2025. január 30., csütörtök

Amúgy pedig....

 

1) Eléggé tarol az influenza mostanában, állítólag olyan kemény járvány van, mint 2006-ban...Na akkor volt az, hogy otthon voltam 2 hét táppénzen, nem érdekes. Csak arra emlékszem, hogy felhívott a dokim akkor is, hogy hol vagyok, merthogy ezer éve táppénzen...(egy hete).Hát mondtam neki, hogy nyomom az ágyat és fáj mindenem, mint aki a halálán van....Most jó lenne elkerülni a nyavalyát, voltam én már beteg eleget október-november- december során, köszönöm szépen! Rékáéknál is sok a hiányzó, sőt , angolból is lerobbant a tanárnő (hétfőn még betántorgott tanítani maszkban...) , ami azt eredményezi, hogy tele van lyukasórával a héten, merthogy emelt órákat most nem helyettesítenek.

2) Munkahelyen ma le kellett adni az éves szabitervezetet...sajnos már csak 32  nap szabim van a max. 34-ből, hiszen Réka elmúlt 16 és jövőre sajnos Zalán is betölti, úgyhogy ismét szegényebb leszek néhány szabadnappal, node bánja kánya, 30 nap is még egész jó...6 hét. Végül csak beírtam 10 napot augusztusra, de hogy pontosan mikorra, azt nem. Attól is függ, hogy Tibi mikor jöhet el szabira önmagától, viszont az mostanában nem fog kiderülni.

3) Valamikor szerintem írtam már, hogy van a raktárban két macska, aki az egereket fogdossa hivatásszerűen - legalábbis ez az elvárás. Az egyik, az idősebb ma úgy döntött, hogy felhúzódik hozzánk az irodába, ott erőteljesen besütött a nap az ablakokon, az ablaktalan raktárba nem annyira. Ahogy leültem az asztalomhoz, hallom, hogy dorombol valahol a Macs.... dorombol, dorombol, hát nem arra a székre vackolta be magát, amelyen a táskám és egyéb cuccaim hevertek szépen egymás mellett? Maradt is egyhelyben 16:23-ig , mikor is hazajöttünk, ő pedig visszatért a raktárba, a faanyagok közé...

4) Zalán most van abban a korban, amikor a ruhái pont jók még rám. Mármint a pulcsik, pólók, mert a nadrágok nyilván nem. Olyan pálcika lábai vannak, hogy arra nadrágot venni kész művészet. Múltkor az egyik üzletben a 29-es volt a kezdő méret, neki viszont a 27-es az igazi, a 28-as már enyhén bő...Úgyhogy általában úgy veszek neki pulcsikat, felsőket, hogy ha esetleg kinövi őket, ráun, uram bocsá, nem hajlandó felvenni, mert nem tetszik neki egyik napról a másikra, hát én majd jól elhordom őket. Most is várok egy fekete Nike felsőre és néhány Levi's pólóra, ezeket még karácsonyra kapta. Mondjuk, olykor kölcsön is kérhetem őket akár most is....

5) Természetesen ezt a nyárias telet is rosszul viselem. Persze örülök a kellemes melegnek, meg minden, de tegnap 10 órakor már aludtam, mert olyan fáradtság öntött el este 9-kor, ahogy azt hittem, kinyiffanok. Kutyasétáltatás helyett a zuhanyt és az ágyamat választottam. A podcastot, amit hallgattam, valaki más állította le.

6) Dió 7 éves lesz február közepén. A nagy alkalomra kap egy szép nagy zacskót a kedvenc szárazeledeléből. Most megállhatna vele az idő....

7) Elkezdtem könyveket olvasni a Bookline Readeren. Szerintem nagyon menő és nincs gond azzal, hol tárolja az ember az új könyveket. Valamint bármikor, bárhol elő lehet kapni a könyvet és elmerülni az olvasmányokban....

8) Bizonyítvány - Zalánéról semmi jót nem tudok mondani, mondjuk nyelvtanból négyes lett, bár az égvilágon semmit nem tud nyelvtanból. Elvileg laza második félévre számítunk, mint általában a nyolcadik osztály 2. fele, főleg, hogy  nyelvvizsgára nem készül. Viszont fontos lenne, hogy véglegesen ne szokjon le a tanulásról, nem jó az senkinek.... Réka bizonyítványa szuper lett, csaknem hibátlan, kis szépséghiba, hogy pont emelt töriből négyes. Viszont az brutál is, szeptember óta görgetik a tananyagot és abból bármikor, mármiből felelhetnek, vagy írhatnak. Múltkor hazajött egy egyes évszám dolgozattal, pedig szerintem nagyon ügyes, jól tudja az évszámokat. Valahogy nem jönnek össze a dolgok eddig töriből, de remélem, odateszi magát és év végére rendben ez is. Állítólag félévkor nem elvárt úgymond a jeles emelt töri, de év végére az ügyesebbek összehozzák azt is....

9) Kedvenc ételek mostanában - mindenfélével töltött tortellini, lasagne, húsleves, ezek minden mennyiségben. Rengeteg kaja fogy el mostanában, de valahogy csak az, ami igazán a fogukra való a gyerekeknek. Na az extra gyorsan. Nem győzök főzni, sütni. A heti kaja beszerzésünk egy vagyon. Igaz, hogy csak kapirgálós csirkét eszünk, Réka reggelire mostanában érett avokádót eszik fél kg fokhagymával (tiszta apja) és vajas pirítóssal. Rá sem tud nézni a gyorskajára és a chips-re, de imádja a frissen facsartnak hirdetett gyümölcsleveket. Ha édességre vágyik, gyorsan összeüt némi amerikai palacsintát és nyakonönti juharsziruppal. De ezt már lehet,meséltem. Imádom, mikor valaki kaját tesz elém. A hálám ilyenkor fokozhatatlan.

10)A diétám most annyira nem izgat, igyekszem nem zabálni, aztán majd lesz valami. Ma pl. abonett kenyeret ettem benn uzsonnára vajjal és mézzel bőven meglocsolva. Tényleg jó diétás volt....10 kg felesleg biztos van rajtam, de valahogy ez sokadik tényező a fontossági skálámon.ű

11) Holnap végre péntek, a kedvenc napom. 


Dobozok végtelen sora

 

Foglaltam asztalt szombatra a helyi Termálba, az étterembe, ott találkozunk tesómmal. Megebédelünk együtt, eszünk egy-egy menüt mindannyian, beszélgetünk, Tibi és Zalán átslattyognak az uszodába, nyomnak pár hosszt, mi pedig otthon (anyunál otthon) dobozolunk szelektálunk, pakolunk, rendezkedünk. Habár rendnek rend van, nem tudom, miért írtam ezt....Ez a terv. Egyelőre fogalmam sincs, hogy anyu (és apu) holmijait hová tesszük, pedig mérhetetlen sok dolgot kiszelektált ő maga, mikor apu meghalt...de így is maradt bőven. 

Eszembe jutott, hogy amikor a mostani házunkat vettük (vagy lakás, mindegy) a garázs fölötti padláson volt számos doboz könyv, ami itt maradt az előző tulajtól. Főleg zenetörténteti könyvek, egy hiányos Jókai összes elég rongyos állapotban. Most már úgy sejtem, hogy azok a könyvek honnan származhattak és miért vannak ott. Hamarosan azt hiszem, csatlakozik hozzájuk további könyves dobozok sora. Az egy dolog, hogy a felnőttkori könyveimnek sincs hely, megtöltenek egy szekrényt, néhány polcot, de nem vagyok felkészülve egész leánykorom könyvtengerének befogadására. Amikor még tök olcsók voltak a könyvek és 5-10 kötetnél kevesebbel nem sétáltam ki egy könyvesboltból sem, ó boldog kamaszkorom! Hát ilyen szempontból mindenképpen az volt. 

Szóval semmi húsleves és rántotthús vagy pörkölt tésztával és savanyúság, mint egykoron, ha hazalátogattunk...semmi meleg otthon, csak kihült falak és egyre sivárabb ház, egyre kevésbé az a ház, ahol felnőttem 10 hónapos korom óta. Még emlékszem, mikor az emeletre vezető fenyőfa lépcső nem készült el, csak egy létra volt odatámasztva, azon lehetett felevickélni az emeletre. Szerintem az egyik legkorábbi emlékem ...Vagy amikor kamaszkoromban felmásztam a ház lapostetejére, pedig az elég veszélyes művelet volt, mert védőkorlát az sehol. Lefelé mászván eléggé megremegtek piszkafa lábaim. Első és egyetlen kutyám, Molly is ebben a kertben élte le élete mind a 14 évét, pici 8 hetes kölyökkora óta. Ő lett aztán szüleim 3. pótgyereke, amikor végképp üres lett a fészek. Ezer mindenre emlékszem a házzal és a kerttel kapcsolatban is, sokkal könnyebb lenne, ha a tizede sem villanna be....

Azt még nem tudom, miért érzés lesz, ha eladjuk a házat, magát is,  és egyszer örökre becsukódik a kapu a hátunk mögött, de hogy az sem lesz felemelő, az biztos...