Tegnap éjjel majdnem felkeltem az ágyból és előrángattam a pehelypaplanom a gardrób mélyéről. Ehelyett csak a pihe-puha köntösömből faragtam magamnak vackot - finoman dideregve - és annak melege alatt aludtam. Ma olyat tettem, amit hosszú hetek óta nem, bekapcsoltam a sütőt és nutellás, lekváros buktát sütöttem (akit érdekel a TÖKÉLETES recept, szóljon, nekem van olyan. ) Csak úgy, mert tudom, hogy anyu mennyire szereti és végre az időjárás is több mint ideális volt hozzá. A gyerekek tömték magukba, úgyhogy szerintem finom lett.
Most is esik az eső, mint ahogy délután ismét eláztunk a finom, permetszerű esőben, ezúttal a temetőben, amikor virágot vittünk apu sírjára. Úgy látszik, mostanában folyton elázunk....
Tibi ma hordta (hordja) a jegygyűrűjét. Az esküvőnk óta nem sokszor láttam a kezén. Annyira szép! Mindig vigyorgok, ha ránézek a kezére. Olyan, mintha friss házasok volnánk....
Holnap Zalán "oviindító" "kerti party"-ra hivatalos, emlékeim szerint először a "saját jogán". Miután elfogadtam a meghívást e-mail-ben, habozás nélkül, hisz az egyik legjobb cimbije hívja (illetve annak szülei), Zalán közölte, hogy ő aztán nem megy....Pislogtam rá párat....Azért remélem, jól érzi majd magát. Vagy ha nem, hát majd jól hazajövünk. 5-6 után Rékát cimborája hívta meg, náluk tölti az estét is, majd valamikor reggel tér haza.
Tibi meglepett névnapom alkalmából (még nem maholnap lesz) egy gofri sütővel. Akciós volt tán a Lidl-ben....Én még soha életemben nem ettem gofrit, de úgy hallottam, nutellával és tejszínhabbal egész ehető. :) Zsiráf és oroszlán formájú gofrikat lehet sütni, szóval elbizonytalanodtam, hogy ez igazából kinek ajándék, de persze örültem neki. Két tábla mogyorós csokit is kaptam. A Milkás karamellás-mogyorós a kedvencem, de üsse kő, a sima egészmogyorósat is be fogom nyomni, nem fog rám romlani.
Hallom, meghalt Cilla Black (Blind Date...régi szép angliai idők....). Szomorú. Annyi idős volt, mint anyukám....
Tibi természetfilm maratont néz, méh kontra pók...makrokamerával....azt hiszem, elmegyek fürödni. Még a végén a pókkal álmodom. Így is a múltkor a Balatonon azt álmodtam, hogy férjhez mentem. Egyik általános iskolai osztálytársamhoz, aki boldog, két gyermekes családapa. Akárcsak én, ugye, csak a női változatban. Szaladgáltam az utcán menyasszonyi ruhában, villamosról le, metróra fel....közben a vőlegényemet nem láttam 25 éve....Hát helyes kis álom volt az is.
Na a pók kinyírta a méhecskét, minő meglepi, most egy másik csatornán poroltóval készítenek fagyit. Tényleg elmegyek fürödni.....
