Zalán mondta - 1. rész

Este van már, sötétedik, ideje az erkélyről visszavonulót fújni a nappaliba. Zalánt nagyon nehéz beparancsolni, sehogyan sem érti meg, hogy

1) túl azon, hogy lassan az orráig sem fog látni, hűvös van odakinn

2) egyedül semmiképpen nem tartózkodhat a teraszon, mert belőle kinézem, hogy átmászik a korláton és palacsintává lapul a két emeletnyi magasból a járdába fúródván....Végül valahogy betereljük mégis. És hurrá, még csak nem is ordít felháborodásában. Aztán eltelik egy perc vagy kettő, valami eszébe juthat Zalánnak, segélykérően hozzám szalad és azt mondja.

- Ó, jajjj....Tkakkón. - vagy valami ilyesmit.

- Tessék?

- Takkón.

- Tessék?

- Takkón.

- Takkón?

- Kakkón?

- Ahá, Kakkón..........Tibiii!.... - üvöltök ki a konyhába. - Gyere, lécci...segíts! - Körbeálljuk Zalánt és tartunk egy spontán brain-stormingot.

- Takony? - Zalán bizonytalanul bólint....nem meggyőző.

- Krakkó? - aligha.
- Kakaó? - nem.

- Mankó? - azse.

- Mangó? - nincs itthon.

- Katatón? - még nem tartok ott.

- TAKKO, a bolt? 

- Zakó? 

- Barkó?

Zalán egyre csak a fejét rázza és egyre kevésbé érti, min szórakozunk mi egyre jobban. Végül amikor már szétoszlik a három személyes tömeg Zalán körül és feladjuk a dolgot, beugrik. 


No mi maradt kinn a teraszon? 

.

.

.
.
.
.
.
.

Helyes a megfejtés. A TRAKTOR. Nem is volt nehéz.

***

- Váááááu! - mordul rám játékosan.

- Hű, sárkány vagy? 

- Neeem, te! 

- Én?? Én sárkány vagyok? - kérdezek rá.

- Igen, te!

Hm...

***


Réka rosszaságot csinál, már nem emlékszem mit, valami butaságot. 
- Kitől tanultad te ezt? - kérdezem tőle értetlenül.
- Óvónéni... - szól Zalán mellőle.
Óvónénitől? Na még az kéne! 


***


Némi magyar-Zalán szótár


köszönés = pápia
csigabiga = pipa-bipa - vagy valami ilyesmi
van = vaj
Réka = Kékka
Gabi néni = Kapi néne
cica = nyáu