Három hét alatt ma harmadszor jött mentő az első béhez a suliba. Lassan mentőállomást lehetne kialakítani a suli udvarán. Vagy rögtön alkalmazhatna egy mentőtisztet az igazgató bácsi. Biztos, ami zicher, életet menthet. Ebben az osztályban nem lehet tudni.
Első nap, szeptember elsején (!) rögtön Z. leesett a mászókáról és eltört a keze. Azóta is gipszben van. Egy héttel később, egy pénteki napon L. pottyant le ugyanarról a mászókáról és összezúzta a könyökét. Arról a mászókáról beszélek, akiről az elmúlt 5 évben SENKI nem zúgott még alá és fúródott a homokba. Réka szerint kb. egy hétig gipszben volt L. mancsa is, bár eltörni nem tört el. Ez eddig két kiszállás mentőséktől.
Múlt héten N. a padtársa fülébe döfte (finoman fogalmaztam) a ceruzáját. Bizonyára nem gyengéden, mert magatartásból a heti értékelésre rögtön kapott egy bazi nagy feketepontot ez a szent fiú, N. Ma pedig, ugyanaz a kisfiú, aki a ceruzás incidens elszenvedő alanya volt, az ajtó vasalatához csukta véletlenül (gondolom) Z. kezét, mire abból brutál módon elkezdett dőlni a vér. Sőt, egy darabka Z. kezéből a padlón maradt. E. ofő mentővel sietett a kórházba a kisfiúval, nincs messze, hogy ellássák a sérült kezet. Valaki aztán megtalálta a darabka Z.-t és utánuk vitte a kórházba, hátha vissza szeretnék varrni, de ott az orvos azt mondta, hogy nem életfontosságú a darab, és egyáltalán....
Kezdek félni. Mert bár mondhatnám, hogy kétszer ugyanoda nem csap a ménkő, Réka pedig letudta az esetlegesen őt érintő balszerencsét az ovis balesetével....azért az ördög nem alszik, ó nem! Csak a medencébe nem fulladjon bele az uszodában! Csak a buszt ne érje baleset! Csak a feje a helyén maradjon! És az sem lenne baj, ha az összes foga a szájában dekkolna, ami éppen nem soros kiesni. Én Istenem, jó Istenem, segítsd meg az első béééét!!
