Emlékszem, Réka 1,5 évesen profi színfelismerő volt. Erre a korszakára tehetők az első felismerhető rajzok (cica fej pl.), majd három éves korára már egészen klassz dolgokat papírra hajított, hogy a jelen helyzetet ne is magasztaljam. Ügyes, no. Aztán jött Zalán. Vele kapcsolatban nem voltak semmiféle elvárásaim. Fiúsanyuka ismerőseimtől nem ritkán hallottam, hogy Józsika, Marcika, Pistike középső csoportig nem sok vonalat húzott érdemben, jóval kisebb az érdeklődésük a rajz területén. Meg is lepett, hogy Zalán azért nem hagyta magát, két éves korára ő is abszolválta a színek elsajátítását, illetve csodahelyes madárfészket tudott papírra vetni, általában Réka rajzának a közvetlen szomszédságában, ha nem a kellős közepén....Merő véletlenségből, természetesen!
Zalánnal jóval kevesebbet is rajzolunk kettesben. Ő egészen más beállítottságú. Meseimádó, legó-rajongó, garázsépítő, autóbolond pasas. PASAS. Nem egy elhivatott rajzmániás, mint Réka, persze jó értelemben. Ha én rajzolok neki valamit, azon rág be, hogy ő olyat nem tud. Vörös a feje, durcás a képe, jön a "nemjáccsokvejed!" kezdető duzzogás. Ha hagyom rajzolni, engem biztat, hogy alkossak neki valamit, léccciii..... Itt egyfajta körforgás indulhat be, de akárhogy is, mindig nyüszítés és nyafi a vége.
Múlt hétvégén - kis szünet után - újra vettem filceket. Szigorúan mosható fajtákat, bár azt tapasztalom, a mosható féle sem mindig jön ki a gúnyákból, sajnos. A filc nálunk olyan, mint amikor kisüt a nap. Mindenki lelkesen rajzolni akar, mindkét gyerek. A végére a fülük is filces, a ruhájukról nem is beszélve, a szőnyegen mindenütt befejezett vagy félbehagyott művek díszelegnek, én meg szaladok a nyugtatóért a konyhába, ami nincs.....Pont ezért nem szoktam elsietni a filcek pótlását, ha egy adag beszárad, kifogy, tönkremegy, nekem is kell egy kis nyugalom a filces rohamok után.
Mindenesetre most nagyon örülök, hogy ezt a doboznyit megvettem, mert Zalán megajándékozott engem az első (a csigákat és manót nem számolva, nekik még szanaszét hevertek testrészeik a papíron) komoly alkotásával. Agyon lett dicsérve, fülig ért a szája a büszkeségtől. Remélem, ő is megszereti a rajzolást, sok öröme lesz benne és még nagyon sok szépséges alkotással megörvendeztet engem.
Krumpli emberke cica bajusszal
NYUSZI!! Ő a kedvencem.
Fej-láb emberkék - az első filc vonások. A szemek még testen kívül, keresik a helyüket. :)
Hogy Réka sem maradjon ki, elárulom, hogy mostanában őkelme a színezésre kapott rá, ami eddig nem nagyon kötötte le soha.
Önarckép - Rékáról tudni kell, hogy nem tud/akar irányítottan rajzolni. Ha azt mondom neki, hogy rajzolj valami karácsonyosat, rajzold le a családot, mérget lehet venni, hogy királylányt rajzol vagy királyi palotát. Esetleg felhőkarcolót pillangókkal és tündérekkel. Persze egy kis játékkal őt is lehet terelgetni, ennél a rajznál például azt játszottuk, hogy kanyarítottam egy "krumplit" a lap közepére, hogy egészítse ki, amire szeretné. Ez lett belőle.
Egész pofás halpikkelyeket tud már rajzolni. Íráselőkészítésnél nem hátrány.
