2017. szeptember 11., hétfő

Emésztendő



Természetesen már jövő héttől fél ötkor kezdődik a szolfézs és 18.10-ig tart minden áldott hétfőn. Első felindulásomban mondtam is Rékának, hogy na jó, itt a vége, az nem lehet, hogy az iskolában üljön (vagy szaladgáljon) reggel fél nyolc és este negyed hét között. Nem én nem, lehúzzuk a rolót!!! Ott nyomban elbőgte magát a lány. A véleményem ettől még fenntartom, egyébként most is így gondolom. Ha nem tudjuk megoldani, hogy ebéd után vagy valamivel utána hazahozhassuk, akkor sajnos fel kell adni a fuvolát. Vagy a fél vívást. Mert azt nem tudom elfogadni, hogy hetente 3x fél hétkor essen haza....Nem versenyló ez. Ráadásul nem mini Szász Emese, sem Horgas Eszter (nem akarom leírni, de hát igaz, ami ténynek tűnik.) hogy áldozatokat érdemelne....

Tibi persze a szemét forgatja, mert kedden el kell vinnie Zalánt a logopédiára 16 órára, csütörtökön meg Rékát vívásra 17-re. De semmi mást nem kell csinálnia, ott ülni, szólni valakihez, uram bocsá, várakozni, hazahozni őket, úgyhogy szerintem baromi olcsón megússza ezt a tanévet. Tanulni én tanulok velük, és már látszik, hogy szimultánban ezt nem lehet nyomni, csak úgy, hogy az egyik el van hanyagolva. Ez pedig - értelemszerűen? - Réka, hiszen ő az idősebb, de erről majd még írok. Visszatérve Tibire, nos hát ő már az ellen is tiltakozik, hogy Rékát hétfőn ebéd után haza hozza, de azt hiszem, nem nagyon lesz más választása. Tett egy erőtlen próbálkozást, hogy hozzam el én, ám mivel kettőnk között én állok alkalmazotti státuszban és ő a naaagy vállalkozó, hát ha már szánalmasan kevés időt tölt itthon, legalább ennyi örömöm legyen az életben az egészben. 

Az osztályfőnöknek rá kell még bólintania, ami érdekes lesz, mert egyik alapelve, hogy első a tanulás és mindenki csak annyi különórát válasszon, amennyit elbír....de hát na....hátha meg tudjuk győzni, hogy Réka hazajöhessen, itthon megtanul és fél ötre vágtat szolfézsra. Majd meglátjuk, mindenesetre már lehiggadtam. Immáron távol áll tőlem, hogy fel akarnám gyújtani az egész zeneiskolát. 

Este felhívott a fuvolatanár, hangjából ítélve nagyon fiatal. Szerdára és péntekre tettünk be fél-fél óra hangszeres órát, fél négy és négy óra közé. Hangszer nem biztos, hogy lesz, mondja a tanárnő....szerintem kb. biztos, hogy vennünk kell, habár erre annyira nem is voltam felkészülve (mármint anyagilag....), node hipphopp itt van Réka nap, karácsony és a szülinapja....:)  ezen nem fog múlni, csak akkor ideje eldönteni, hogy akkor bírjuk ezt a heti háromszori fél hetes hazaérkezést avagy nem....

Lassan formálódik a végleges órarend, kialakul egy menetrend, amit aztán lehet megszokni, belesimulni. Csak ezt a szolfézst, ezt a szolfézst nem tudom megemészteni.... 

UI: Zalán elkerülte a smasszer stílusú német tanárnőt, de meglepő módon ennek egyáltalán nem örül. Hm...ezen kellőképpen összezavarodtam és elfelejtettem örülni, hogy végül azt kaptuk, akit szerettünk volna. Majd kiderül, jól jártunk e. Szerintem igen.