Amikor a hiszti- és dackorszak egyszerre támad

Na olyankor azt hiszem, szüksége van az embernek minden atomnyi türelmére, derűjére és optimizmusára. Valamint frissen vasalt idegekre. Minél vastagabbak, annál jobb. Nálunk a fentiek néhány hete jelentek meg, előbb a vad dackorszak és utána a hisztik áradata (így rémlik) és bizton állíthatom, hogy mostanára Apával így vagy úgy, de mindketten elértük a mélypontot.


Egyébként régóta készülök írni egy bejegyzést hiszti témában. Olyan régen, hogy azóta tapasztalatokkal bőven gazdagodván meg is világosodtam, hogy amikor először akartam erről néhány kerek mondatot alkotni, még nem is tudtam róla, milyen is egy amolyan igazi, mindent elsöprő RékaHiszti. De jó is volt azt hinni, hogy azok akkor a hisztik legrosszabbjai voltak.... Áh, naív szülők! Ártatlan kis hangulat- és vélemény nyilvánításokat eregetett ki magából  Rékám, nem többet zsenge másfél, két éves korában, melyek eltörpülnek, a feledés homályába vesznek a mostani kitörések mellett.


Apa számára a vasárnapi nagybevásárlás tette be a kaput. Hiperszuperbeni sétánk alatt egyik hiszti és ordítófrász követte a másikat szinte ritmikus ütemben. Kettő komolyabb is akadt, az elsőnél a földön fetrengett mérgében Réci valahol a banános kosarak és a saláták között, amiért az apja harisnyába merte rázni (a procedúra közepette vadul kiabált Réka : "segítsééég, segítsééég", ami nem kevés figyelmet irányított ránk a kedves vásárló közönség részéről....) Aztán egy kiflivég került a dráma középpontjába, melyet orvul megettem én..., jelzem az ő hozzájárulásával. Rékám olyan csillapíthatatlannak tűnő csapkodásba, ordításba és könnyzáporba kezdett, hogy már elgondolkodtam rajta, vajh mennyire normális ez??? Mármint nem a lányom, hanem a viselkedése. Amikorra lecsillapodott, már majdnem hazaértünk. Akkor közöltük vele, hogy úgy döntöttünk, mostanában nem visszük magunkkal vásárolni...


Gyakran elmélkedek rajta, hogy hogy is kezdődött ez az egész? És mikor? Annyi bizonyos, hogy eleinte a hisztik célkeresztjében Apa állt. Ezen nagyon nem is estem gondolkodóba, hiszen

1) következetességben egész jó vagyok (vagy legalábbis jobb, mint Apa)

2) Apától igényelte a több figyelmet Rékám. 

Az utóbbi 1-2 hétben azonban már nem válogatott Réka, nálam ugyanúgy előkapta a hisztijét, mint Apánál.  És ez egészen felkészületlenül ért.

Milyen is egy RékaHiszti? Lássuk csak!

Gyakorisága: ijesztően sűrű, legrosszabb esetben egyik követi a másikat (főleg, ha fáradt)

Ereje: Olykor tényleg félelmetes (ha idegen vagy gyermektársaságban keveset mozgó látja, biztos megfordulna az illetőnek a fejében, hogy "Nincs ennél a gyereknél egy kis bibi???"

Folyamata: Akár egy helyes kis zivatar. HIrtelen jön, egyre erősödik, erősödik, aztán eláll.
Hossza: Néhány perc

Díszítő elemek: ordítás (lásd fába szorult féreg), kiabálás,könnyek, szederjes, lila arc, válogatott gorombaságok fejünkhöz vagdalása (menjinnen, hagyjbékén és társai), verem magam a padlóra, dobálom magam az ágyban. Közben kommunikációra képtelen. Sehallselát...

Oka: legtöbbször indurka pindurka apróság a kiinduló ok. Például ki akarom fizetni, amit vettem a DM-ben. Vagy kivesszük őkelmét a kádból. Vagy begomboljuk a pulcsiját. Stb. 

Alkalmazott módszerek hiszti megszűntetésére, megelőzésére:  

- Háttérbe húzódni és kivárni a végét, mást aligha tehetek (bár ez egész rosszul alkalmazható mondjuk utcán, üzletben, vendégségben, társaságban). 

- Gondoskodni arról, hogy este időben ágyba kerüljön, délután aludjon vagy legalább pihenjen egy picikét

- Édességből (csokoládé) minél kevesebbet adagolni, mert fáradtsággal párosulva a csoki hihetetlen dolgokat hív elő leánykámból.

Csődöt mondott módszerek: 
- Fenyegetés, zsarolás (nem nézhetsz Dórát, ha nem hagyod abba), 
- csendes, nyugodt érvelés (hiszti közben nincs értelme, mintha csak a falnak magyaráznék), 
- nyakleves (olaj a tűzre) 

A védőnő szerint (aki persze még nem látta Rékám hisztizni, de van három gyereke) mindez élettani, hiszen pusztán néhány percig tart (bár olykor óráknak tűnik...) Akkor is, ha úgy vélem, a hiszti mélypontján nincs is egészen magánál a lány. Azzal vigasztalt, hogy egy olyan erős jellemű, határozott , értelmes lánynál, mint amilyen Réka, várható volt, hogy a hisztis kor eljő. És a három-öt éves kor ippen ennek az időszaka. Majd hozzátette, hogy no para, a kamaszkor sokkal rosszabb lesz....

Az utóbbi napokban annyit gondolkodtam, hogy mi lehet a megoldás. Mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy hisztik során tehetetlenségemben magam is bőgni szeretnék. Erőtlennek, gyengének és bénának érzem magam, amiért a hisztikkel nem tudok mit kezdeni. Keresem az okokat, a kiutat, egy utat, de hiába forgolódom este az ágyban órákat álmatlanul, semmi okosat nem tudok kitalálni.....


És akkor még nem is beszéltünk a dackorszakról, amely - szemben a hisztikkel, amelyek "csak" leszívják az erőm minden szempontból - nálam klasszul ki tudja csapni a biztosítékot....


Folyt.köv.