Tegnap este végül fél egyig nem tudtam elaludni. Nálam ez ritka, bár nem példanélküli. Szerencsére reggel nem voltam totál kiütve. Mint mindig, most is arra ébredtem, hogy Réka ki-be tologatja a fiókokat a szobájában, ahogy készülődik, öltözködik. Főleg be...Az ő fiókjai sajnos még nem önfékezősek....Ha ez nem lett volna elég, hamar kiderült, hogy Réka nem találja a számológépét, azt, amelyiket kölcsönadta Zalánnak a kompetenciára. Én láttam kezében a számológépet előző este - de lehet, hogy két nappal korábban volt az inkább - nem a számok bűvölték el annyira, illetve a gép funkciói, hanem, hogy milyen szavakat lehet kiírni a számológépre úgy,hogy az olvasható legyen fejjel lefelé? No comment....
Erről eszembe jutott - még mindig az ágyban - hogy Zalánnak pedig feltétlenül körzőt kell vinnie a suliba matekra, mert ha nem, egyes a jutalma. Zalán nagyvonalúan legyintett előző este és nem volt hajlandó megkeresni azt a körzőt, ami a tolltartójában megbúvóval ellentétben körzőheggyel és ceruzaheggyel is rendelkezett egyszerre....szóval kénytelen voltam megkeresni én. Szerencsére ez gyorsan sikerült. A hajam égnek állt, hogy 3 sérült, tönkretett körző is lapult a fekete, asztali tolltartóban....de mindegy. Ha belegondolnék mindenbe, amit a gyerekeim művelnek, szerintem folyamatosan égnek állna a hajam.....
Mivel úgy nézett ki, hogy hamarosan leszakad az ég, hanyagoltam a bringámat és úgy döntöttem, jó lesz nekem a mai napra busz is. Nyúltam a kabátomért a fogas irányába, amikor találkozott a tekintetünk az odakinn, az ablakban munkálkodó egyik Mesterrel.....Talán mégis jó lesz, ha elcuccolnak heteken belül. Múltkor Réka mesélte, hogy olyannyira sietett egy szál bugyiban a földszintre, nehogy kiszúrják az ablakban matató mesterek, hogy egy oltári nagyot esett a lépcsőfordulóban.....szóval balesetveszélyes is ez a felújítás. Hogy miért szaladgál egy szál bugyiban, nadrág nélkül, ezt ne is kérdezzétek!.....
Esett is egyébként, a nap nagy részében az eső, ezen nagyon nem is csodálkoztam....Sőt, holnap állítólag még több fog zuhogni, szakadni, cseperegni....
Zalánnak egy új kedvenc műsora van, valami Gumball kalandjai? Két barátről szól főleg, az egyik egy macska, a másik egy hal, hogy melyik, melyik, azt nem tudom. Háttérzajnak nem jó a mese, annyi hadaró szöveget tolnak le, hogy pár rész után garantáltan megfájdulna a fejem. Zalánnak persze nem. Arra értem ma haza, hogy ezt a sorozatot nézi és még mielőtt bármit mondhattam volna, közölte, hogy ma nem hajlandó tanulni, mert sem német órája, sem matek nem volt. Sőt, holnap természetismeret helyett is csak német civilizáció lesz, szóval no para és no természet tz (neki a pót).... Velem lehet egyeztetni, mindig nagy öröm, ha nem kell kikérdeznem semmit, vagy papagájként azt hajtogatnom, hogy tanulj már, haladjunk már, felmondod már, érted már, mivan már?
Kisült, hogy ma fogorvosnál járt a HatodikÁ, méghozzá úgy, hogy nem is ők battyogtak el a rendelőbe, hanem házhoz (sulihoz) jött az orvos. Ez előnyös volt, egyrészt mert így nem áztak el, másrészt nem kellett vagy 20 percet sétálniuk a rendelőig az esőben. Egy idősebb orvos nézte meg a fogaikat és mondott azokról rövid, de velős ítéletet. Zalán kettőt is kapott az egyik, hogy nagyobb figyelmet kell fordítania az alsó fogsorára, már ami a fogmosást illeti, másrészt - és ezen eléggé meglepődtem - " Mondd meg anyádnak, hogy fogszabályzó kell!".......Zalán pedig annak rendje és módja szerint elmondta. Ezen a mondaton amúgy jó sokáig pislogtam, a szavak elszaladtak, egyet sem tudtam megragadni.....
Elindíthatjuk tehát azt az pár éves folyamatot, melynek eredményeképpen éveken belül időpontot kaphatunk első fogszabályzásra egy tb-s rendelőben. Nagyon nem kell kapkodni pont ezért, no meg azért sem, mert Dr Tibor apuka szerint a fogszabályzás felesleges, sőt, maga Zalán sem akar kötélnek állni, hogy rajta fogszabályzást hajtanának végre. Én még ilyet nem hallottam, inkább örülne, hogy szebb lesz a mosolya. Úgy látszik, Zalán kellőképpen elégedett így is a külsejével, de azért ráfér az a fogszabályzás, inkább most, mint felnőtt korában....
Réka, aki mostanában kevésbé lelkes a biológia iránt és sokkal lelkesebb a töri iránt, nem átallotta elmesélni a töri tanárnőjének a gimiben, hogy járt Zalán a töri dolgozatával. Azt már Réka tegnap este is állította, hogy Zsigmond igenis volt cseh király, nem kell ide neki wikipedia, ma pedig a tanárnőt is megkérdezte erről, aki rögtön megerősítette, hogy jó Zsigmond tényleg volt cseh király. (Nyilván, nem a kisujjunkból szoptuk ki.) Sőt, nem is lehetett volna német-római császár, ha nem cseh király. Ez már nekem magas volt, de biztos így van, ha egy töri szakos mondja.
Ma Réka két hét dezertálás után újra megjelent a külön matek órán - online. Elég gáz lett volna, ha ma is sumákol, de ma fogadta a tanárnő hívását és lement az óra. Habár állítólag az érettségiről beszélgettek elsősorban...
Vacsorára rántott hús volt kukoricapehely bundában, mert elfogyott a zsemlemorzsa. Tzatziki volt hozzá és sült krumpli. Gondolkodtam, hogy ütök össze pár palacsintát is, de mivel nem tudtam volna a finomságnak ellenállni, inkább ruhát hajtogattam a vasaláshoz.
Holnap mindenképpen meg kell rendelnem a tortát Zalán szülinapjára. Vanília tortát akar még mindig, nem tudom, milyen megfontolásból. Jobban jártam volna, ha már a múlt héten megrendelem az én kedvencemet, a csokis-marcipános-meggyes trüffelt és akkor nem fájna a fejem. Vagy legalább egy tripla csokisat, vagy raffaellot....Na mindegy, valamit kitalálok holnap, muszáj lesz.
