Második poszt idén, remélem, még nem mondtatok le rólam teljesen....
Borzasztó 3 hét áll mögöttünk, komolyan mondom, ami mennyiséget a gyerekeim tanulnak vagy tanulniuk kellene, az már lassan félelmetessé válik. Az első félév hajrája elég vegyesen sikerült, Zalánnak jobban, Rékának egyenesen katasztrofálisan. Relatíve persze. Olyan jegyeket hozott ebben a 3 hétben Réci cica, ami egyáltalán nem illik az ő Kréta ellenőrzőjébe, matek 2, töri 3, magyar órai munka mindkét tantárgyból 4 (ezt nem is értem….), németből egyetlen ötöst sem sikerült beszerezni, elrontotta a témazárót, még biztos sorolhatnám, de minek.
Zalán ellenben elviekben feltornászta magát négyesre németből, aminek nagyon örülök, ez a félév legnagyobb újdonsága. Úgy érzem, talán most magára talál, elkapta a fonalat és kezdi élvezni a német órákat. Az más kérdés, hogy 80% a négyes a kéttan miatt és nem 75%, plusz könyörtelen pontoznak.
Környezetből is jobb a helyzet, bár abból stabil négyes volt eddig is, csak most már könnyebben emészthetőek a szövegek. Idén Zalán könnyebben tanulja a szavakat, nagyobb kedvvel alkot mondatokat. Azt nem engedem, hogy magoljon. Általában úgy szoktam kikérdezni az anyagot, hogy először a szavakat mondja fel, aztán szókapcsolatokat kérdezek, majd mondatokat. Mondjuk volt az, hogy naprendszer, aztán kérdeztem azt, hogy naprendszer közepe, majd hogy a naprendszer közepén van a mi Napunk, ilyesmi. És egyre ügyesebb. Most elbizonytalanodtam, hogy év végén helyes-e elmozdítanom a kéttanból egy másik, sima iskolába, vajon kárt teszek e vagy tényleg hasznot, fogalmam sincs. Anyukám , aki okos, mindig tudja, mit kellett volna csinálni, azt mondta nevetve, hogy már másodikban váltani kellett volna….Köszi, anyu, imádlak, ezt már nem tudjuk meg soha, hogy lenne vagy lett volna jobb.
3 hónap várakozás után végül eljött a mi időpontunk a szemorvoshoz Réka állandó fejfájása miatt. Írtam az ofőnek, hogy hétfőn a 4. óra után elkérném a csajt , orvos, stb, mire visszaírt, hogy ő nem tapasztalta, hogy nem látná a táblát...... Ez komoly? Az első padból? Merthogy oda ültették. Mindegy, persze elengedte, nem volt választása. Mindazonáltal teljesen naívan és gyanútlanul masíroztunk be az optikába, mert meg voltam róla győződve, hogy lát Réka, mint a sas. Sosem panaszkodik, hogy ezt vagy azt homályosan látja, nem tudja elolvasni. Ismerem az élményt, de még csak nem is gyanakodtam. Erre jött a hidegzuhany (annyi hideg zuhanyom volt már idén, hogy rohadtul elegem van belőle…..), hogy fél-fél dioptriás szemüveg kell neki.
A mini tyúk azt is elfelejtette nekem elmondani a kamaszkor nehéz terhe alatt, hogy szokott fájni a szeme is. Azt csak a dokinak csicseregte el, én meg lestem, mint Rozi a moziban. A gond nem az, hogy szemüveg kell neki, nem amiatt volt egy mini összeomlásom, hanem mert én tudom, hogy ez még csak a kezdet. Majd eljön a nap, amikor nem fog látni szemüveg nélkül, eljön a nap, amikor nem fél dioptria kell, hanem ki tudja mennyi. Évről évre több, amíg 18 vagy 21 lesz? Nem is tudom pontosan.
A kiscsaj nem esett kétségbe, vidáman szökdécselt mellettem, amíg én próbáltam a leforrázottságomat rejteni. Terveztünk egy kis shoppingot a szemorvos után, amihez nekem már nem sok kedvem volt, de úgy tűnt, neki igen. Bevonszolt valami kínai boltba, vagy valami olyasmi helyre, ahol egy kicsit jobb kedvem lett, mert feltűnően olcsó volt a csoki. Felpakoltam egy kicsit, csoki minden sebre gyógyír. Aztán belémállt pénztáros, hogy ha legközelebb jövünk, vegyünk már kosarat......A 3 tábla csokinak. Hangulatban voltam, úgyhogy odasziszegtem neki, hogy nem lesz legközelebb, szivi, túl vendégszerető a fogadtatás, kopjon le, mert nincs jó napom. Kb. mint az Összeomlásban. Persze csak képzeletben. ZsebRambonak is gyenge vagyok.
Vettünk még mályvacukrot egy másik boltban, egy sor kozmetikumot egy megint másikban, aztán kért sajtos pogit és nekiállt kézfertőtlenítés után enni belőle.....Ekkorra már megtelt a táskám és ideje volt hazamenni, Réka cica úgy sem sok mindent látott két adag pupillatágítás után. Egyébként este 6 után tért vissza a látása szegénynek....
Megvolt a felvételi is, a központi felvételi a nyolcadikosoknak. Ez is egy totális rémálom. Az a durva, hogy már most is érdemes erre a vizsgára készülni , pedig én abban a hitben éltem, hogy majd
szeptemberben tök elég. Hát egy frászt! Megoldottam a kettőezer- akárhányas matekot, 1-2 óra alatt, több részletben. Ám nekik csak 45 percük lesz rá és eléggé be kell gyakorolni a típusfeladatokat, mert azért vannak ilyenek jellemzően. A nyolcadikosok egy része utolsó héten már nem ment suliba, hanem a felkészítő tanárral naponta megoldott legalább egy matek-magyar sort plusz a gyakorlás. Réka még az első négy feladatcsoportot gyakorolja, aztán majd felfejlődik a 10.-ig. Jaj. Én ezt úgy nem akarom, ezt a felvételit. …persze nem is nekem kell megírni.
Ja, beszéltem a matek tanárral is, ő is azzal kezdte, hogy eléggé tombol nálunk a kamaszkor....Hát ja, mondjon valamit, amit nem tudok.....Most már mindig van felvételi feladat az alap matek mellé, jaj, de jó! Ami érdekes volt, hogy egyáltalán nem gondolkodik a csaj, pislog kettőt a feladatra, majd közli, hogy nem érti. Ez jellemző rá egyébként, vagy tud valamit , vagy nem, de bízom benne, hogy ez a gondolkodás téma fejleszthető....
Hétvégén kötelező elem lesz a fánksütés és cigánypecsenyét is készülök készíteni. Sütöttem kiflit Kálci alapján, gyönyörű színűek lettek, kb. mint Dió színe, hehe, és ropogós is lett, de még mindig nem az foszlós, nagyon könnyű tészta, talán még kelhetett volna egy kicsit. Viszont kifliformázásban már marha jó vagyok. Az égetett tésztás terveim is tervek maradtak egyelőre.
Két - három hét távollét után hazaérkezett a robotgépem, Tibi szerint azért lett olyan nagyon finom a a kiflim. Persze......én ott sem voltam. Megjavították garanciában, az nem derült ki, hogy tényleg én nyírtam ki azt a fogaskereket vagy gyári hibás volt. Maradjunk az utóbbinál!
Rékának hétfőn fizika dolgozat a munkából , Zalán felel németből a napirendből.
Csak hogy ne unatkozzanak. Szeretnék már egy nyugis hetet, amikor nem kell kikérdezni semmit vagy könyörögni senkinek, hogy tanuljon már végre. Az az égetett tészta mint képviselőfánk nagyon csábító. 4 kg-ot fogytam egyébként januárban, szóval alakul a helyzet. Reggelire sonkát szoktam enni zöldségekkel, salátával, ebédre egy tál zöldsalátát öntettel , ha éhes leszek, natúr joghurt vagy gyümölcs. Édesség, cukor semmi, nem is nagyon kívánom. Na mondjuk, ma péntek van, lecsúszott egy túró rudi. Hogy az milyen finom tud lenni! Vacsorázni szoktam mondjuk, arról nem tudok lemondani, de olyan kevés szénhidrátot, amennyit csak lehet. Ha jó formában vagyok, akkor nem eszem abból, amit főzök vacsorára, csak sütök magamnak és tükörtojást és azt eszem meg, sok sok zöldsalival és abonettel. Viszont a héten nem voltam annyira csúcs formában, úgyhogy inkább ettem egy fél adagot abból, amit főztem.
Pihenjetek sokat a hétvégén! Mi is igyekezni fogunk.
