy. Annak idején nekem annyira izgalmas volt az őskorral kezdeni...ezek meg jönnek a forrással az első órán?? Maga a TK sem tetszik, lehetne figyelemfelkeltőbb, érdekesebb, lebilincselőbb....attól hogy tankönyv. Majd sulis összefoglaló jövő héten, addig gyűjtöm az élményeket. 

Ja, ma már a padban maradt a fele tanszere Zalánnak, elegánsan elfelejtette a táskába tenni. Visszamasíroztunk a suliba, hazahoztuk a cuccokat, kijavítottam a matek házit. Egy órát ma már tanultunk....Uzsonnával is volt egy kis gikszer, mert a csodás sonkás paradicsomos, füstölt sajtos szendó érintetlenül pislogott rám a dobozból, viszont egy fél kifli is, vagyis elvette a tízórait, pedig nem jár neki. Zalán volt felháborodva, hogy neki senki se szólt...Nem, persze, százszor még tényleg nem. 

Ma reggel már úgy keltem, mint aki lehúzott 10 munkanapot zsinórban, pedig csak a harmadik jött...de holnap már csütörtök.